Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

Miért olcsóbb a kolumbiai banán a magyar epernél?

Cikkünkben többek közt arra kerestük a választ, hogy miért drágák a magyar szezonális gyümölcsök, illetve miért olcsóbbak a messziről érkező déli gyümölcsök?

Bár idén nem pusztítottak olyan hatalmas zivatarok tavasszal, mint egy évvel korábban, a gyümölcsök árak alig vagy egyáltalán nem lettek olcsóbbak tavaly júniushoz viszonyítva.

(Utóbbi tény alól egyedül a cseresznye számít kivételnek, melynek kilogrammonkénti ára az 1000-1200 forintot is elérte 2010 nyarán.)

A kisalfold.hu az okokról Csizmadia Györgyöt, a FruitVeB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) alelnökét, a gyümölcstermelői főbizottság vezetőjét kérdezte az okokról.

Idén fagykár sújtotta a gyümölcstermést

"A hazai szezonális gyümölcsök árát nagyban meghatározzák az április végi fagykárok, mivel ennek révén komoly terméskiesést kellett elkönyvelnünk.

Úgy vélem, sok szempontból ismétlődik a 2007-es esztendő, amikor is szintén nagyon kevés gyümölcs termett mind idehaza, mind Európában.

Különösen a cseresznye- és meggyfákat érte erős fagykár, ezért ennek a két szezonális gyümölcsnek az ára valóban magas" - közölte Csizmadia György.

"A magyar epernek a közvélemény-kutatások szerint sokkal jobb íze van, mint a külföldinek"

"A magyar eper ára ugyanúgy 400 és 1200 forint között mozog, mint tavaly. Az őszibarack és a sárgabarack ára is a 2010-es árakhoz fog közelíteni; utóbbi gyümölcs egyébként nagyon kényes fajta, s ezért évről évre drága.

Megjegyzem, a magyar epernek a közvélemény-kutatások szerint sokkal jobb íze van, mint a külföldinek, s ezért a jobb ízért az emberek többsége hajlandó is több pénzt fizetni" - mondta a FruitVeB alelnöke.


Idén (is) 400 és 1200 forint körül mozog az eper kilója
Idén (is) 400 és 1200 forint körül mozog az eper kilója


Arra a kérdésünkre, hogy a legtöbb multinacionális áruházlánc polcaira ennek ellenére miért kerül alig magyar eper, Csizmadia György úgy válaszolt: "sajnos, az áruházak 75-80 százalékában inkább külföldi epret kínálnak a vásárlóknak.

Hasonló a helyzet az almával: a multik inkább az osztrák vagy olasz almát részesítik előnyben a magyar helyett.

Visszatérve az eperhez: az okokat nem csupán a felvásárlói árakban kell keresni, hanem abban is, hogy a magyar eper 1-2 napig őrzi frissességét, miközben a kevésbé ízes import szamócák tovább".

















Miért olcsóbbak a déli gyümölcsök a magyar szezonális fajtáknál?

Nemrég a hazai gyümölcstermesztők 10 ezer fő megkérdezésével kutatták a hazai gyümölcsfogyasztási szokásokat, mely során kiderült: itthon az alma után két déli gyümölcs, a narancs és a banán következik a népszerűségi rangsorban.

Arra a felvetésünkre, miszerint miként lehetséges, hogy a Dél-Amerikából érkező banán 200-250 forinttal olcsóbb a magyar cseresznyénél, Csizmadia Gábor úgy válaszolt: "a déli gyümölcsöket a nagy áruházak nem ritkán hajlandóak árrés nélkül, vagy minimális árréssel eladni. Ezen kívül a déli gyümölcsök beszerzési ára globálisan is alacsonynak mondható".


Az alma egyelőre kicsivel népszerűbb itthon, mint a banán.
Az alma egyelőre kicsivel népszerűbb itthon, mint a banán.



Hogyan emelkednek az élelmiszerárak?

Az első négy hónapban átlagosan 4,3%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában - jelentette a KSH.

Egy hónap alatt - 2011. márciushoz viszonyítva - az élelmiszerek árai 1,2%-kal emelkedtek.

Növekedett a margarin (12,1%), az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - (4,1%), a kenyér (2,8%), a péksütemények (2,0%), a tej (1,9%) ára. Az idényárasok nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,8%-kal emelkedett.

Árcsökkenés következett be az étolaj és a tojás (1,5-1,5%) esetében.

Olvasóink írták

61 hozzászólás
  • 61. CsabaKiraly 2011. július 21. 09:19
    „Azt is figyelembe kellene venni, hogy a banan felet kidobjak marmint a hejat es az epert majdnem egeszeben megeszik. S igy a banan arat duplazni kellene amikor osszehasonlitsuk az eper araval.”
  • 60. pancser 2011. június 12. 12:42
    „A magyar mg-nak alkalmazkodnia kell, kellene ezért a folytonos nyafogás. Senkit nem érdekel, mirt mondunk saját magunkról, a lényeg mások mit mindanak. Nem is mindig a minőséggel van baj, hanem a megbízhatatlanságunkról. Változó minőség, szállítás, a határidők a mennyiségi szerződések be nem tartása, alkuképtelenség, ez ma Magyarország mezőgazdaságának jó híre!”
  • 59. elemér 2011. június 11. 00:21
    „Mezögazdaság az unioban. Azért sokminden változott és nem árt ezzel tisztában lenni.
    http://europa.eu/pol/agr/index_hu.htm”
  • 58. duc_de_Orbieu 2011. június 10. 22:41
    „#57bojtár:Kötve hinném.”
  • 57. bojtár 2011. június 10. 12:26
    „55. duc_de_Orbieu 2011.06.10. 12:13
    remélem pancser barátunk is tud levonni belőle valamiféle konzekvenciát:)”
  • 56. duc_de_Orbieu 2011. június 10. 12:16
    „#49borsmenta:Ez mind szép és jó, csak munka nincs otthon....”
  • 55. duc_de_Orbieu 2011. június 10. 12:13
    „Magyar mezőgazdaság a rendszerváltás után.
    A magyar mezőgazdaság a hozzáértő és tisztességes magyar paraszt szemszögéből
    (és nem a betonrengeteg okoskodóinak tollából)
    (szubjektív tanulmány)

    Röviden, hogy miért is panaszkodnak a mezőgazdaságban dolgozók, az idei és a tavalyi helyzetet összehasonlítva.
    1) Magyarországon ahhoz, hogy egy gazdaság tisztességes úton nyereséges legyen, legalább 90, 100 hektár földet kell megművelnie. 1 hektár = 10.000 négyzetméter. Tőlünk nyugatra ez a földmennyiség fele ennyi sincs. Az osztrákok például 30 hektárból is megélnek.
    2) Idén a búza mázsánkénti felvásárlói ára jó szerencsével 4200 HUF volt bruttó, azaz ebből még lejön a magtárba betár, kitár (mert azt is a termelővel fizettetik meg), az áfa (ami vállalkozásban visszaigényelhető, hiszen nem a gazda az utolsó eladó, hanem a kereskedő), a rostálás, amivel egyben 10-12%-át a terménynek le is vonják. Azt mondják kosz, tört szem, stb... azaz ez mind veszteség a gazdának.

    A 4200 bruttó volt a minőségi malmi búza ára, aminek jó a sikére (30 feletti), jó az esése (amit csak akkor mérnek, ha sok a termés az adott országban, és ürügy kell arra, hogy lejjebb nyomják az árakat), és nem gombás a gabona (fuzáriumos gabonát nem veszik meg a gazdától, vagy csak über szar áron veszik meg... hogy miért veszik meg? Mert kirostálják, és összekeverik a rendes, gombamentes gabonával, és jó áron továbbadnak rajta).
    A fuzárium egy gombafajta, amely megtelepszik a gabonaszem külsején, méreganyagot (mikotoxint) termel, majd ez az őrlés során bejut a lisztbe, korpába, majd logikusan a kenyérbe, gabonapehelybe, egyéb élelmiszerbe. A drága teljes kiőrlésű termékek a legveszélyesebbek. Védekezni nem nagyon lehet a fuzárium ellen, a méreg gyengíti az immunrendszert, rákkeltő hatású (manapság mi nem?), és korai (óvodáskori, kisiskoláskori) pubertást okoz. A Délmagyar.hu ír egy ötévesen menstruáló kislányról, akinek a mellében csomók nőttek, és aki a sok, fuzáriummal fertőzött gabonapehelytől lett beteg. A szülei csak jót akartak neki, és tessék, hamarosan cisztával műtik. Ez valami egészen borzalmas...
    Alattomos a méreg amiatt is, mert kihat a lányok és fiúk későbbi nemzőképességére. De veszélyes az anyatejen keresztül az újszülöttekre is, mert csecsemőknél is kimutattunk emlőcsomót. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a hormonális elváltozásokon túl rákkeltő a hatása. Mióta pár hete híre ment a fuzáriumproblémának, naponta újabb esetekkel keresnek fel.
    Szegedi kutatók évek óta hangoztatják, hogy a fuzáriumfertőzöttség nagyobb a megengedett határértéknél, de sosem figyelt rájuk semmilyen hivatal. A méréseiket nem fogadták el, vészmadárnak titulálták őket, jó hogy ki nem röhögték.

    Aki betárolja a gabonát, mert kevesli az árat, és egyáltalán van lehetősége betárolni valahová, annak két lehetősége van:
    - van saját raktára (minimális ezeknek a gazdáknak a száma)
    - egy TSZ-hez, vagy mezőgazdasági kft-hez tárolja be a gabonáját, amiért be és kitárat kell fizetnie, tárolási díjat kell fizetnie, fizetnie kell a gázosító vegyszert, mivel a gabonába 3 hónap után bele mennek a zsizsikek (kivéve talán a silókat).

    Ez mind pénz... és persze a saját traktorán kell elvinni a saját gabonáját a kereskedőhöz, vagy a tsz raktárakba, ami nem kis üzemanyagköltség.
    Ha az embernek nincs saját kombájnja, akkor fogadni kell, ami hektáronként 12.000-16.000 HUF, plusz a gazda fizeti a gázolajat is néhol. És most jön a legjobb, ha a gabona az érése után megázik, a minősége (sikér) elromlik. 32-es sikérű búzából pár esős nap után 22-es lesz, vagy akár ez alatti. Ez takarmány minőség, amiért bruttó 2200 Ft-ot adnak.
    Ja igen, a bruttó 4200-as át kb 3800-as nettót jelent. A 2200-as kb 1800 Ft-ot.

    Egy hektár földön aszálymentes évben, ha rendesen meg lett műtrágyázva a föld, kapott alapműtrágyát is még ősszel, és nem kellett újravetni a földet még decemberben, vagy tavasszal, mert felzabálták a magokat a vad madarak, és a bogarak (minimum 2-3 szor le lett vegyszerezve a gabona, közben le lett taposva is ugye...), akkor minőségi földön (Tamási jó föld, Lajoskomárom kiváló fekete a föld), akár 100 mázsa búza is terem... persze csak minőségi vetőmaggal, ami méreg drága (mittom én, 30 kiló 50.000 HUF). Nekünk rekordtermésnek számít, ha hektáronként 60 mázsa gabona terem.
    Aszályos évben, ha ugyan úgy megkap mindent a föld, ez 30-45 mázsa.
    Aszályos évben, pl tavaly, a búza ára 5000 HUF nettó volt! Idén 3800. Szerinted a kenyér ára idén lejjebb ment valamit is? Nem. Nem ment... Nem furcsa?

    A műtrágya három-négy éve még 3000 HUF volt (100 kiló), idén már 6000 HUF körül vesztegették, már ha kapott az ember, mert a németek felvásárolták a magyar műtrágyát. Idén ősszel pedig már csoda, ha az ember 9000-ért hozzájut, jövő tavaszra 12.000 HUF lesz!!!

    Pár éve az olcsó orosz műtrágyára védvámot raktak, mert a magyar egyeduralkodó KFT!!!, mondom KFT tönkrement volna. És dolgoznak ott úgy 500-an talán? Oké, jött a válasz, megmentjük a magyart! Védővámot ide! És ki..... 10 000 gazdával az 500 kedvéért, akik semmi fizetésért güriznek egy milliárdosnak... hol is vagyunk? Ja igen, Magyarországon...

    Természetesen a gázolaj ára is feljebb ment. Azt tudni kell, hogy ha az ember nem közúton használja el a gázolajat, akkor az útalapot vissza lehet igényelni. Erre komoly szabályozások vannak, hogy mekkora földre mennyi igényelhető vissza év végén az államtól.

    A vegyszerek ára kétévente duplázódik. Ez nem csak a kereskedők miatt van, hanem azért is, mert az unióban jóval szigorúbbak az előírások, amik folyamatosan szigorodnak, és amit idén még lehet használni, azt jövőre már nem biztos. Ezért a jóval drágább vegyszereket lehet csak használni, amik viszont cserébe környezetkímélők.

    Még egy dolog a gabonáról. A kereskedő mindenképp jól jár. A kereskedőké a haszon. A televízióban, a híradóban idén többször is hírt adtak a búza aratásáról: végig azt mondták, hogy milyen jól áll az aratás... nos, idén aratás idényben 2 hétig esett az eső. Ilyenkor az, akinek nincs kombájnja, elbukik mindent, mert bérkombájnt nem könnyű találni, ha mindenki azt akar. A gabona minősége szar lett. Kiválóból szar lett azalatt a két hét alatt. Na és most jön a slussz poén! A takarmánybúzaként eladott búzát külföldön már étkezésiként adja el a kereskedő. Hogyan? A kereskedő vesz jó minőségű gabonát, összekeveri a rossz minőséggel és tádámm, átlagos minőségű gabonát kapott, ami még épp étkezési.

    A tv-ben egy az egyben bemondták, hogy a magyar gazdák nagyon elégedettek lehetnek, mert 3500-as áron veszik a búzát (bruttó!), a 4200-as ár csak aratás elején volt, meg akkor, ha szerződést kötött a gazda valakivel. Majd a következő mondatában a bemondónő folytatja, Németországban a gabona ára 6000 HUF!

    Minden duma nélkül, az olaszok és a németek rajtunk röhögnek, mert potom pénzért viszik ki innét a gabonát. Persze a kereskedők is pontosan ezért veszik a gabonát. Mert viszik exportra. Nem dolgozott a haszonért egy éven át a földeken, nem izzadt meg a munkában, telefonált kettőt a kapcsolatának, és kész... keresett jó pár millió forintot. Természetesen itt igazából százmilliókról szokott szó lenni... Sok egyébként a csaló. Volt olyan osztrák kereskedő, aki úgy vette meg a búzát, hogy exportálni fogja. Azaz, a magyar gazda visszakapja az áfát. Majd az osztrák mégis Magyarországon belül adta el a terményt, ami az ő oldaláról ÁFACSALÁS!
    Na de! A magyar törvény úgy szól, hogy a termelőtől hajtja be az ÁFÁT az APEH, a gazda meg ha tudja, hajtsa be a kárt a kereskedőn.
    Azaz, te leköpsz engem, és engem büntetnek meg, mert csulás a pofám... hol is vagyunk? Ja igen, magyarországon.

    Tavaly a napraforgó mázsája 16.000 HUF volt, idén már csak 6000-et ad érte a KITE. Kis kitérő:
    A KITE RT az egyik legnagyobb mezőgazdasági cég Magyarországon (Kukorica és Iparnövény Termelési Egyesülés - KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaságot). Még tíz-húsz éve tönkretettek minden mezőgazdasági nagy céget, majd szinte egyeduralomra törtek. És azóta mindenért baromi sokat kérnek, szinte minden rajtuk keresztül megy. A mezőgazdasági kamara keze meg van kötve, semmit sem tudnak tenni (a mezőgazdasági kamara = szakszervezet).

    A repce ára is feleződött idénre, plusz a jégesők nálunk 50%-os kárt tettek a földekben. Akinek volt biztosítása, az nem, vagy csak alig vesztett vele, de akinek idén pont nem volt jégkár biztosítása, az elbukta az idei év repceföldjeinek bevételét, a többi terményének a hasznából kell a veszteséget kihozni.

    Tavaly a kukoricát nyersen, szárítás nélkül 5000-ért vették, azaz learatták és tisztán másánként kaptad az 5000-et (az áfa ugye visszaigényelhető), azaz ez persze bruttó ár. Annyi a kitétel természetesen, hogy a kukorica vize megfelelő legyen (a kukorica ha nagyon vizes, akkor elrohad, kigyullad, stb. nem lehet vizesen betárolni, szárítani kell, vagy meg kell várni, amíg magától ki nem szárad eléggé).
    Idén a kukorica ára 2800 HUF bruttó!!!! A nettó ár, amitől a kukorica termelése nullszaldósra kihozható (önköltséget visszahozza), 3000 HUF nettó!!!!!!!!!
    Somogyban a kukoricaföldeket is ugyanúgy elverte a jég, és a kukorica levelében iszonyú kár keletkezett.
    A kukorica növény persze küzd az életéért, ezért megnő 3 méteresre a 180 centi helyett, új leveleket hoz, a termést, a kukoricacsövet meg nem tudja kinevelni. Fele akkora csövek lesznek, és kényszerérettek. Azaz már most potyognak le a földre a csövek!
    Még nem mondtam, de a vadásztársaságok Somogyban iszonyú szemetek, főleg nálunk. Többszöröse a vadállomány a hivatalosan előírtnál, és iszonyatos kárt okoznak a termésben. Persze nagy hányadát a vadásztársaság kifizeti, de nagy a veszteség így is.
    - ha a vadak rombolása miatt kár keletkezik a terményben, a vadásztársaság általában pénzben fizet, mert neki így egyszerűbb, nem sok választási lehetőséget adnak. Természetesen ők nem a márciusi, várható magasabb árral fizetnek, hanem a mostani alapból bukás árral. A vadkár komoly mennyiség, akár 60%-os kárt is csinálhatnak, ha valaki balszerencsés és épp 4 koca 4x12 süldővel dönti a kukoricát, másik 30 szarvassal egyetemben (valós példát mondtam, Lullán nem egyszer történik ilyen).

    Gondoljunk csak bele. Aki most el kell, hogy adja a kukoricát, az csak bukhat rajta, amennyiben nem lesz rekord 120 mázsás hektárankénti termése, ami ugye nem lesz, mert elverte a jég, és terménykiesés lesz mindenhol. Ha be kell tárolnia, akkor márciusig tárolnia kell a kukoricát legalább, mert a tőzsdén a márciusi áraknál várható emelkedés. Nem tudni mennyi lesz az ár, mivel ilyenkor a kereskedők nem jönnek ki az árakkal, és elemzések se készülnek annyira, maguk ellen természetesen nem dolgoznak a pénzes emberek.
    Tudni kell, hogy a kereskedő három-négy hétre rá fizeti ki a termés árát, miután elvitték! Ez az átlagos. Ha a gazda vesz valamit, azért vagy azonnal, vagy egy héten belül fizetni kell. Sokszor előfordul, hogy az eladott terményért akár 1-2 hónapig sem fizetnek, mindenféle kötbér nélkül. Általában a gazdák arra kényszerülnek, hogy a következő évre szükséges vegyszert, műtrágyát, vetőmagot ősszel hitelre vegye, vagy terményének fejében, KAMATRRRRAAAAA! Kötbér nincs, kamat van, ha rólad van szó. Éljen a KITE.
    Személy szerint, nekünk állami segítséggel sikerült kilábalnunk ebből a "minden évben termeltetői HITEL-t kell felvenni" körből. Kedvezményes hitelt adott az állam, asszem 10 éves futamidőre.
    Tudni illik, minden év végén, több milliós a kiadás a következő évre szükséges cuccok bevásárlása.
    Az uniótól föld alapú támogatást kapnak a magyar gazdák. Asszem ez most 45.000 HUF hektáronként. De, mielőtt még azt hinnéd, hogy milyen jól járnak a gazdák, jöjjenek a részletek:
    - Magyarország az EU támogatás mellé még ad állami támogatást is, amiért a nyugati EU államok anyáznak, mintállat... "Hogy képzelitek ti magyarok, hogy előnyhöz juttatjátok a sajátjaitokat???". A nyugati EU-tagállamok a többszörösét kapják a földalapú támogatásnak, mint a magyarok. De ez az apróság valahogy nekik nem szúr szemet.
    - a földalapú támogatást nálunk nem a termelő kapja, áh csacsiság... az a föld tulajdonosáé, aki bérbe adja a földet. Azaz esetünkben pesti milliomosoké, az MSZP-s milliárdosoké, akik sose fogtak még egy gerebjét sem a kezükben, azaz a termelő sok esetben a bérelt földért nem kap semmit. Az mind a bérbeadóé... Örüljön a paraszt, hogy dolgozhat a földön, nem kell neki még támogatás...
    - mikor kiderült, hogy lesz ez a földalapú támogatás, a vegyszer árusok, a műtrágyagyárosok, és úgy általában mindenki nagymértékben árat emelt. Lehet még sajtolni a parasztból pénzt? Nosza neki!
    És elérkeztünk az alapkérdéshez. Ha ennyire gazdagok a parasztok, miért rinyálnak állandóan? Mert mindenki belőlük él, mindenki az ő megtermelt árujukból húz hasznot, míg maga a paraszt épp, hogy talpon tud maradni, és ezt is csak úgy tudja megtenni, ha 3x több földet művel meg, mint nyugati szomszédaik, jóval elmaradottabb eszközökkel.
    Az állam hihetetlen támogatást ad új gép vásárlására, de gondoljuk végig. Egy új kombájn 30-50 millió. Még ha az állam fizeti a felét, akkor is 15 milliót a hitelben úszó gazdának kéne fizetnie.
    El sem tudod képzelni, hogy mennyire el vannak adósodva Somogy környékén a parasztok, beleértve minket is. Még 15 évig hitelt kell fizetnünk, de örülünk, ha még két évig bírjuk,
    és utána mi lesz?

    DRÁGA A KENYÉR VAZZEEEE! Ki miatt?
    A kenyér nem a búza miatt drága, a kukoricapehely nem a kukorica miatt drága, a sör nem az árpa miatt drága...
    Ha a gabona miatt lennének ezek drágák, akkor hogyhogy nem csökken ezeknek az ára, mikor a gabonaárak felére, harmadára estek vissza?
    Nagy a szomszéd paraszt gépállománya? Lehet. De nagy valószínűséggel milliós adósság van mögötte.
    Az szerencsés, akinek van segítsége, saját földön termel, saját kombájnja és raktára van. Mert ő nincs 100%-ig kiszolgáltatva a kereskedőknek.
    Azoknak a kereskedőknek, akik külföldről hozzák be az Ausztriában már romlottnak számító, itthoni törvények szerint még 2 hónapig friss (használható) húst. Akik a magyar dinnyét önköltségi ár alatt veszik, akik a magyar almát, gyümölcsöt önköltségi ár alatt veszik.
    Azok a kereskedők, akik a magyar méhészek virágpora helyett kínait vesznek, azok akik a kínai fokhagymával tönkretették a magyar, világhírű fokhagymatermelést, és azok a kereskedők, akik a magyar tejet nullszaldós áron veszik át,,, ha átveszik.
    Nincs már nagy magyar konzervgyár, nincs már magyar cukortermelés, a húsipar fele nem magyar. Te otthon vagy, de hamarosan kivásárolják alólad még az otthonodat is. Szokj hozzá és menj el mosogatófiúnak Angliába.
    A magyar gazdaságot tönkre kell tenni, igen. És meg is történt, még az Orbán-kormány ideje alatt. Az Orbán-kormány szétzúzta az összes TSZ-t, ami még működött. Nem adtak nekik állami támogatást, és szinte az összes megbukott pár év alatt. A bankoké lett a TSZ, no igen. Azok meg elkótyavetyélték árveréseken (csődeljárás).
    Na most a lajoskomáromi tsz, ami az egyik leghíresebb gazdaság volt Magyarországon, most egy holland kezében van. Nem egy holland társaság kezében, egy holland ember kezében van, aki Hollandiában mezőgazdász., érdekes.
    A kapolyi TSZ már többször gazdát cserélt, miután az állami gazdaság megbukott. Az elmúlt 8 évben 3-4 gazdája volt, abból 3 budapesti pénzember volt, akik ott mosták tisztára a pénzüket. Az összes helyi gazdával szemetek voltak, senkit nem engedtek oda a terménnyel.
    Biztos hallottál már arról, hogy Somogy megyét felhajtók/dílerek járják. Bemennek a földhivatalba, ahol simán kiadják az összes infót, hogy kinek hol van földje. Majd szépen a díler, aki általában egy helyi lakos, elmegy az öregekhez (általában hozzájuk), és feketén kézpénzzel kifizeti a földek árát nekik, majd kiadják az utasítást: a földet XXX-nek kell ELAJÁNDÉKOZNI!
    Ajándékozás után NINCS ILLETÉKFIZETÉS! És senkinek nem tűnik fel, hogy fél Somogy megye egy PESTI emberkének lett elajándékozva. Hogy is van ez?
    Az öregeket jóhiszeműen kihasználják (sokszor fordult elő olyan, hogy az öregek eladták a rossz földjüket így, és megtartották a jót. Majd végül kiderült, hogy a díler a jó föld helyrajzi számát írta be az ajándékozási lapra).
    Amint letelik a türelmi idő és bárki vehet Magyarországon földet, ez az összes föld megy a nyugatiak kezébe, egy csettintésre.
    Báj báj Magyarország... ez sajnos nem elmélet. A legjobb gazdaságok már most is hollandok, osztrákok kezében vannak.
    Most épülnek ki az országban az Etanol üzemek Kb 2 nagy és 5-7 kisebb. Nem lehet benne magyar tőke! Nem engedik meg! Norvég, német, finn pénzből épülnek a magyar finomítók, rokonom az egyik főmérnök az építőknél, és Ő mondta ezt.
    Nyugat fél a magyar gazdaságtól. Amikor a termelési kvótákat osztották ki az újonnan belépő tagállamoknak (mennyi disznó, tej, állat lehet az országban aktív termelésben), PONT előtte fél évvel tették tönkre a magyar disznótenyésztést az osztrákok és a németek import disznóival, a legtöbb gazda már nem tenyészt disznót, mert nem éri meg. Nekünk is azóta is üresen áll az összes disznóól (40-50 disznó férne el). És régen volt is annyi simán.

    Az ország el tudná tartani magát, többszörösen. Gondolj csak arra, hogy rendszerváltás előtt mi voltunk a ruszkik éléskamrája. Asszem ezzel a kérdést nem is kell tovább firtatni. Azóta csak még kevesebb ember él itt, nem több.
    Magyar malom, magyar kenyér? Természetesen. Most nyugatra exportáljuk a gabona háromnegyedét, mert nekik kell, nekünk meg annyi van belőle mint a szemét (mondják ezt a kereskedők). Pár éve annyi gabona volt az országban, hogy eladhatatlan volt és ekkor jöttek létre a nagy intervenciós raktárak, amit csak itt csak most csak nálunk,,, természetesen kereskedők üzemeltettek, vettek ki. Nyugaton ilyet, információim szerint nem lehet megcsinálni!
    Itt, Németországban sehol nincs a boltokban kínai cucc, vagy külföldi gyümölcs. Nekik van annyi eszük, hogy csak a saját országuk termékét vegyék, még akkor is ha esetleg rosszabb. Nálunk meg a multik diktálnak, simán behoznak minden szart, ha épp úgy tartja kedvük.
    Van a modellezők között, ahova jártam, egy ...., akinek a cége nyomtatja a nagy kampányplakátokat a gyökereknek... a .... multimilliomos... csak modellrepülőkre milliókat költ el, nem is dolgozik gyakorlatilag, már az emberei csinálnak mindent. <moderálva...>”
  • 54. knifemaster 2011. június 10. 05:22
    „50. pancser 2011.06.09. 20:39
    Sajnos nem tud mindenki vigyázzba állni,hogy akkor szedje a fát amikor Te arra jársz...
    Nomen est omen.”
  • 53. elemér 2011. június 10. 00:01
    „Az amiktol nemcsak a csirkét, tojást, disznóhust tanulta a világ, de az epret is. Pedro és társai leszedik, utána majdnem fagypontig lehüttik és kap egy plastic csomagolást. Ezután kap CO2-t, ami frissen tartja, aztán szállitják. Franciák is ehetik és nyalhatják a szájukat.

    http://www.youtube.com/watch?v=ppDdjQug3n0

    http://www.youtube.com/watch?v=NPIWkzUaDvQ&feature=related”
  • 52. Dwatson 2011. június 09. 21:23
    „Az út menti fák gyümölcseit nem ajánlom senkinek,még ingyen se szedje le!A talaj még mindig tele van ólommal,és egyéb mérgező anyagokkal,aminek az utánpótlása a kipufogógázokból folyamatos.”
  • 51. Dwatson 2011. június 09. 21:18
    „Azért mert a magyar gyümölcs árának a 90%-a így vagy úgy de adóforint.”
  • 50. pancser 2011. június 09. 20:39
    „45! Fortuna54! Az a szép ebben, hogy még azokat az út menti fákat sem szedik le ami tényleg ingyen van. minap jártam Beled és Kapuvár között, szépen piroslott a cseresznye vagy a meggy, de egy árva lélek nem próbálta szedegetni a földre hajló ágakat. Most már csak a dinnyelopás megy, ha cseresznye vagy az eper akkora lenne mint a dinnye........ OV. megígérte ezt is, aztán mi lett belőle, a cseresznye magasan, az eper meg túl mélyen terem, ráadásul aprók! Monnyon le!”
  • 49. borsmenta 2011. június 09. 18:41
    „43. hazafi60

    Amikor legutoljára a tieidhez hasonló mondatokat hangoztató 40-es férfit megkérdeztem, hogy felássa-e szemműtét után lábadozó nagynéném kertjét, 5000 forintért, akkor felháborodott, hogy neki ez problémát okozna, mert ő nem végez piszkos munkát.
    Már nem is kell neki, megoldódtak a problémái végleg.
    A nagynéném meg éppen cseresznyét szed a fájáról, 69 évesen.

    Megyénkben is vannak elnéptelenedő falvak, ahol a ház és a kert rendbentartásáért válogatni lehet a házak közül. (Ott biztosan nincs mosogatógép és távfűtés, de megközelíthetők, és alkalmasak ideiglenes vagy tartós tartózkodásra.) De nem kell a kutyának sem, mert földet művelni senki sem akar. Lassan már nem is lesz, aki tud.

    Maradnak a morgók, akik szerint mindenki hibás körülöttük, de az nem jut eszükbe, hogy megfogják a kapát.”
  • 48. balintos66 2011. június 09. 17:59
    „Köszi vanessa.,)
    A lényeg a szedésen van!!!
    Aki nem képes,nem akar szedni,az fizesse is meg az árát és ne panaszkodjon hogy drága a magyar.
    Viszont ha így folytatódik egyre kevessebben engedhetik meg maguknak hogy gyümölcsöt egyenek,vegyenek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!”
  • 47. vanessa 2011. június 09. 17:44
    „banánbol,))”
  • 46. balintos66 2011. június 09. 17:37
    „Miért???
    Szedjetek 1órán keresztül banánt és epret.
    Melyikből tudsz több kilót szedni?”
  • 45. fortuna54 2011. június 09. 17:33
    „30.pancser.Te mért csodálkozol? Talán valami mást vártál az ilyen bután vádaskodó egyénektöl?Persze a fidesz mindennek az oka.Orbán egy éves kormányzás után sem tudot változtatni,pl.az idöjáráson.Nem tudgya,vagy nem akarja kifizetni mások hatalmas adósságát.Hát milyen miniszterelnök az ilyen?Azonnal monnyon le.”
  • 44. vanessa 2011. június 09. 17:31
    „miracle,de sok gyümölcs meg ott rohad a fán (((”
  • 43. hazafi60 2011. június 09. 17:01
    „A pofátlan Lázár János meg mert szólalni az egészséges táplálkozás védnökeként!!!! Orbitális baromságokat beszél és nem látja a gyümölcs árakat? Persze, a baromarcú nem tudja,hogy minimálbérből nem tudnak a szülők gyümölcsöt vásárolni,tejterméket se nagyon. Zsíros kenyérre sem futja mindenkinek,ha már segély se jár,akkor mi marad? Legeljenek füvet,mint nagyapám mesélte,a hadifogságban azt ették,alig várták,hogy serkenjen a fű. Erre akarja ítélni a SzíjÁrtó féle húgyagyú a gyerekeinket? Remélem,hogy a fiatalok nem szülnek,mert mire?????? Hajléktalan jövőképre? Itt csak a romáknak van becsületük,nem baj,ha soha nem dolgoztak,akkor is támogatva vannak és jól élnek.”
  • 42. bojtár 2011. június 09. 15:43
    „Miért olcsóbb a kolumbiai banán a magyar epernél?
    Azért mert nem csak hülyének nézik a magyart hanem majomnak is.”
61 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Moped a Rábában - a zálogházi rabláshoz használták?

A rendőrség vizsgálja, hogy a Rába folyóban szerdán kora este talált moped összefüggésbe hozható-e a… Tovább olvasom