Győrben végeznek ezzel kapcsolatos kutatásokat és egy nyári táborban tesztelték is a digitáskát. A Széchenyi István Egyetemen már 2003 óta folynak kutatások a személyes digitális tanulási környezet, a digitáska kialakításáról. Most ellenőrizték gyakorlatát is. A győri Jedlik Ányos Gépészeti és Informatikai Középiskolában nyári tábor keretében tesztelték. Mintegy tucatnyi diák két héten keresztül egy új programozási nyelvvel ismerkedett meg úgy, hogy csak a csupán egykilós hordozható számítógépet használta.

Ám nem csak az informatika tanulható, tanítható ily módon, más tantárgyak is.

– Azt várjuk vizsgálatunktól, hogy bebizonyosodik: hazánkban is megértek a feltételek arra, hogy a személyes digitális tanulási környezet kialakítása nagyobb léptékben történjen meg – mondta lapunknak dr. Élő Gábor egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője. Szerinte ehhez nem elég minden diáknak hordozható számítógépet biztosítani, ami tájékoztatása alapján hazánkban uniós források bevonásával megvalósítható. Számára a jedlikes tábor tapasztalatai azt mutatják, hogy tudatos szülői, iskolai, önkormányzati döntések szükségesek és a gondosan kiválasztott technológiai eszközök harmonizált rendszerét kell létrehozni.

Rajtuk nem múlik: A középiskolásoknak természetes a digitális világ, akár szeptembertől csak egykilós számítógépüket vinnék az iskolába. Fotó: H. Baranyai Edina

Domonkos László, a Jedlik igazgatója biztos benne, hogy belátható időn belül a tankönyveket, a füzeteket teljesen felváltja a laptop, csak azzal járnak majd a diákok iskolába. Elmondta, hogy ez a rendszer támaszkodhat az iskola oktatási portáljára, annak kommunikációjára, közös munkaterére, tananyagbázisára és médiatárára. Emellett persze a tanulók az internetet is információforrásként használhatják. Ha egykilós digitális táskával járnak, akkor szinte mindenhol. A tábor ideje alatt ezt kipróbálták.

A Jedlik büszke arra, hogy a legkorszerűbb eszközökkel oktatja diákjait, szívesen adott otthont a kutatói kísérletnek is. A tanulóknak pedig egészen természetes volt a ma még újszerű oktatási helyzet. Megszerették a minigépet, azt a kockás kis füzet méretéhez hasonlítgatták és tényleg alig nagyobb. Szerintük jó lenne, ha minél előbb tényleg lecserélhetnék arra könyveiket, füzeteiket. Amúgy is már sok házi feladatot e-mailen küldenek el tanáraiknak. Tudják, hogy ők már úgyis így fognak dolgozni, élni: ˝az egyre kisebb számítógépek és az egyre nagyobb monitorú mobiltelefonok találkoznak és mindenkinél lesz egy˝. Amin pedig a táborban dolgoztak, a szponzor cég révén megtarthatják.