Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Négyszáz tonna bomba a városra

1944. április 13-án tíz perccel dél előtt szövetséges repülők 1544 bombát dobtak a városra.

Polgár Lajos
Győr Szabad Királyi Város Mérnöki Hivatalának jelentése szerint 1944. április 13-án tíz perccel dél előtt szövetséges repülők – negyed óra alatt – 1544 bombát dobtak a városra. A támadásnak 532 áldozata volt. A mentésben leventeként a csikvándi Polgár Lajos is részt vett. Vele idéztük fel a 61 évvel ezelőtt történteket.

Három hullámban érkezett 1944. április 13-án a szövetséges támadás, amelynek fő célpontja a német repülőgépeket gyártó Vagongyár volt. Ha a bombázást a számok tükrében idézzük fel, megdöbbentő, hogy 15 perc alatt 150 Liberátor közel 400 tonna bombát és 40-50 ezer gyújtóbombát dobott Győrre. Az 532 halálos áldozaton kívül 1132 sebesült és 40 eltűnt szerepel az 1946-ban készült hivatalos jelentésben. S hogy miként él ez az egész várost megrázó esemény egy hajdani kamasz, a mentésben, romeltakarításban akkor leventeként tevékenyen résztvevő Polgár Lajos emlékezetében?

– A győri Szent László tanoncotthonban laktam. Azon a napon negyed tizenkettő körül kezdődött a riadó, háromnegyed óra múlva pedig a támadás. A Batthyány tér sarkán lévő épületbe mentünk, ott volt az óvóhely. Nagyon féltünk, hiszen a légnyomástól csak úgy rezegtek, szinte táncoltak a páncélajtók. Félelmetes volt – idézte fel a Kisalföldnek a 61 évvel ezelőtt történteket Polgár Lajos, aki Csivándon él, és évtizedek óta kutatja-gyűjti a második világháborús dokumentumokat. – Mikor a támadás harmadik hulláma végetért, azonnal kijöttünk a bunkerból és láttuk, hogy ég az épület teteje.

Más nem jutott fel, csak nekem sikerült. Mivel gyújtóbombától lobbant be a faszerkezet, amit vízzel nem, csak homokkal lehetett oltani, ehelyett én nekiálltam csákánnyal szaggatni a födémfák között deszkázatot, hogy ne terjedjen tovább a tűz. Sikerült megállítanom, mikor végeztem összerogytam, úgy segítettek le a tetőről a társaim... Hamarosan hivatott az igazgatónk és jutalmat adott: háromszáz pengőt... Érdekes, ma úgy látom, hogy nem a bátorság vezetett, hanem a tenniakarás... A vagongyári sebesülteket a Batthyány térre hozták, az ápolásban mi nem tudtunk segíteni, csak vizet vittünk nekik.

Polgár Lajos mesélt arról is, hogy a Vagongyár felé vezető út végén volt a soproni sörgyár lerakata. Ismerte az egyik sofőrt, akinek a felesége és két kis gyermeke a romok alatt  halt meg.

– A bombázáskor tragikus találat érte Gyárvárost. Itt történt egy érdekes eset: kiégett az egész templom, de az oltár épen megmaradt. Sokan ezt csodaként emlegették, pedig igazából csak a természet, a fizika törvényei érvényesültek. Hogyan? A tető gyulladt ki elsőnek, beégett a födém, majd tovább a belső részek. Üveg már nem volt az ablakokon, a levegő kihajtotta a lángokat az apszisból, az oltártól, így maradhatott meg sértetlenül. Nem így történt ez a vagongyári nagy irodával. Hiba volt, hogy a tetejére telepítettek egy légelhárító gépágyús üteget. Mondanom se kell, hogy már az első hullámban telitalálat érte. Azok maradtak csak életben, akik éppen a pincében voltak lőszerért.

Lajos bácsi megemlítette azt is, hogy még a bombázás elején lelőtték a vezérgépet, utána pedig egyik amerikai gép a gyilkos kötelékből Gyarmat térségében lezuhant. A bombázó személyzete – öt katona – odaveszett. Holttestüket az elöljáróság utasítására a falu mezőőre lovas kocsival szállította a gyarmati temetőbe, ott az úgynevezett „zsidótemető" részben temették el őket. Onnan az amerikai hatóság 1947-ben exhumáltatta a holttesteket.
– Sok mindent átéltem, ennyi év távlatából „könnyen" beszélünk róla, de ilyenkor mégis megrendül az ember szíve... Nem volt mindegy...

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Védett lesz Újváros egy része

Műemléki jelentőségű területté nyilvánította a kulturális tárca Újváros nagy részét. A jogszabály pluszpénzt nem jelent. Az április 5-i Magyar Közlönyben jelent meg az a rendelet, amely szerint holnaptól a belvároson kívül műemléki jelentőségű terület lesz a Kossuth utca egy része és annak környéke is, de pénzre és más emberi hozzállásra is szükség van a megóvásához. Tovább olvasom