Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 23°C Még több cikk.

Milyen ember és merre tart az új pápa?

Valóban a II. Vatikáni zsinat reformja a mérce? Miért tiltakoztak nemrégiben XVI. Benedek pápa ellen egy római egyetemen? Konzervatív nézeteket vall a katolikus egyházfő? Merre tart a Vatikán? Joseph Ratzinger beikatása óta (2005. április 24.) sokan feltették ezeket a kérdéseket.
II. János Pál pápa (a lengyel Karol Wojtyla) halála után (2005. április 2.) számos változás történt a Vatikánban, amelyet XVI. Benedek pápa vezetett be. Egyes vélemények szerint II. János Pál utóda konzervatívabb és kérlelhetetlenebb, egyháza már nem olyan barátságos és közvetlen, mint elődje idején. A lengyel egyházfő megharcolt egyháza szabadságáért, az igazak és az elesettek patrónusaként tartották számon. S kizárólag olyan világpolitikai kérdésekben emelte fel a szavát, ahol a legalapvetőbb emberi és szabadságjogok szenvedtek csorbát.

Vatikáni vagy tridenti

Sokak szerint Ratzinger fiatal korában radikálisnak számított, a 60-as évek diákmozgalmainak idején azonban nézetei fokozatosan fordultak tradicionálisabbá. Konzervatív szigora miatt többek közt az „Isten rottweilere" gúnynevet kapta. Elődjéhez, II. János Pálhoz hasonlóan támogatja a kötelező papi cölibátus intézményét, ellenzi a nők pappá szentelhetőségét, a mesterséges születésszabályozást, az abortuszt és az eutanáziát. E két utóbbiról kijelentette, hogy aki e „súlyos bűnöket" támogatja, annak nem szolgáltatható ki szentség.

XVI. Benedek elődje örökségének folytatását ígérte beiktatásakor: a katolikus egyház és a társadalom további nyílt párbeszéde mellett tett hitet. Következő mondataiban már többször emlékeztetett a II. Vatikáni zsinat döntéseire, s azt hangoztatta, azok iránymutatóak a mai globalizált világban is.

Ennek ellenére január közepén XVI. Benedek pápa időnként a híveknek hátat fordítva mondott misét a Sixtus-kápolnában. Döntése azt mutatja, hogy a régi, tridenti rítusú szentmise újbóli általános engedélyezése szerepel a tervei között. Mindebből az látszik, Benedek pápa nagyra értékeli a II. Vatikáni zsinat (1962-1965) liturgikus reformja előtti szertartásrendet, amit a köznyelv tridenti misének nevez.

A miséző papok a II. Vatikáni zsinat előtt a főoltár felé fordulva mutatták be a szentmisét, a hívekkel nem szemben állva, hanem mintegy az ünneplő közösség élén, velük egy irányba, a szentély, illetve annak keresztje felé fordulva. Ez a rituális mozdulat erőteljesen fejezi ki, hogy a pap a hívők elöljárójaként, mintegy az ő képviseletükben fordul Istenhez, bemutatván az áldozatot. A ma általánosan elterjedt misézési gyakorlat az egyház nyitottságát jelképezi.

Szintén a tridenti tanokat hozta vissza a pápa, amikor a katolikus liturgia egy nagypénteki imájának szövegét módosította, amely a régi, latin nyelvű miserendben szerepel. Az ima csak a tridenti (latin rítusú) szentmisének része, amely a II. Vatikáni zsinat előtt volt érvényben. A pápa tavaly júliusban döntött arról, hogy ismét lehetséges e rítus szerint misét mondani a nemzeti nyelvű mise alternatívájaként. (A II. Vatikáni zsinat épp arról döntött, hogy anyanyelven is misézhetnek a papok.)

A tiltakozók

Alig egy hónappal ezelőtt a római La Sapienza egyetem tanárai és diákjai tiltakozász szerveztek XVI. Benedek pápa látogatása ellen. A rektornak címzett nyílt levelében több mint hatvan professzor hívta fel a figyelmet az egyetem világi jellegére, és bírálta, hogy az intézmény meghívta a katolikus egyházfőt az akadémiai év megnyitójára. A demonstráló diákcsoportok szerint az egyetemnek világinak és a Vatikántól függetlennek kell maradnia. A tiltakozó úgy látták, a pápa „vaskalapos nézeteket vall a tudományról". Az aláírók kitértek arra, hogy a pápa szemlélete sértő volt, amikor 1990-ben, bíborosként Paul Feyerabend filozófus álláspontját tette magáévá, aki „ésszerűnek és helyesnek" mondta a Galileo Galilei XVII. századi tudós ellen eretnekség címén lefolytatott pert.

A Vatikáni Rádió ellenben bírálta a neves tudományegyetem tanárainak és diákjainak elutasító hozzáállását. A Vatikán pedig kijelentette: a pápa csak felidézte az osztrák filozófus nézeteit, anélkül, hogy egyetértésének adott volna hangot azokkal kapcsolatban. (A pápai látogatást ennek ellenére törölték.)

A történtek után a brit Lancet orvosi hetilap egyik cikkében az írta, XVI. Benedek többször mutatta annak jelét, hogy támogatja a tudományt: „A katolikus egyházfő hangsúlyozta, hogy sok tudományos bizonyítéka van az evolúciónak". A lap emlékeztetett arra is, hogy 2006-ban XVI. Benedek és a Vatikán támogatta a klímaváltozással foglalkozó tudományos konferenciát, és tavaly egyik beszédében azt mondta, hogy ma az emberiség joggal aggódik a holnap környezeti egyensúlya miatt.

A Lancet cikke azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a globális egészségügyről napvilágot látott pápai megnyilvánulások haladónak aligha nevezhetők. Például az AIDS terjedésének meggátolása érdekében is felkérték a Vatikánt, hogy tanulmányozza az óvszerhasználat kérdésének tudományos és morális szempontjait, ám a pápa nem volt hajlandó az egyház álláspontját megváltoztatni. Ugyanez a merev elutasítás észlelhető a művi vetéléssel kapcsolatban is.

A modern, nyugati tudomány és a vatikáni nézőpontot már 2005-ben is ütköztette XVI. Benedek, amikor azt mondta: „a Nyugat ráunt a saját kultúrájára, s olyan ponthoz érkezett, amikor már nincs többé látható jele, hogy szükség van Istenre, még kevésbé Krisztusra, és amelyben úgy tűnik, mintha az ember egyedül meg tudná teremteni magát. Az embernek úgy tűnik, mintha haldokolni látná a nagy egyházat".

Kis dícséret és megrovás

II. vatikáni zsinat
1962. október 11. - 1965. december 8.: XXIII. János pápa hívta össze és VI. Pál vezette tovább; célja a katolikus egyház önmegújítása és a keresztény egyházak újbóli közeledése volt, vagyis a megmerevedett dogmák leépítése és az egyetemesség alapjainak elmélyítése.
S ha összevetjük a két évvel ezelőtti, a tudományra tett dícsérő szavakat, az egy héttel korábbi megjegyzéssel, ismét találunk ellentmondást. XVI. Benedek elismerően szólt a tömegtájékoztatási eszközökről, mondván segítenek a demokrácia és a tudás terjesztésében, de egyúttal erkölcsi felelősségük nagyobb mértékű vállalására, egy igazságosabb világ szolgálatára szólított fel. A katolikus egyházfő üzenete szerint fennáll a kockázata annak, hogy a tömegtájékoztatási eszközök olyan rendszerekké válnak, amelyek célzottan manipulálják az embereket. A pápa emlékeztetett a Spe Salvi (A reményben lettünk megváltva) kezdetű enciklikájában írott sorokra, amelyek szerint az emberiségnek tisztában kell lenni a haladás Janus-arcúságával. „A haladás kétségtelenül új lehetőségeket kínál a jóra, de korábban nem létező, feneketlen lehetőségeket nyit a gonosznak is."

Olvasóink írták

  • 10. nyúz 2008. február 11. 22:01
    „és egy frappáns, alátámasztott hozzászólás! :D”
  • 9. tg 2008. február 11. 15:49
    „ez a pápa még konfliktust nem oldott meg csak szított.”
  • 8. újságíró 2008. február 11. 10:49
    „Érdekes abból a szempontból is a cikk, hogy önálló elemző gondolat alig jelenik meg. A La Sapienza egyetem több mint 60 oktatóját megemlítik, de azt már nem, hogy hány tízezres tömeg támogatta a pápát a vasárnapi Angeluson. (arról nm is beszélve, hogy egy zárójeles megjegyzést sem tesz a szerző, hogy A RÓMAI EGYETEM 60 oktatója hány százalékát teszi ki tanári gárdának...)
    Röviden: újságírói szempontból ez a cikk még a kisalföld színvonalához képest is mélyen van, pedig ahhoz már tehetség kell!”
  • 7. újságíró 2008. február 11. 10:42
    „Súlyos tévedésekben él a cikk szerzője: a rendes és a rendkívüli forma is latin rítus (van még örmény, görög, káld...)
    Az "Új Misekönyv" szerint a megjelenés után kötelező az ún. szembemiséző oltár, így a régebbi templomoknál csak lehetőség (a Sixtus-kápolna művészi értékére is hivatkozott a Szentatya, amikor egyébként az előírásoknak megfelelően mutatta be a szentmisét)
    Szintén pontatlanság, hogy a "trienti rítus" a II. Vaticanum előtt volt érvényben: Summorum pontificium azt hangsúlyozza, hogy a XXIII. János pápa-féle misekönyvet nem tiltották be, érvényben volt és van.”
  • 6. újságíró 2008. február 11. 10:36
    „Van abban igazság, hogy miért pont most kell foglalkozni a pápával? miért nem a megválasztásának évfordulóján vagy a pápa születésnapján, vagy épp az új enciklika kiadásakor, vagy ha már ennyie tetszik az újságírónak a szentmise bemutatásának módja, akkor a motu proprio nyilvánosságra hozatalakor.”
  • 5. Tibi 2008. február 11. 09:55
    „Ez egy sunyi írás olyan" komcsis". Se füle se farka acikk írója sem tudja miért irta le.
    Tényleg ugy néz ki,hogy csak szarkeverés az egész!!
    Zsolt remélem megismered közelebbről az egészségügyet nem csak pártgyülési szinten,persze a másik két "személlyel egyetemben.
    Amúgy jól tudtok érvelni,kb mint a cikk író.”
  • 4. tg 2008. február 11. 09:05
    „ennél jobban nem cseszhetett volna ki magával az egyház mint ahogy megttette ratzival.”
  • 3. nana 2008. február 10. 21:28
    „azért az súlyos gáz, hogy valakinek a pápáról szóló, amúgy korrekt cikk kapcsán az egészségügyi törvény megszavazása jut az eszébe. (ami szintén gyalázat, nem mellesleg)”
  • 2. K. Zsolt 2008. február 10. 21:11
    „Veczelin, ha van interneted, miért nem keresel egy olyan oldalt, ahol a hülye törvényeddel foglalkoznak? Vagy nyiss egy topic-ot. Értem én, hogy be vagy sz@rva a holnaptól, én sem vagyok milliomos sajnos, de mééé nem nyugodsz eeeee? : )”
  • 1. Veczelin 2008. február 10. 20:25
    „Nem foglalkoztatnátok a nézőket az Egészaséügyi törvénnyel? Hétfőn veszik el a magyar nép pénzét, amit 20-30-40 év alatt befizettünk az egyészségbiztosítóba!
    Ismét egy figyelem elterelő "kedves" téma!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szávay kétórás csatában győzött !

Szávay Ágnes hatalmas csatában, több mint két óra játék után győzte le a világranglista 13. helyén… Tovább olvasom