Kisalföld logö

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 0°C | 13°C Még több cikk.

Nehéz az iskolatáska: zenész, kőműves egyre megy

A zeneművészeti szakközépiskolák 2008 óta egy kalap alatt vannak a szakképzőkkel.

Bár az ezzel járó feltételeknek a zenei képzést adó intézmények nem tudnak megfelelni, a szakképzési hozzájárulásért "látszat-együttműködésre" kényszerülnek. Az oktatás átalakítása során ezt a hibát jó eséllyel kijavítják.

Kormányzati törekvés, hogy a szakképzést koncentrálni kell, ezért 2008-ban térségi integrált szakképző központokba (TISZK) gyűjtötték a képzéseket. A Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója, Benkő Szabolcs szerint ez gazdaságilag megalapozott lépés volt, hiszen így hatékonyabbá válik az oktatás, az egyetlen problematikája, hogy a zeneművészeti képzés ebbe nem tud integrálódni.

– A zeneművészeti oktatás több szempontból is kakukktojás a többi szakképzés között, a kőműveseket nem lehet egy kalap alá venni a zongoristákkal. Ránk párhuzamos képzés jellemző (délelőtt közismereti, délután zeneművészeti tárgyak), más a csengetési rendünk, már az órarendünk sem illeszthető be a TISZK táblázatába.

A TISZK-be való belépés a mi mindennapjainkat a vele járó sok adminisztráció miatt nehezítette meg, a központnak pedig az jelent pluszmunkát, hogy ránk mindig más szabályok vonatkoznak. Ezenkívül a szakképzésre megalkotott modulrendszert sem tudjuk alkalmazni, ami biztosítja a szakmák közötti átjárhatóságot. A zeneművészetben ez lehetetlen, hiszen a zenészek nem általános iskola után választanak hangszert, hanem jellemzően egészen kicsi koruktól arra teszik fel az életüket. Mi nem tudunk egyik hangszerről a másikra váltani – mondta Benkő Szabolcs.

Mindebből jól látszik, hogy a zeneművészeti képzés hiába szakképzés, tanmenete és a képzés felépítése a gimnáziumi oktatáshoz áll közelebb.

Ennek ellenére ezeket az intézményeket is a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá helyezték, s kötelezték őket a TISZK-be való belépésre. A két teljesen különböző képzés egyként kezelése anyagi hátrányt is jelent a zeneművészeti intézmények számára: míg korábban a munkaerő-piaci alapból írt ki a kormány pályázatokat eszközbeszerzésre, most cégeknél kell "kilincselniük" szakképzési hozzájárulásért, hogy hangszereket vehessenek.

– Ez igen nehéz, hiszen a zeneművészetnek nincs háttéripara. Ennek ellenére nem panaszkodom, az ország zeneművészeti szakközépiskolái között mi kiváltságos helyzetben vagyunk az önkormányzat támogatásának köszönhetően: az európai uniós TIOP-ba bevont minket is, így mintegy 20 millió forintot új hangszerekre fordíthattunk – mondta Benkő Szabolcs. Megjegyezte: a szakmunkásképzés valóban reformra szorul, a zeneművészeti képzés ezzel szemben világszínvonalú, ezt tőlünk tanulják a külföldiek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tizenöt éves a gyakorlatra fókuszáló mérnökképzés Győrben

Másfél évtizeddel ezelőtt, az Európai Unió Phare-programjának támogatásával, 1996 őszén indult a… Tovább olvasom