Kisalföld logö

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 6°C | 13°C Még több cikk.

Mit tehet a város a kínai boltokkal?

Legálisan működnek, fizetik a adót, nem követnek el több szabálytalanságot, mint más vállalkozások.

 A kínai üzletek mégis országosan, Győrben pedig kiemelten a figyelem központjába kerültek. Mit tehet ilyenkor az önkormányzat?A győrieket rendkívül élénken foglalkoztatják a városban egyre szaporodó kínai üzletek, számos cikkben foglalkozott már a témával a Kisalföld, a hozzánk érkezett SMS-üzenetek több százra rúgnak. Az érintett hatóságok és érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével munkamegbeszélést tartottak: mit tehet a város? Mint kiderült, nem sokat.

Igazából nem sokat tehet a város a kínai üzletek ügyében – ez derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón. Dr. Kovács Lajos jegyző a megbeszélésen elhangzottak alapján mondta, a kínai üzletek működésében semmivel sincs több szabálytalanság, mint az egyéb vállalkozásoknál. Legálisan működnek, adót fizetnek, helyi iparűzési adót is. Mert bár a győri 21 üzlet mindegyike fővárosi központú, a forgalom leosztott arányában helyben adóznak. Állampolgársági, bevándorlási hatósági szempontból sincs gond a kínaiak ittlétével. Győrben hatvanan élnek, köztük már van egy, aki (a különböző fokozatok után) magyar állampolgár.

A kritika nyilván nem is magukat a kínaiakat illeti, hanem szaporodó üzleteiket, amelyek erős konkurenciái a helyi kereskedőknek. Azt azonban az érdekvédők is elismerik: a magyar üzletekben is egyre nagyobb arányban található kínai (pontosabban szólva távol-keleti) portéka.

A távol-keleti áruk között van jó és gyenge minőségű egyaránt, ez természetesen az árakban is tükröződik. Sokan vannak, akiknek csak az olcsóra futja. Ha ezek az üzletek meg tudnak élni, s még szaporodnak is, nyilván igény van rájuk.

Az olyan ügyletekbe, mint például az On-Line (volt Centrum) vagy az Arrabona Áruház „kínaivá válása", az önkormányzat nem tud beleszólni, hiszen nem a tulajdona. Más a helyzet, amikor az önkormányzat ír ki a tulajdonában lévő helyiségekre bérleti pályázatot. Keményen törvénysértő diszkrimináció lenne, ha az ilyen pályázatokból mondjuk a kínaiakat kizárnák.

Lehetne szigorítani a bérleti feltételeket, csakhogy annak is mindenkire vonatkoznia kellene. Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérlői a tapasztalat szerint még szigorítás esetén sem az önkormányzatnak adnák vissza azt, hanem, mint most sok esetben, továbbadják albérletbe, mert még úgy is megéri nekik. (A bérleti és az albérleti díj különbsége.)

Milyen lehetőség marad még tehát? A városképi és reklámrendelet módosítása. Tény, hogy a kínai üzletek kirakatai meglehetősen igénytelenek. Az alapkérdésen azonban ez sem változtat semmit: mi legyen a kínai boltokkal?

Realistán nem lehet mást mondani: majd az idő (a piaci kereslet-kínálat viszonya) eldönti.
Valamennyit a „bajok forrásának" keresésében a múltba kellene visszalépni. A kínai kereskedők magyarországi tevékenységét ugyanis hajdanán államközi egyezményben rögzítették, s eme egyezményt nyilván kínos (és talán értelmetlen) lenne revideálni. Vagy más országokkal is hasonló egyezmény kellene, s akkor jönnének örmény, arab, afrikai kereskedők is. Optimistábbak azt mondják: majd az EU úgyis rendet tesz...

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az utcára kerüléstől félnek

Félnek az önkormányzati helyiséget bérlő üzlettulajdonosok, hogy az utcára kerülhetnek. Akik pedig 2004 januárjától határozatlan idejű szerződésüket határozottra módosították, azok az öt, tíz, akár huszonöt éves időtartammal járó rizikótól tartanak. Az önkormányzat szerint a kockázat kölcsönös. A határozatlan idejű szerződést évekkel ezelőtt kötötték. Tovább olvasom