Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 14°C Még több cikk.

Néma járvány: a csontritkulás

A Béres Egészség Hungarikum Index felmérése során megkérdezettek 23%-a semmilyen választ nem tudott adni arra, mi a csontritkulás kiváltó oka. Amennyiben ez azt jelenti, hogy 77% viszont „képben van", akkor az arány egyáltalán nem rossz, sőt nemzetközi viszonylatban kiemelkedő.

Köszönhető mindez az osteológiával, a csonttal foglalkozó szakemberek utóbbi tizenöt éves munkájának, plusz annak, hogy egy európai felmérés szerint a magyaroknak és a norvégoknak a legrosszabb a csontsűrűsége, tehát ez a probléma a lakosság igen nagy hányadát érinti hazánkban.

A Béres Egészség Hungarikum Index kutatásában részt vevők nagyobb része a csontritkulás lényegét kalciumhiányban, illetve csontsűrűség-csökkenésben azonosította, okaként 43% a kalciumhiányt jelölte meg.

Jó (lenne) tudni:

A csontsűrűség-csökkenés oka egyrészt a genetikai adottságokban, másrészt az életmódbeli tényezőkben keresendő. A válaszadók 7,4%-a spontán említette a mozgáshiányt, mint kiváltó okot – ez abszolút igaz, de mellé jönnek még a káros szenvedélyek (pl.. alkohol, dohányzás), és főként a táplálkozás nem megfelelő minősége, a szükséges mennyiségű kalcium- és D-vitamin bevitel hiánya.


A megkérdezettek 42%-a meg sem tudta tippelni, mennyi az optimálisnak tartott napi kalciumbevitel, legtöbben (21%) a napi 300-600 mg-ra tippeltek. Valójában napi 1000-1500 mg lenne a szükséges, de a magyarok átlag napi 400-500 mg-nál nem fogyasztanak többet!
Mivel a D-vitamin hiányát egy válaszadó sem hozta fel, ebből arra következtethetünk, hogy azt nem tudják, miként szívódik fel a kalcium a bélből. D-vitamin segítségével! A D-vitamin hiány minden fejlett országban probléma, hiszen alig tartózkodunk a szabad levegőn, nem éri a bőrünket a nap, így természetes úton nem jutunk ehhez a létfontosságú elemhez. Meglepő módon, a naposabb vidékeken – Szaúd-Arábiában vagy Ausztráliában – ugyanilyen rossz a helyzet, mivel az egyik országban vallási hagyományok miatt fedik el a testüket, a másikban pedig azért, mert annyira félnek a napsugárzás káros hatásaitól. Nálunk a 65 év felettiek 50-70%-a, az idősek otthonában élők 100%-a D-vitamin hiányban szenved! Ők azok, akik szinte sosem mozdulnak ki az utcára, és ha igen, akkor is hosszú pulóverben, kesztyűben – pedig egy tíz perces séta a szabadlevegőn, már elegendő lenne a vitaminfelvételhez.

Hogyan őrizhetjük meg csontjaink egészségét?

A kalcium-hiány megelőzéséért fogyasszunk minél több tejterméket. A megkérdezetteknek 29%-a szerint 4-6 dl tej szükséges naponta az ajánlott kalcium mennyiség beviteléhez, további 23% szerint 7-10 dl. Valójában fél-egy liter az ideális mennyiség – reggel egy pohár, este egy pohár, ezzel még egészséges mennyiségű zsiradékot és fehérjét is „adunk" a szervezetünknek. Magyarországon viszont folyamatosan csökken a tejfogyasztás, tekintve, hogy – szintén genetikai okok miatt – a lakosság 25-30%-a tejcukor-érzékeny! Ők tejet egyáltalán nem, kefirt, sajtot ellenben nyugodtan ehetnének, de sajnos, hazánkban egyrészt drága a sajt, másrészt fogyasztásának egyáltalán nincs kultúrája. Pedig a keménysajt 10 dekájában 800-900 mg kalcium van, tehát szinte csak ezzel fedezni tudnánk a napi szükséges mennyiséget.

Akik – például tejcukor-érzékenységük miatt – mesterséges-pótlásra adnák a fejüket, helyesebb, ha nem a természetgyógyászat módszereihez nyúlnak, hanem kontrollált formában szednek táplálék-kiegészítőket – tekintve, hogy csak ezeknél tudhatjuk pontosan, naponta mennyi kalciumot viszünk be. Ugyanis olyan ez, mint a bor – kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben méreg. A végletek sosem célravezetők, napi 1500 mg-nál nincs szükségünk többre. A túlzott kalciumbevitel férfiaknál, például növeli a prosztatarák kialakulásának kockázatát! Kérjük háziorvosunk segítségét ahhoz, hogy kiszámoljuk, átlagosan mennyi kalciumot fogyasztunk étel formájában (ezt akár az interneten fellelhető táblázatok nézegetésével mi is kikalkulálhatjuk), és ehhez képest melyik termékből mennyit kell szednünk ahhoz, hogy elérjük a kívánt szintet, amely természetesen életkorunktól is függ.

A D-vitamint szintén kapszulák formájában pótolhatjuk, ősszel-télen még azoknak sem árt, akik egyébként szeretnek szabadlevegőn tartózkodni, kertészkedni, sétálni. Ha D-vitamint iratunk fel orvosunkkal, mindig jelezzük neki, hogy milyen egyéb multivitamin-készítményeket szedünk, mert a túlzott bevitel ez esetben, például vesekőképződéshez vezethet!
És nem utolsó sorban csontjaink érdekében, hagyjuk el káros szokásainkat, és mozogjunk! Nem kell mindenkinek hosszútávfutónak állnia, ping-pongozzon, ússzon, ha arra van lehetősége, de idősek esetében a napi fél óra séta is karban tartja a csontokat (további információk a sportról szóló anyagunkban: www.beh.hu)!

Kinek van csontritkulása?

Sajnos, ha mindent megteszünk a megelőzésért, akkor sem 100%, hogy elkerül minket a csontritkulás, viszont 25 évesen érjük el a génjeink által meghatározott csúcs-csonttömegünket, és az sem mindegy, honnan indulunk szilárdság tekintetében! Mert az út innen csak lefelé vezet…
Két típusú csontritkulást ismerünk. A korral járó, elsődleges csontvesztés nőknél a menopauza idejére tehető, mivel ilyenkor a női hormonok hiánya miatt szaporodnak a csontot bontó anyagok, a bélből való kalciumfelszívódás romlik, a vizelettel való kalciumvesztés ellenben nő. A nők egynegyede úgynevezett „gyorscsontvesztő", azaz náluk a csontritkulás mértéke évi 3-5% is lehet, de a többiek esetében is ez biztos 1%. A férfiaknál később, 65-70 év körül kezdődik a csontvesztés, náluk ez nem köthető egy bizonyos életszakaszhoz.

A másik típus, a másodlagos csontritkulás, ami mindig egyéb betegségek következtében alakul ki. Többek között felszívódási gondok, pajzsmirigy-túlműködés, cukorbetegség miatt, illetve egyes gyógyszerek is okozhatják – például bizonyos asztma elleni gyógyszerek, amelyek szedésétől a beteg nem tekinthet el. Ilyenkor elsősorban a kiváltó okot kell kezelni, és mellette a csontok problémáját.

A csontritkulás mértéke különböző készülékekkel mérhető – ha nyílt egészségnapokon csontritkulás-szűrésre adódik lehetőségünk, ne hagyjuk ki! Ezek a kisebb, mozgatható szerkezetek viszonylag pontos mérési eredményeket adnak. Fontos tudni, hogy ha alacsony a csontsűrűségünk, még nem biztos, hogy csontritkulásunk van – a „tünetet" ugyanis legalább negyvenféle egyéb betegség is okozhatja. A valós gond kiderítésére szolgálnak a szakorvosok által végzett mérések, majd a betegségek elkülönítésére alkalmas röntgen, illetve laborvizsgálatok.

Tudta Ön?

• A D-vitamin jótékony hatású egyes tumorellenes folyamatokban – hiányában nem csak csontritkulás léphet fel, de gyakoribb a vastagbél-, a petefészek-, vagy az emlőrák, romlik a cukorbeteg, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők állapota.

• Hazánkban több mint száz osteoporozis centrum elérhető, illetve számtalan betegklubban várják a segítségre szorulókat.

• A gyerekeknek, várandós anyáknak, és a menopauza után lévő nőknek napi 1500 mg kalciumra van szüksége, a férfiaknak, felnőtt nőknek napi 1000 mg-ra.

• A csontoknak olyannyira szükségük van a mozgásra, a mechanikai terhelésre, hogy fekvőbetegeknél fél év alatt akár 8-10%-os csontállapot-romlás következhet be, űrhajósoknál az antigravitáció miatt 30-40%-os!

• A csontritkulás hatékony megelőzését gyermekkorban kell elkezdeni, hogy a csontváz megfelelően stabil legyen.

Forrás: Béres Egészség Hungarikum

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

KDNP: jótékonysági akció a gyerekekért

Győr - A Kereszténydemokrata Néppárt győri szervezete holnap a megyeháza előtti téren 10-től 18… Tovább olvasom