Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Nem határozhat a szabadság egészéről a munkaadó !

Győr-Moson-Sopron - „A bért megemelték, de a műszakpótlékot csökkentenék cégünknél”; „Évek óta nem nyaralhattam a családommal, mert nyáron nem kapok szabadságot” – ilyen és hasonló gondokkal keresték meg olvasóink a szerkesztőségünkbe hívott munkaügyi szakértőket.
Munkaügyi szakértők ismertették, magyarázták el a jogszabályokat tegnap délelőtt a szerkesztőségünkbe telefonálóknak. Ez legtöbbször gyors gyógyírt jelentett a versenyszféra alkalmazottainak munkahelyi gondjaira, de számos olyan problémát is elpanaszoltak, ami egy-egy cég több dolgozóját érinti egyszerre és igazából csak helyi szakszervezeti csoportot alakítva tudnák a munkavállalók érdekeiket hatékonyan képviselni, tudnának tárgyalni a munkaadóval.

Szakértők a szerkesztőségben: Kránitz Pál, dr. Freier József, Potyondi Antal tanácsai jelentettek gyors gyógyírt a munkavállalók gondjaira. Fotó: Bertleff András

Példa erre az az eset, amit olvasónk kétségbeesett kérdéssel jelzett: „Csökkenhet a fizetésünk az előző évhez képest?" „Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató 2008-ra inflációkövető bérfejlesztésre átlag 7 százalékot ad, de a munkaszerződésben rögzített 35 százalékos műszakpótlékot 30 százalékra csökkenti?" A válasz szerint egyrészt a törvényben előírt minimum alá nem csökkentheti a műszakpótlékot, másrészt a munkavállaló nem köteles aláírni a munkaszerződés módosítását.

A törvényben előírt műszakpótlék délutánra a személyi alapbér 15, éjszakára 30 százaléka, folyamatos műszak esetén pedig a délutáni időszakhoz még plusz 5, az éjszakaihoz plusz 10 százalék adódik hozzá. Az átlagos 35 százalékos műszakpótlék így magasabb, mint a törvényben előírt, ezért elvileg csökkenthetné a munkaadó, de ahogy említettük, ha ragaszkodik dolgozóihoz és ők nem járulnak hozzá munkaszerződésük módosításához, akkor nem teheti.

Ám ilyen helyzetben a legjobban akkor járnak a munkások, ha összefognak, szakszervezetbe tömörülnek, csatlakoznak az egyik érdekvédő ágazathoz. Akkor szakértő képviselheti őket, tárgyalhat ügyükben a cégvezetéssel.

Szerkesztőségünkben – ahogy tavaly év elején –, ezúttal is a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) tisztségviselői, Potyondi Antal, Kránitz Pál és dr. Freier József munkajoggal is foglalkozó ügyvéd válaszolt a kérdésekre. Annak az olvasónknak is, aki elpanaszolta: már hosszú évek óta nem engedi a munkaadója, hogy nyáron vegyen ki szabadságot, még egy hetet se, pedig kisgyermekei vannak és nekik olyankor van szünidejük.

Így szinte sosem üdülhet együtt a család. Szakértőink azonban jó hírrel szolgálhattak neki. Az éves szabadság egynegyedével ugyanis a dolgozó rendelkezik, s eldöntheti, mikor veszi ki, akár nyáron is. Ezt tizenöt nappal előbb írásban – legjobb, ha tértivevényes levélben – jelezze munkaadójának.

Olvasóink írták

  • 1. Cseter János 2008. február 09. 08:22
    „Egész életemben szakszervezeti tag voltam. A tapasztralatom viszont az, ha a munkáltatókkal szembe került a dolgozó, akkor a szakszervezet a dolgozók érdekei mellett annyit ért mint a kutya-fitty! Igaz a vezetőket álltalában a cégek és nem a dolgozók választrották meg! Ma e rendszerben csupán a VDSZSZ. az amelyikre rá lehet mondani, hogy egy "Szakszervezet"!A többi csapnivaló!
    De hol is van ma a dolgozok érdekképviselete? Szerintem e rendszerben a dolgozók örülnek, ha minimálbéren bejelentve dolgozhatnak és zsebből kapnak bért! Hisz senki sem ellenőrzi hatásosan, kellően az emberek foglalkoztatási minősítését! A dolgozók kiszolgáltatottsága jóformán a rabszolgákéval egyenlő! Ez az új Magyarország!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tízből csak hárman vesznek fel láthatósági mellényt

Győr-Moson-Sopron - Tíz kerékpárosból körülbelül három veszi fel a láthatósági mellényt a rendőrség… Tovább olvasom