Kisalföld logö

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 2°C | 14°C Még több cikk.

Nagy beszélők és hiányzók a közgyűlésen

Győr - Van olyan győri önkormányzati képviselő, aki egy másodpercet beszélt az idei közgyűléseken, és több olyan is, aki a tárgyalási idő több mint felén nem volt jelen.

A győri közgyűlés idén a nyári szünet megkezdéséig – július 5-ig – tizenhárom napon ülésezett, összesen 57 óra 31 perc 29 másodpercen keresztül, azaz egy „összejövetel" átlagosan 4 óra 25 perc 30 másodpercig tartott – mindez az önkormányzat szavazatszámláló rendszerének adataiból derül ki. Győr tavaly szerezte be a modern technikát – közbeszerzési eljáráson, 8 millió forintért –, amely képes többféle összesítés elkészítésére. Segítségével a városháza a Kisalföld kérésére kigyűjtötte az adatokat.

Hét és fél órás ülés

Ezekből kiderül például, hogy a leghosszabban, mintegy hét és fél órán át március 22-én tanácskoztak a képviselők. Ekkor többek között az önkormányzat négyéves gazdasági programja volt terítéken. A legrövidebb, 1 óra 15 perces a június 21-i rendkívüli ülés volt, amelyre emlékezetes módon azért került sor, mert a fideszes képviselők egy héttel korábban leszavazták a 2007/2008-as tanév közalkalmazotti létszámairól szóló javaslatot. A vita rövidségéhez az is hozzájárult, hogy az MSZP-frakcióból mindössze ketten jelentek meg – és nem volt köztük Kun András.

A volt alpolgármester nevét azért érdemes megemlíteni, mert messze ő tartotta magánál a szót legtovább, 3 óra 42 perc 23 másodpercen keresztül. Ez annak tükrében rendkívül magas szám, hogy a dobogóra rajta kívül felkerült Eredics Imre szocialista és Bárány István Pro Urbé-s frakcióvezető neve mellett csak másfél óra szerepel. Az egész testületben mindössze tízen beszéltek egy óránál többet.

A képviselők egyébként összesen 860-szor szólaltak fel, 24 óra 50 perc 11 másodpercig. Az átlag 42 perc 35 másodperc és 23 szókérés, ami amúgy leginkább a fideszes Horváth Lászlóra illik. Ebbe az összesítésbe nem vettük be Borkai Zsolt polgármestert, aki szerepéből adódóan rendkívül sokszor „kényszerül" technikai jellegű megszólalásra, például amikor szót ad valakinek vagy szavazásra tesz fel egy kérdést. Kun András rekordidejére jellemző, hogy minden 12. felszólalás az övé volt, és csaknem minden hatodik percet ő beszélt végig. Sokan nem voltak ilyen „szószátyárok". A Fidesz–KDNP-frakciószövetség három tagja – Fűke Géza, Hajszán Gyula és Horváth Vilmos – összesen alig másfél másodpercben fejtette ki a véleményét.

A győri közgyűlésre is igaz az a parlamentre érvényes megállapítás, miszerint az ellenzékiek többet beszélnek – nyilván azért, mert nekik kevesebb egyéb lehetőségük adódik álláspontjuk megjelenítésére, érvényesítésére. Míg a szocialista frakcióban ülők átlagosan 38-szor szólaltak fel összesen 70–70 percig, addig a Fidesz–KDNP-sek megelégedtek 17 felszólalással és 28–28 perccel.

Tizenheten nem hiányoztak

Egy másik összesítés azt tartalmazza, a képviselők milyen gyakran látogatták az üléseket. Tizenheten voltak ott mindegyiken: Borkai Zsolt polgármester, Ottófi Rudolf, Németh Zoltán és Simon Róbert alpolgármesterek, valamint Sík Sándor, Kun András, Borsi Róbert, Németh Viktor, Ferenczy Lajos, Pádár László, Kalmár Ákos, Gangl András, Hajszán Gyula, Bári Olga, Ecker Gyula, Horváth László és Szabó Erik. A lista másik végén Schmidt Péter szerepel, aki hatszor, illetve Mohos Péter és Sághy Zsolt, aki ötször hiányzott.

A jelenlétről ezek az adatok ugyanakkor keveset mondanak, hiszen nyilvánvalóan nem mindegy, hogy valaki végigül egy többórás ülést, vagy a felénél elmegy. A 36 képviselő között hét olyan akad, aki a teljes 57 óra 31 perces ülésezési idő legalább 85 százalékán a díszteremben volt: Gangl András, Szabó Erik, Németh Viktor, Borkai Zsolt, Simon Róbert, Németh Zoltán és Ecker Gyula. Ugyanakkor Szabó József, Sághy Zsolt és Schmidt Péter a viták kevesebb, mint felén vett részt. Ebből a szempontból a Fidesz–KDNP fegyelmezettebb volt: a frakciószövetség tagjai 80 százalékos jelenlétet produkáltak, míg a szocialisták csupán 73 százalékosat.

Mohos a legellenzékibb

Januártól júliusig a közgyűlés összesen 473 ízben szavazott, a legtöbbször, 103-szor az ominózus maratoni március 22-i ülésen. A 36 képviselő 12.051-szer az igen, 1786-szor a nem, 317-szer a tartózkodik gombot nyomta meg, míg 2874-szer nem voksolt.

A legszorgalmasabbak a Fidesz–KDNP-sek voltak, a lista első tizenhat helyét ők foglalják el. A dobogóra 470–470 szavazással Borkai Zsolt és Horváth László, valamint 469-cel Szabó Erik került.

A lajstrom végén ismét csak Schmidt Péter található, aki a döntéshozatalok negyedében vett csak részt. Ugyanő volt amúgy a legkevesebbet ellenkező képviselő: egyszer sem szavazott nemmel, 112-szer igent nyomott, két ízben tartózkodott. Rajta kívül 90 százalék feletti igenarányt csak a két Pro Urbé-s, Bárány István és Ferenczi Tamás produkált. A legellenzékibb a szabad demokrata Mohos Péter lett, aki mindössze a szavazásra feltett kérdések kétharmadát támogatta.

A számok a jobb- és a baloldal között nem mutatnak lényeges különbséget. Az átlagos Fidesz–KDNP-s az esetek 85, az átlagos MSZP-s 84 százalékában nyomott igent, ami persze korántsem azt jelenti, hogy a díszteremben teljes az egyetértés. Mögötte inkább két ok áll. Egyrészt az előterjesztések döntő többsége kis súlyú és mindenki által támogatott – a példák a takarítási feladatok kiszervezésétől a rendőrségi tájékoztatókig hosszasan sorolhatók. Másrészt gyakori, hogy a vitatott ügyekben az ellenzék módosító javaslatot nyújt be, amelyet a jobboldal leszavaz, az eredeti indítványt ugyanakkor megszavazza, amit viszont a másik oldal nem támogat. Az eredmény így mindkét térfélen egy igen, egy nem – de micsoda különbség…

Hancz Gábor

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tizenötödik igen a barokk esküvőn

Győr - Budapesti pár kötött házasságot Győrben a 15. barokk esküvőn tegnap kora este. A… Tovább olvasom