Kisalföld logö

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Múzeumigazgatók nyílt levele Orbánhoz: láthatatlan kincseinket is védeni kell

A 19 megyei múzeumi szervezet és a Budapesti Történeti Múzeum nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz az örökségvédelmi törvény tervezett módosítása iránti aggodalmukkal kapcsolatban. Dr. Perger Gyulát, a Győr-Moson-Sopron megyei múzeum igazgatóját faggattuk az tervezetről.

A nyílt levél, melyet a 19 megyei múzeumi szervezet és a Budapesti Történeti Múzeum címzett Orbán Viktornak:

Nyílt levél

dr. Orbán Viktor úrnak,
Magyarország miniszterelnökének

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Aggodalommal értesültünk a sajtóból arról, hogy napirendre került az örökségvédelmi törvény módosítása.

Aggodalmunkat a megjelent módosítási elképzelések mellett az is növeli, hogy a tervezett változtatásokat velünk, a munkálatok tényleges elvégzőivel előzetesen senki nem egyeztette. A 19 megyei múzeumi szervezet, a fővárosban pedig a Budapesti Történeti Múzeum jogosult és kötelezett ugyanis a beruházásokat megelőző régészeti feltárások elvégzésére. Ezt a feladatot 2010 nyarán az Orbán-kormánynak köszönhetően kaptuk vissza, mivel 2007-ben ezeket a jogosítványokat a Gyurcsány-kormány alkotmányellenesen elvette tőlünk, létrehozva a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot (KÖSZ). Három éven keresztül botrány botrányt követett, a feltárások drágábbak lettek, jóval időigényesebbek és szakszerűtlenebbek. Tavaly óta bizakodva vállaltuk magunkra a teljes örökségvédelmi feladatot, mert az új kormány olyan jogalkotást indított el, amely új régészeti örökségvédelem kialakulását ígéri. Ezt a folyamatot azonban tovább kell folytatni, mert a rendszer finomhangolására van szükség.

Tudjuk, hogy hazánk nehéz gazdasági helyzetben van, és ez józan mértéktartásra int bennünket. Belátjuk, hogy a beruházásoknak mind az időtényező, mind a költségek szempontjából joggal van igényük a kiszámíthatóságra. Nem történhet meg, hogy például egy 3 hónapra tervezett feltárássorozat 1 évig tartson, avagy hogy a költségek a többszörösükre növekedjenek az eredeti megállapodáshoz képest (ez állandó gyakorlat volt sajnos, 2007-2010 között). A beruházóknak viszont a korábbi, gyakran előforduló gyakorlattal szemben a régészeti munkák elvégzéséről jó előre gondoskodniuk szükséges, illetve tudatosan törekedniük kell arra, hogy a beruházással elkerüljék a régészeti lelőhelyeket. Ha ez nem lehetséges, áldozniuk szükséges arra, hogy az örökségvédelmi kockázatokat alaposan megismerjék. Elfogadhatatlan, hogy az NFÜ, a NIF és az NFM egyes beruházások késlekedéséért kizárólag a régészetet tegye felelőssé, hiszen látjuk, hogy az NFÜ-s szerződéskötések a megítélt pénzek kifizetéséhez hasonlóan rendkívül
lelassultak a kormányváltás óta. Nem elfogadható tehát az a megoldás, amely kizárólag a gyenge kormányzati érdekérvényesítő képességgel rendelkező kulturális ágazatra hárítja a felelősséget. Gyakran előfordul, hogy a szerződéskötési folyamat hosszabb ideig tart, mint a tényleges ásatás. A kifizetések elhúzódása (gyakorlatilag elmaradása) pedig súlyos veszélyhelyzetet eredményez egy-egy intézmény életében. Azt is tudnia kell Miniszterelnök Úrnak, hogy az utóbbi évtizedben a régészet tartotta életben az egyébként jócskán alulfinanszírozott múzeumi területet.

Körültekintő szabályozással elérhető, hogy az előzetes örökségvédelmi dokumentációk elkészítésére elégséges idő és költségkeret jusson, hogy a megvalósíthatósági és hatástanulmányok az elérhető módszerek széles körére alapozva nagy pontossággal készüljenek el, amely aztán lehetővé teszi a régészeti költségek pontos kiszámítását. Érzékeljük, hogy ezt a célt szolgálhatta a Kulturális és sajtóbizottság legutóbbi beadványa. A javaslat körüli vita ugyanakkor számunkra érthetetlen módon veszélybe sodorta a nemzeti emlékhelyekről szóló törvényjavaslat elfogadását és időben történő bevezetését is, pedig ez fontos ígérete volt a Fidesznek.

Meggyőződésünk, hogy a költségeknek és a feltárások időtartamának a napvilágra került módon történő drasztikus csökkentése a hazai régészeti örökségvédelmet európai viszonylatban is példátlan és egyedülálló módon lehetetlenítené el, mindezeket figyelembe véve a döntéshozóknak be kell látniuk, hogy csak az eljárások körültekintő és átgondolt szabályozásával érhetnek célt, így ugyanis a gazdasági és örökségvédelmi érdekek
egyaránt egyensúlyba hozhatóak lesznek, nemzeti örökségünk jelentős részének feláldozása és megsemmisülése nélkül is.

Minden ezzel kapcsolatos kormányzati célt a legmesszemenőbben támogatunk, és készek vagyunk konkrét – az eddig megismert előterjesztésektől eltérő – javaslatokat is megfogalmazni. Azt kérjük az illetékesektől, hogy tekintsenek partnernek bennünket, mert közös a cél: a beruházásokat megelőző gyors és költséghatékony régészeti örökségvédelmi rendszer kiépítése.

Tisztelettel:

Dr. Bodó Sándor főigazgató (Budapesti Történeti Múzeum)

Dr. Fabényi Júlia megyei múzeumigazgató (Baranya Megye)

Rosta Szabolcs megyei múzeumigazgató (Bács-Kiskun Megye)

Dr. Pusztai Tamás megyei múzeumigazgató(Borsod A.-Z. M. Megye)

Fogas Ottó megyei múzeumigazgató (Csongrád Megye).

Dr. Demeter Zsófia megyei múzeumigazgató (Fejér Megye)

Perger Gyula megyei múzeumigazgató (Győr-Moson - Sopron Megye)

Dr. Lakner Lajos megyei múzeumigazgató (Hajdú-Bihar Megye)

Szécsényi Orsolya mb. megyei múzeumigazgató (Heves Megye)

Dr. Horváth László megyei múzeumigazgató (Jász-Nagykun-Szolnok Megye)

Dr. Fülöp Éva Mária megyei múzeumigazgató (Komárom-Esztergom Megye)

Dr. Szirácsik Éva megyei múzeumigazgató (Nógrád Megye)

Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton megyei múzeumigazgató (Pest Megye)

Dr. Ábrahám Levente mb. megyei múzeumigazgató (Somogy Megye)

Dr. Bene János megyei múzeumigazgató (Szabolcs-Szatmár Bereg Megye)

Ódor János Gábor megyei múzeumigazgató (Tolna Megye)

Dr. Nagy Zoltán megyei múzeumigazgató (Vas Megye)

Limbacher Gábor megyei múzeumigazgató (Veszprém Megye)

Dr.Kostyál László mb. megyei múzeumigazgató (Zala Megye)

Budapest, 2011. október 3.

Kíváncsiak voltunk, mi az oka a nyílt levél megírásának. Kérdéseinkre Dr. Perger Gyula, megyei múzeumigazgató felelt:

- Az új parlament felállása után, az egyik első döntése az volt, hogy a megyei múzeumoknak visszaadták az ásatási jogokat.

Ez számunkra igazán kedvező lépésnek számított, hiszen, az ezt megelőző években adott területen nem az illetékes múzeum végzett régészeti feltárást, hanem a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, amely abból a szempontból nem volt szerencsés, mert voltak olyan ásatások, amelyekről a helyi múzeum nem is tudott, viszont a megtalált leletanyagot nekik kellett a törvény szerint elhelyezni – kezdte Dr. Perger Gyula, megyei múzeumigazgató.

- A nyílt levélből is kiderül, hogy kollégáimmal együtt irreálisnak tartjuk azokat a sarkos határidőket, s pénzkeretet, melyet a törvénymódosítás tartalmaz.

Nem várjuk el a parlamenttől, hogy előzetes egyeztetést folytasson minden egyes szakma képviselőivel, mielőtt változtatásokat vezetne be az adott területen, csak arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy a törvényben meghatározott határidők egyszerűen betarthatatlanok.

Józanésszel, - szakmai ismeretek nélkül is - belátható, hogy a feltárásra váró területek nagysága sem egyforma, hogy lehetne egy 2 négyzetméteres területet és egy 200 négyzetméteres területet ugyanannyi idő alatt átvizsgálni – fejtette ki álláspontját a múzeumigazgató.

- Etikailag kifogásolhatónak tartom, hogy az örökségvédelmi törvény módosítása kizárólag a nagyberuházások előtti régészeti feltárásokra terjed ki, hiszen valahol akkor ez magában foglalja azt, hogy például ha egy családi ház épülne örökségvédelmi területre, ott bármeddig lehetne folyatatni az ásatást. Persze ez egy sarkalatos példa, de ezen keresztül szemléltethető a módosítás átgondolatlansága – folytatta okfejtését Dr. Perger Gyula.

- Az ásatásokért kapott pénzösszeg csökkentése szintén negatívan érintené a megyei múzeumokat, de nem feltétlenül az ott dolgozókra gondolok. Egy-egy feltárás során sok civil embernek tudunk munkát biztosítani, ha kevesebb lenne a keret, akkor ezt a létszámot szűkítenünk kellene.

Meg kell jegyeznem azt is, hogy az elmúlt egy év során, mióta visszakapták az ásatások jogát a megyei múzeumok gyorsabb ütemben történtek meg a régészeti feltárások, mint előtte. Senkinek sem érdeke, hogy tovább húzzuk az ilyen jellegű munkákat.

Úgy tudom, hogy már visszavonták ezt a módosítást, s újat készítenek helyette – zárta gondolatait Perger Gyula.

Olvasóink írták

  • 5. DON 2011. október 20. 21:54
    „Hozzászóló:
    Inkább adom az adóforintomat egy régészeti feltárásra, mint a miniszterek fizetésébe, vagy egyéb helyre.
    Ettől függetlenül a rendszer nem tökéletes, de amikor a tőke érdeke az, hogy egy beruházás minél hamarabb megvalósuljon, akkor nem hiszem, hogy nyugodt szívvel lehet rájuk bízni a megelőző feltárás lefolytatását. Kell oda az az állam, amelyik megvédi a saját történelmének emlékeit, mert más nem fogja helyette. Az megint más kérdés, hogy amikor az állam ebben eleve nem érdekelt, akkor bizony nincs mit tenni. Eladtunk itt már mindent, épp a múltunkat tartanánk meg?”
  • 4. Hozzászóló 2011. október 20. 21:32
    „#2. Túrabakancs
    Az mennyiben lenne igazságosabb rendszer, ha az állam és így végső soron az adófizető polgárok fizetnék ki az egyes beruházásokhoz kapcsolódó költségeket? Én nem szeretném finanszírozni egy multi áruházépítését vagy kamiondepóját, de gyakorlatilag semmilyen beruházását sem, még a régészeti leletek vonatkozásában sem. Fizesse az, akinek érdekében áll a terület feltúrása.
    Az egészhez: A feltárások gyorsításával és a költségek csökkentésének igényével szerintem könnyedén lehet azonosulni. Amit a tisztelt igazgatók elfelejtenek megemlíteni, hogy per pillanat annyit kérnek egy feltárásért, amennyit akarnak, mivel nincs versenytársuk.”
  • 3. révfaluiszúnyog 2011. október 20. 16:45
    „Kicsit nagyvonalúbban kell kezelni a kérdést. Nálunk majd húsz éve egy udvari épület alapjainak kiásásakor egy török kori katonasírra bukkantak a munkások. Tudvalévő, hogy a török időkben, amikor Győrt a török birtokolta, Révfaluban török temetőt nyitottak. Allah bocsássa, de megáldottam a halottat (szükségben ezt bármely keresztény megteheti), beszenteltem a sírt és visszatemettük. Ma is ott nyugszik a kerti csap alatt.”
  • 2. Túrabakancs 2011. október 20. 15:19
    „Arról miért nem beszélnek a kedves régész urak/hölgyek, hogy egy feltárás költségét
    és annak teljes időtartamát a terület tulajdonosa kell hogy állja ill.. elszenvedje?!
    Ilyen, a régészekre nézve megengedő jogszabály alig akad az európai államokban.
    Ezen kellene változtatni, mert ez nem más, mint a magyar emberek megalázása, kifosztása.
    És akkor csodálkoznak az illetékesek, hogy senki nem szolgáltat be leleteket, hiszen ha
    cserepek is vannak az adott építkezési területen, akkor megkezdődhetnek az ásatások,
    ez pedig ahogy írtam előzőleg, esetenként súlyos időtartam csúszáshoz, plusz anyagi
    veszteséghez vezethet a tulajdonos részéről.”
  • 1. embertelen 2011. október 20. 09:29
    „Szerintem rossz helyre címezték a levelet, Orbán nagy ívben letojja a múzeumigazgatókat!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nézze meg a legveszélyesebb útkereszteződéseket Győrben! - videó

Portálunk olyan győri útkereszteződéseket mutat be, ahol számos baleset, ütközés, kisebb-nagyobb koccanás történik rendszeresen. Videó. Tovább olvasom