Kisalföld logö

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 21°C | 31°C Még több cikk.

Nem mind magyar, ami magyaros

Felkokárdázott szalámival tavaly arra biztatta az abdai cég a vevőket, hogy magyar terméket vegyenek. Idén akciója azt segíti, hogy felismerjék a hazait.

Más élelmiszergyártók továbbra is azt hangsúlyozzák: tudatosan válassza a magyar a magyart.

Március 15. alkalmából az elkövetkező hetekben termékei mellé ismét kokárdákat csomagol – ezúttal 140 ezer darabot – az abdai Kaiser Food Élelmiszer-ipari Kft. A Mosonmagyaróváron is gyárat működtető cég tulajdonosa, Réti Attila elmondta: ezzel a magyarországi munkahelyek védelmére hívja fel most is a figyelmet, amit az országba áramló külföldi élelmiszertermékek veszélyeztetnek. Annak ellenére is több volt a kedvező visszajelzés, hogy néhányan furcsállták, az 1848–49-es szabadságharcot jelképező kokárda a Kaiser Food emblémáján szereplő Ferenc József portréja mellé került a csomagoláson. Réti azt hangsúlyozza, hogy a császár az Osztrák–Magyar Monarchia élén hosszú ideig uralkodott, a kiegyezés idején is.

– Az ár is számít, de a válság ellenére a magyarok egyre tudatosabban keresik a hazai árut, szívesen választják, ha felismerik. Ezért kezdeményeztem idén a kokárdás akcióval, hogy mi, gyártók összefogva könnyítsük meg az országban készülő termékek beazonosítását. A döntéshozóknak pedig törvénnyel kellene szabályozniuk, hogy külföldi árura ne lehessen használni nemzeti jelképeinket. Például a magyaros jellegű fokhagymára, ha az kínai. Ezt a pozitív diszkriminációt megérdemelnénk – állítja a kft. vezetője, aki a többi gyártónak a sajtó nyilvánosságával üzen. A szaktárcát szakmai szervezeteiken keresztül már többször megkeresték a ˝húsosok˝, meg is született a tisztességtelen piaci magatartás tilalma. Réti szerint viszont épp negatív diszkriminációt jelent a hazai cégeknek, mert csak esetükben tiltja, hogy a nagyáruházak polcpénzt vagy hasonlót kérjenek. Ez pedig arra ösztönzi őket, hogy külföldi árut tartsanak.

A döntéshozóknak törvénnyel kellene szabályozniuk, hogy csak magyar árura lehessen használni nemzeti jelképeinket. Fotó: Kisalföld-archívum
A döntéshozóknak törvénnyel kellene szabályozniuk, hogy csak magyar árura lehessen használni nemzeti jelképeinket. Fotó: Kisalföld-archívum

Bedecs Pál, a Kapuvári Hús Zrt. vezérigazgatója egyetértene azzal, hogy jogszabályba foglalják: például a piros-fehér-zöld zászló csak az országban készült termékre kerülhessen. Bár nem biztos benne, hogy ez lehetséges. Megjegyezte: a vevők az áruk címkéin megnézhetik, ki a gyártó, ha akarják. Szerinte arra kellene továbbra is biztatni őket, hogy meg akarják ezt tudni és eszerint döntsenek vásárlásnál. De azt is belátja: amikor nehéz a megélhetés, inkább az ár számít.

Cserpes István, a Cserpes Sajtműhely tulajdonos-cégvezetője úgy véli, fontos, hogy első ránézésre rájöjjön a vevő, melyik termék a hazai, mert ez is számít, amikor a kosarába pakol. Ezt viszont ő zászló nélkül oldja meg: az emblémájában szereplő elnevezésből derül ki. Szerinte is több civil kezdeményezés kell még ahhoz, hogy tudatosan a magyart keresse a magyar.

Olvasóink írták

  • 2. nyusz 2010. február 13. 14:27
    „Ebbe az áldott országba,magyar fokhagymát nem lehet kapni,csak azt a isten verte kinait?Gén modositot kinai fokhagymát,aminek semmi ize nincs.”
  • 1. t-a-ibi 2010. február 13. 13:56
    „Zárat vásároltam,--Soproni terméket- otthon jobban megnézve, gyártási hely: románia”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem szabadult el a pokol

Politikai és lakossági félelmek előzték meg Burgenlandban a 2007. decemberi határnyitást. Másról sem… Tovább olvasom