Kisalföld logö

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Midőn a gönyűi templom megszépüle

Megsárgult, veretes szövegezésű papirosra bukkantak a gönyűi katolikus templom tornyának átépítése közben. Kiderült, a háromoldalas irományon keresztül a megboldogult Tóth István plébános üzent az utókornak 1879-ben. Mostani utóda követi példáját, és hamarosan ő is elrejt egy hasonló levelet a burkolat alatt.

A plébános írta

Gönyörű kézírás, makulátlan helyesírás, terjengős, de vasszerkezetű mondatok három megsárgult papíron. Nem más, mint üzenet az utókornak 1879-ből. Az irományt nemrég találták a gönyűi katolikus templom toronykupolájában, felújítás közben. A kor summázatának szánt oldalakat Tóth István,Gönyű megboldogult plébánosa írta százhuszonöt évvel ezelőtt, az utolsó felújítás alkalmából. Győri Imrét, a mostani plébánost és a község vezetését annak ellenére igen nagy örömmel töltötte el a felfedezés, hogy valamelyest számítottak rá. Tóth István ugyanis csupán a tradíciót követte: a templomok átépítése során a papok mindig hagytak üzenetet az utókornak.

Egy kis szellemidézés

Tudósítás helyett folytassuk szellemidézéssel. A néhai Tóth István szavai ezek: „Az Atyának és Fiúnak és Szent Lélek Istennek nevében. Amen XIII. Leo pápaságának második évében; midőn az esztergomi prímási székben Simor János bíbornok ülne; midőn a győri egyázmegyét Zalka János belső titkos tanácsos, a 13-ik évben kormányozná. Első Ferencz József ausztriai Császár és Magyarország királyának Uralkodása 31-ik évében, midőn Tisza Kálmán az általa alakított minisztériumban az elnökséget, a belügyi és P Felsége körüli miniszteri tárcákat vinné, midőn Győr Vármegye főispánja Szabó Kálmán, alispánja pedig gróf Lasberg Rezső vala. (...) Midőn Ausztriában az úgy nevezett liberális rendszer haldoklott, midőn a csehek 18 évi passiva resistentia után a bécsi parlamentbe menni készültek (...)

Midőn a nagy és kis Duna összefolyásánál Győrmegyébe kebelezett 925 római katolikus, 2 ágostai vallású, 6 református és 8 zsidóból álló Gönyű falunak, a hozzá tartozó Kis és Nagy Szent Jánosi pusztáknak, Lajos, Mizse majoroknak, és a vasúti – Győr Szőnyi vonal – őrházaknak 362 római katolikus, 5 ágostai, és 38 helvét hitvallású és nyolc zsidóból álló lakossága volt, midőn a község bírája Lakatos József, aljegyzője Móricz Alajos volt; midőn a gőzhajó társaság ügynöke Silva Károly, pénztárnoka Seitz Gyula, szállítója – spediteur – Sieber Antal, jegyadótisztje Vanke Iván volt; midőn a faluban lévő porta és távirda állomás üresedésben volt; midőn a rossz aratás vége felé járt..." (...)

„Nagy Méltóságú Esterhazy Mór a csákvári és gönyűi urodalmak birtokosa, és a gönyűi plébánia és templom kegyura a már 96 éves templomot összetataroztatta; a roskadozó régi fatorony helyébe újat állítatott, melynek tetejére ezen sorokat tartalmazó kereset 1879-ik év Julius hó 20-án, midőn a fentnevezett plébános áldozársága 34-ik évfordulóját ünnepelné, s élte 57-ik évét és 11-ik havát betöltené – bősi csallóközi származású, Bécsben Diener Károlynál alkalmazott Biró Mihály bádogos által újhold vasárnapon ünnepélyesen felállítatott. – Ragyogjon soká, hirdesse az Isten dicsőségét..."

Elrejtette a papírt

Tóth István – aki e szerint ötvenhét éves volt – kitért a levélben arra is, hogy ez idő tájt Európa, s benne Ausztria–Magyarország „fegyveres béke" vagy- is állandó hadsereg terhe alatt nyögött, az úgynevezett „culturharc" pedig Németországban szűnni, Franciaországban kitörni készült, s a pálinkaivás óriási mérveket kezdett ölteni. A plébános számos nevet említett, gondosan ügyelve arra, hogy senki ne menjen feledésbe, aki az államban, az egyházmegyében, a faluban meghatározó volt. Érthető, hogy a háromoldalas papírt elrejtette, nemcsak a hagyomány követése miatt.

Kijelentései okán konfrontálódott volna a rendszerrel 1879-ben. S hogy utóda, Győri Imre plébános mit készül írni, az nem publikus a jelenkor emberének, egészen a következő felújításig. Valamiféle tükre lesz a másiknak, nyilván mesél az uniós csatlakozásról, a piacorientált világ követelményeiről, Gönyű vallási összetételéről, kikötőjéről és több mint kétszáz éves templomáról, ahol jelenleg őrzik ezt a réges-régi üzenetet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emléktöredékek a vészkorszakból

A hatvan évvel ezelőtt készült óvodás csoportkép jobb szélén egy fehér masnis kislány mosolyog: Wolf… Tovább olvasom