Kisalföld logö

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 6°C | 13°C Még több cikk.

Mikor nyílhat meg?

Tíz éve nincs pénz a győri kályhamúzeum megnyitására. Az 1987-ben elhunyt Fruhmann Antal hagyatéka hosszas jogi procedúra után ’92-ben került a Xántus János Múzeum tulajdonába. Ám sajnos a nyitás még várat magára.
Jobb sorsra várva: Az első kiállítóterem még idén elkészülhetne.
A győri belváros szélén, a Kiss János utcában áll a lakóház és a hozzá tartozó kályhaműhely, ahol a tizenhat éve elhunyt Fruhmann Ferenc Antal élt, akinek családi neve már a tizennyolcadik század első fele óta összefügg a kályhakészítő mesterséggel.
Tóni bácsi hagyatékának sorsáról Perger Gyula, a Xántus János Múzeum igazgatója tájékoztatott.

Tízmillió kellene a megoldáshoz

A kályhamúzeum tervei három fázist tartalmaznak. Az elsőben létrejönne a győri és Győr környéki mestermunkák kiállítóterme. A másodikban a műhely és a padlástérben lévő tanulmányraktár készülne el, a harmadikban pedig egy hajdani fészersor helyén üvegpavilont állítanának, ahol korok és stílusok reprezentáns darabjai sorakoznának. Ehhez dr. Winkler Gábor terve nyolc éve készen áll, ám a pavilon felépítéséhez legalább tízmillió forintra lenne szükség.

Szponzorok nélkül nem megy

Ezenkívül legalább három és fél millióba kerülne a helyi eredetű darabok kiállítása a lakóházban.
Perger Gyula elmondta, a késő középkori kályháktól egészen a huszadik század elejéig tartó időszakot átfogó, felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény ma már viszonylag kis restaurálást igényel, viszont a kiállításukhoz tárlókra, csillárokra, emelvényekre van szükség, s ehhez mind a mai napig nem sikerült sem szponzori, sem pályázati támogatást szerezni.
A múzeum által nemrég felkeresett bankok azért nem álltak kötélnek, mert az egyes pénzintézeti hálózatok egy-egy területet – a sportot, az egészségügyet, az oktatást – támogatnak, az pedig igaz minden nagyobb cég esetében, hogy a Kiss János utcai Fruhmann-házban kevés a reklámlehetőség.
A pályázatokon rendszerint időszaki kiállításra lehet támogatást kérni, így a múzeum csak a megyére, s esetleg magánszemélyekre támaszkodhat.
Talán ez utóbbira sem esélytelenül, hisz például a Fruhmann-házról 1997-ben megjelent írásunk után kályhamesterek keresték meg az intézményt, s az általuk végzett társadalmi munkának köszönhető, hogy kilenc restaurált kályha átkerülhetett a központi épületből a Kiss János utcába.

A jövő titkai

A ház néhány évvel ezelőtti felújításának költségeit a megye állta, s idei támogatásáról is a februárban kezdődő költségvetési vita során dönt a közgyűlés.
Ha a képviselők igent mondanak, úgy a négy kiállítóteremből az első még idén elkészülne. Ám hogy mikor lesz a Fruhmann-házból múzeum, s ha már majd valamikor ott tartunk, ki fogja előteremteni évről évre az egyedülálló tárlat fenntartási költségeit, az a jövő zenéje.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Diplomaosztó a tanítóképzőn

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kara művelődésszervező… Tovább olvasom