Kisalföld logö

2017. 11. 25. szombat - Katalin 4°C | 14°C Még több cikk.

Nem (csak) állati gondok

Kutya, macska, pinty, strucc, disznó és marha – jól megférnek egymás mellett a megyei igazgató főállatorvos panaszgyűjtő dossziéjában.

Vélt vagy valós sérelmeik miatt a szomszédok gyakran fordulnak egymás ellen arra hivatkozva, hogy az odaát tartott jószágok szaga, hangja zavarja őket. Rég nem csak városi a jelenség.

Bárhová is címezték, ÁNTSZ, a rendőrség vagy az önkormányzat, végül az állat-egészségügyi igazgatóságnál gyűlnek össze a haszon- és kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos panaszok. Az irathalmaz évről évre testesebb. Régebben jellemzően a városiak, most már a falvakban élők is hangot adnak elégedetlenségüknek, ha komfortérzetüket valami zavarja. Korábban a haszonnal tartott jószágok hangja, szaga miatt íródtak a levelek, mára a házi kedvencek sem kivételek. Dr. Szabó Tamás megyei igazgató főállatorvos és dr. Horváth Károly győri kerületi főállatorvos szerint a jelenséget nem lehet egyetlen dologra fogni.

– Először is, változott a településszerkezet – kezdték a szakemberek. – Azok az állattartók, akik korábban a lakott területek peremén rendezkedtek be, egyszer csak azon kapták magukat, hogy a terjeszkedő városmag utolérte őket: kertes, parkosított városrészek veszik körül a telepet. Az állattartással együtt járó kellemetlenségek – zaj és szag – miatt aztán hamar összetűzésbe keverednek a lakókkal. A városokból kiinduló probléma a falvakba is begyűrűzött. A csendre, zöldre vágyó kiköltözők azonban csak az egyik része a levélíróknak, már olyanok is panaszt tesznek a szomszédban tartott jószágokra, akiknek szülei, nagyszülei korábban akár évtizedeken át ugyanúgy állatot neveltek. Az utódok már egy másik generáció, megváltozott igényekkel és életmódfelfogással. Számukra a pázsit és a nyírt tuja a természetes és nem az, hogy az ólban disznó visít. Pedig vannak olyan jellegű települések, ahol nem szabad, nem illene és nem is érdemes ezzel foglalkozni. Főleg, ha az önkormányzati szabályozás értelmében engedélyezett a tartás.

Az esetek egy részében bebizonyosodik, hogy a kisállattartó, -tenyésztő – a szigorú szabályozás miatt jellemzően nem a nagy állattartó telepek miatt emelnek kifogást – nem kellő gondossággal jár el, s tanácsra szorul, miként tartsa állatát, vagy például hogy hogyan kezelje a trágyát, hogy az másokat a legkevésbé zavarjon. Panaszok sokaságáról derül ki azonban, hogy stressz, frusztráltság okozza a toleranciahiányt, és már az is zavar egy lakót, ha ugat a szomszéd kutyája. Néhány esetben még erről sincs szó, az állatok csak ürügyet szolgáltatnak valaki bosszantására. A szakembereknek egyik esetben sincs könnyű dolguk.

Bármilyen indíttatásból is született a panasz, a cél a békés egymás mellett élés segítése, ehhez sokszor ügyirat sem kell, elég, ha elbeszélgetnek a lakótársakkal.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyetemi kerekasztal

A Széchenyi István Egyetem Tech4Auto konferencia és kiállítása keretében pénteken délelőtt fél… Tovább olvasom