Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 12°C Még több cikk.

Mi számít sürgősnek az ügyeleten?

A vidékiek háziorvosi ügyeletén a betegek csaknem fele indokolatlanul veszi igénybe a sürgősségi ellátást.
A Győr környéki 60 település munkaidőn túli háziorvosi ügyeletét 28 orvos végzi csaknem két éve a győri Dembinszky utca 29. szám alatt. Itt a rendelő korszerűen felszerelt és a helyet meg is szokták a páciensek. Ez az ügyeleti orvosi ellátás helyszíne elsősorban, a lakáson végzett vizsgálat, ellátás csak járóképtelen, felnőtt betegeknél indokolt.


Évente 9–10 ezer esetet látnak el a doktorok ebben a rendszerben, de ebből sok olyan, amelyik ráérne a következő háziorvosi rendelésig. Tavaly és tavalyelőtt az összes vizsgálat 55 százaléka számított ilyennek. Mióta a Kisalföld írt erről – 2005 júniusában –, a cikknek is köszönhetően javult a helyzet, de még mindig 40–50 százalék a nem sürgős esetek aránya. Ennek az a veszélye, hogy a feleslegesen lekötött kapacitás miatt előfordulhat, aki rászorul, nem kapja meg időben a megfelelő szintű kezelést.

Nem kell mindenre injekció

A vidékiek háziorvosi ügyeleti rendszerének szervezője, dr. Duschanek Péter elsorolta a legjellemzőbb eseteket, amelyekkel az ügyelethez fordulnak a páciensek, pedig nem indokolják a sürgősséget. Ilyen a lázcsillapítás is. A láz sokaknak „mumus", pedig az orvos magyarázata szerint önmagában nem jelent veszélyt, a szervezet védekező reakciója. Azért sem érdemes rögtön orvoshoz fordulni vele, mert jelentkezésekor nem mindig lehet pontos diagnózist felállítani. Fél, egy nap múlva, mikor más tünetek is kialakulnak, már könnyebb, akkor pedig érdemes a betegnek saját háziorvosához mennie, aki jobban ismeri, tudja, milyen szereket mikor kapott utoljára.

Az is elterjedt téveszme és a szülők gyakran kérik is, hogy injekciót kapjon a gyermek a lázra, de a doktor szerint ez csak ritkán, például eszméletlenség, erős hányás esetén indokolt. A hasmenésre sem kell injekció elmondása alapján, sőt, azonnali orvosi vizsgálat sem. Elég a koplalás és a folyadékpótlás. Azt is jó tudni, hogy napi 10–15 híg széklet számít csak komolyabb hasmenésnek és ilyen esetekre jók a vény nélkül kapható, úgynevezett orsek, orális rehidráló soluciók, megfelelő összetételű folyadékpótló oldatok.

Türelmet kérnek az orvosok

Gyakori, hogy az ügyeletet olyan beteg veszi igénybe, aki pár napja ezt már megtette vagy háziorvosa látta már el, de még nem érzi magát sokkal jobban. A szakemberek szerint azonban türelmesnek kell lenni, lázas betegségekkor átlagosan minimum 5 nap a gyógyulási idő. Éjjelente pedig sokszor lelki panaszokkal hívják az ügyeletes orvost, olyanok, akik csak meghallgatásra vágynak. Nekik érdemes a számos, ezzel foglalkozó telefonos segélyszolgálatot igénybe venniük, mert a háziorvosi ügyeleten elvonják az orvosi kapacitást a sürgős ellátásra szorulóktól. Mindemellett dr. Duschanek Péter tapasztalatai szerint aggasztóan megszaporodott az arrogánsan viselkedő ellátottak száma. Az is előfordul – és ez a leginkább önző magatartás a többi emberrel szemben –, hogy aki munkaidőben nem akar háziorvoshoz menni, nem akar ott várakozni – pedig már előjegyzés is van –, az ügyeletre megy.

A rászorultság számít

Ilyen esetekben eddig is kérhetett térítést az ügyelet – mintegy ötezer forint körüli összeget –, de ritkán tette meg. A gyakorlat azonban várhatóan hamarosan megváltozik e téren, azzal párhuzamosan, hogy a háziorvosi rendelési időben is fizetni kell az ellátásért. A parlamenti döntés alapján február 15-től vezetik be a vizitdíjat. Még nem jelent meg az ezt részletező jogszabály, de az valószínűsíthetően kihat a háziorvosi ügyeletre is. A Győr környéki ügyeletet szervező orvos abban bízik, az indokolt ellátásnak minimális igénybevételi díja lesz. Ha viszont nem sürgős az eset, s a beteg mégis ragaszkodik a soron kívüli ellátáshoz, nagyobb összeget kell fizetnie, ahogy ezt egyébként eddig is tennie kellett volna. A vizitdíj bevezetése után ezzel a lehetőséggel biztosan gyakrabban kell élnie az ügyeletnek, ezért is érdemes tájékozódni arról, mire való a munkaidőn túli szolgálat.

Telefonon segítenek a döntésben

Duschanek doktor segítségével azt is számba vettük, mik a sürgősségi esetek, milyen tünetek jellemzik azokat. A tudat- és eszméletzavarok tartoznak ide, ha az alkohol mint ok kizárható. A mellkasi fájdalom is, ha más tünet is kíséri, például hányinger, nagyfokú gyengeség, verejtékezés és a hasi fájdalom is, ha nagyon heves és például csillapíthatatlan hányás társul hozzá. A végtagi keringészavar tünetei szintén riasztást igényelnek, figyelni kell arra, ha hirtelen megduzzad a végtag, fájdalmas és hűvös is. Persze ha balesetről van szó, akkor nem a háziorvosi ügyelet, hanem a kórház traumatológiai állomása az illetékes.

A döntésben – hogy hova kell fordulnia, szüksége van-e orvosra a betegnek – a vidéki háziorvosok ügyelete segít, érdemes telefonszámát (96/542-043) hívni, mielőtt útnak indul a páciens. Nemcsak az orvosok, a telefont kezelő szakszemélyzet is pontos tanácsokat tud adni, a beteg vagy hozzátartozója alapos kikérdezése után. Szükség esetén mentő hívását javasolja. Ez az ügyelet hétköznapokon délután négytől reggel hétig, hétvégente és ünnepnapokon hívható.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkezdődött a második ütem

A szeptemberi alapkőletétel óta nagy lendülettel folyik „Győr zöld szívében” a Royal… Tovább olvasom