Kisalföld logö

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 14°C Még több cikk.

Nem a lakást, hanem a lakót kell támogatni

Akár a duplájára is nőhetnek a győri lakbérek a második félévtől, ám ezzel együtt megfelelő szociális támogatásban részesülnek a valóban rászorulók. A tervezetnek addig még sok fórumot kell megjárnia.
illusztráció
Győrben az önkormányzati lakásoknál a mostani lakbért körülbelül a duplájára kellene emelni ahhoz, hogy (az egyéb bevételeket is számolva) nagyjából bejöjjenek a fenntartási kiadások. A kidolgozás alatt álló új koncepció lényege, hogy nem a lakásokat, hanem a bennük élőket kell a rászorultság arányában támogatni – mondta egyebek között a tegnapi sajtótájékoztatón Janicsek Tibor, az Inszol Rt. igazgatója.

Változatlan létszám, több család

Nemrégiben (január 13-án) országos konferenciát rendeztek Győrött a bérlakáshelyzetről és a járható kiútról. Az elhangzott hazai és nemzetközi elemzések birtokában készül az a koncepció, amely lakossági fórumok és a civil szervezetekkel folytatott egyeztetések után várhatóan márciusban kerül a közgyűlés elé. Ezt sok „aprómunka" követi, például minden lakásbérlővel egyeztetni kell. Janicsek Tibor szerint az új lakbérrendszert a második félévnél korábban nem lehet bevezetni, akkor is csak úgy, ha addigra a támogatási formák is konkrétak lesznek.

Az Inszol igen részletes felmérésekre alapozza a koncepciót, kezdve természetesen a város általános lakáshelyzetével. Győr lélekszáma 1990 és 2001 között lényegében alig változott, kerekítve 130 ezren élnek a megyeszékhelyen. Erre az időszakra jellemző volt, hogy a tehetősebbek kiköltöztek a városból a környező községekbe, onnan viszont a kevésbé tehetősek költöztek be. Miközben a lélekszám változatlan maradt, 2–3 ezerrel nőtt a háztartások és a családok száma is. Ebből következően több lakásra van szükség, lehetőség szerint több bérlakásra.

Miért kellenének?

Bérlakások tekintetében 1990 volt az utolsó „békeév", amikor államiból önkormányzatiak lettek a lakások, s fenntartásukra még volt központi pénz. Aztán az új lakástörvény életbelépésétől (1994-től) a bérlők, ha akarták, kedvezményesen megvásárolhatták lakásukat, az önkormányzatnak nem volt beleszólása, mit ad el, mit nem (kivéve pl. a műemléki házakat). A bérlakásállomány így három év alatt az egyharmadára csökkent, s jobbára olyan lakások maradtak meg, amelyeket a bérlők nem tudtak vagy a műszaki állapot miatt nem is akartak megvenni.

A jelenlegi 47 ezer győri lakásból 5 ezer az önkormányzati bérlakás, ez alig több mint tíz százalék. (A magántulajdonúakkal együtt összesen 7274 bérlakás van a városban.) Az arány Németországban 62, Angliában 34, Ausztriában 45, az EU-ban átlagosan 39 százalék. Ugyanis a nagyvárosi „lakhatás" legjobb formája a bérlakás, egyebek között mert a családok igényeihez tud igazodni, mobillá teszi a munkaerőt, s nem utolsósorban a szegények számára az egyetlen lehetőség.

Kétharmaduk szegény

Az Inszolnak az utóbbi időben átlag 100 millió forintja van évente felújításra, ebből egy-egy épületet lehet rendbe tenni. A számítások szerint 1200–1300 lakás szorulna sürgős felújításra. S honnan lehet pénz? Központi forrásokból pályázatok útján, az önkormányzati pénzeszközök növelésével költségvetési forrásból, szelektív értékesítésből és a lakbérek emeléséből. A szabad piaci és az önkormányzati bérleti díjak között óriási (nyolcszoros) a különbség, s nyilvánvaló, hogy nem a szabad piaci díjak fognak „lefelé igazodni".

A felmérési adatokból (Médius-iroda) az is kiderül egyébként, hogy a város népességének 8 százaléka, a bérlakásban élőknek pedig a kétharmada(!) a szegény rétegből kerül ki. A bérlakásban élők 35 százaléka tartozik valamilyen díjjal a bérbeadónak.
A koncepciótervezet szerint egy bizonyos határérték (családi jövedelem) alatt a támogatás mértékének meg kell egyeznie a lakbér emelésével, így a bérlő számára csak „papíron" lesz emelkedés. A megállapítandó határérték feletti családi jövedelmi viszonyoknál csökkenne a támogatás, s megszűnne ott, ahol a lakbéremelés nem fenyegeti a megélhetést.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Engedetlenség a lezárt sorompó miatt

A polgári engedetlenségtől – a tilos jelzésen áthaladástól – sem riadnak vissza az Újlak… Tovább olvasom