Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Két díjemelési javaslat szerepelt a győri közgyűlés tegnapi ülésének napirendjén. Az ivóvíz- és csatornatarifák drágítására vonatkozó indítvány jobbára csak formaság volt, miután a szindikátusi szerződés értelmében a képviselő-testületnek meglehetősen szűk a mozgástere azután, hogy a Pannon-Víz zrt. közgyűlése jóváhagyta a jövő évi mértékeket.

Ennek megfelelően a képviselők elfogadták – 22 igen, 6 nem, 3 tartózkodás szavazat mellett – az előterjesztést. Eszerint az ivóvízalapdíj 9,1–10,7, az ivóvíz-szolgáltatási díj 9,3–9,6, a csatornadíj 19,6–19,8 százalékkal drágul januártól fogyasztói csoporttól függően. A lakosságnak az ivóvízért 196,8 forintot, az elvezetett szennyvízért 388,8 forintot kell fizetni köbméterenként áfával együtt. A 13 centiméter átmérőjű vízmérővel rendelkezők alapdíja havi 276 forint lesz jövőre.
Ahogy a szavazási arányból is látszik, a testület egy része nem értett egyet a javaslattal. Ezt jelezte felszólalásában például Bárány István (Pro Urbe Egyesület) és Kun András (MSZP). Szabó József, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője kemény kritikát fogalmazott meg. Úgy vélte, a Pannon-Víznek minden esetben szolgáltatóként és nem hatóságként kellene viselkednie. Hozzátette: nem érti a drágítási mértékeket, és konkrét példával illusztrálva azt mondta, hogy a versenyszférában 0–4 százalékos áremelést lehet érvényesíteni.


300 milliós kintlévőség

Tőke Lászlónak, a cég vezérigazgatójának képviselői kérdésekre adott válaszaiból kiderült: a Pannon-Víz kintlévősége 3,8 százalék, ami 300 millió forint körüli összeget jelent. A summa csaknem fele két fogyasztó tartozása. A szakember elmondta azt is, hogy a szolgáltató hálózati vesztesége 19–21 százalék, azaz a vízműtelepekről kibocsátott víz ötöde valahol eltűnik. A veszteség egy részét a csöpögő csapok, vécék okozzák, az ilyen kis mennyiségeket ugyanis a vízmérők nem érzékelik.


Ötféle javaslat

A januártól érvényes helyi autóbusz-tarifákról csaknem kétórás vita zajlott. A gazdasági, informatikai és idegenforgalmi bizottság előterjesztésében ötféle javaslat szerepelt, amelyek 5, 8, illetve 13 százalékos drágítást, illetve a kilométer-kibocsátás különböző mértékű csökkentését – azaz járatritkítást – tartalmazták. Borkai Zsolt polgármester elöljáróban azt mondta: szerinte csak az árakról kellene ezúttal dönteni. Ezen a véleményen volt Horváth László (Fidesz) és Szabó József is. Utóbbi azt mondta, az első félévben át kellene dolgozni a jelenlegi járatrendszert. Bárány István azt indítványozta, hogy a tanuló- és a nyugdíjasbérletek ára ne emelkedjen, a többi bérletfajta és jegy pedig 5 százalékkal kerüljön többe januártól.

A szocialista képviselők közül Bécsi Zoltán emlékeztetett rá: ők tavaly előre jelezték, hogy a diák- és nyugdíjasbérletek drasztikus, 50 százalékos drágítása miatt kevesebb lesz az utas, és többen ülnek autóba. Ezt szerinte igazolta az élet, miután a Kisalföld Volán adatai szerint az utasforgalom 10,8 százalékkal csökkent idén, diákbérletekből pedig 19,4 százalékkal kevesebb fogyott. Eredics Imre frakcióvezető arra hívta fel a figyelmet: minél gyorsabban át kell szervezni a tömegközlekedést, mert ha nem történik semmi, akkor két év múlva az év végi közlekedési dugók lesznek a mindennapok jellemzői.

A közgyűlés végül egyhangúlag Bárány István módosító indítványát fogadta el. Eszerint a havi diák- és nyugdíjasbérletek ára 1800, a tanuló-szemeszterbérleté pedig 8640 forint marad. Január 1-jétől az egyvonalas bérletért 3410 helyett 3580, az összvonalasért 4650 helyett 4885 forintot kell fizetni. A félhavi egyvonalas bérlet 2250 helyett 2365, az összvonalas 2960 helyett 3110 forintba kerül. Az elővételben váltott vonaljegy ára 200 helyett 210, a sofőrnél megvetté 260 helyett 275, a családi jegyé 530 helyett 555 forint lesz.


Nem fizetnek többet a peremkerületiek

A napirendi pont tárgyalása kapcsán külön vita folyt arról, hogy megvizsgálják-e az övezeti tarifarendszer bevezetését, amelynek értelmében többet fizetne az, aki nagyobb távolságot tesz meg a helyi járattal. Az elképzelést a Kisalföld Volán vetette fel annak az anomáliának a feloldására, miszerint a buszok a megtett kilométerek 36 százalékát a peremkerületek kiszolgálása miatt teszik meg, ezek a városrészek azonban csak 14 százalékkal járulnak hozzá a bevételekhez. Németh Zoltán alpolgármester (Fidesz) azzal vetette el a javaslatot, hogy ennyi erővel az is felvetődhetne, hogy a szemétszállításért fizessenek többet azok, akik messzebb élnek a Pápai úti lerakótól. Ottófi Rudolf alpolgármester (KDNP) és Sághy Zsolt (MSZP) tiltakozott, mondván, hogy ezzel leszoktatnák a peremkerületekben élőket a tömegközlekedésről. Bécsi Zoltán ugyanakkor úgy vélte, egy vizsgálatot megérne az ötlet, és így foglalt állást Szabó József is. A testület azonban 2 igen, 20 nem és 4 tartózkodás mellett elutasította a javaslatot. Az az indítvány viszont simán átment, hogy március 31-ig átfogó javaslat készüljön a tömegközlekedés átszervezésére.


A Magyar Gárdáról januárban

A közgyűlés napirend előtt elfogadta Pádár László (MSZP) javaslatát, hogy a legközelebbi ülésen a közgyűlés tárgyalja meg, elhatárolódik-e a Magyar Gárdától.