Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

Mi lapul a jövő évi adócsomagban?

Magyarország - Megkezdődött az adótörvények vitája. A parlamentben az elkövetkező hetekben az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat játssza a főszerepet.

A szeptember közepén, a Magyarországra is begyűrűzött gazdasági világválság nyomán az első kormányzati lépések között szerepelt a jövő évi költségvetés és az adómódosítások visszavonása.

Ám október utolsó hetében mégis a parlament elé került egy újabb tervezet, amelyben a legtöbb szakértő szerint elsősorban apróbb technikai jellegű módosítások szerepelnek. Az adózóna.hu segítségével megpróbáltunk a passzusok mögé nézni.

Nincs kizárva, hogy megbújt néhány egyszerűsítésnek álcázott adóemelés is a sorok között, miközben a Pénzügyminisztérium állítja: az adó- és járulékrendszer 2009-es változtatásának alapvető célja az egyszerűsítés, amely kézzelfogható versenyelőnyt jelenthet és hatékonyabbá teheti az adóellenőrzést is.

Éppen kétszerese a jelenlegi mértéknek

Ilyen például az az elképzelés, hogy a munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék (6 százalék) alapja jövőre megegyezne, csakúgy, mint a munkaadói és a társadalombiztosítási alap.

Az intézkedés állítólagos célja, hogy a dolgozónak ne kelljen felesleges számításokat végeznie ahhoz, hogy megtudja, mennyi járulékot kell fizetnie.

Eddig a munkavállalói járulék (1,5 százalék) alapja a bruttó munkabér, vagyis minimálbér esetén 69 ezer forint volt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a dolgozónak, ha a minimálbérnek megfelelő összeget kapta, csak ezután kellett a másfél százalékot fizetnie, abban az esetben is, ha a munkáltatója a dupla járulékalap szerint fizette a járulékot utána.

A minimálbér (bruttó jövedelem) és a dupla járulékalap közötti részre eső járulék ugyanis a munkaadó pénztárcáját terhelte. Ez a tervek szerint megváltozik: az alkalmazottnak már nem a bruttó bére, hanem a 138 ezer forintos dupla járulékalap (ez az egészségbiztosítási járulék alapja is) után kell majd fizetnie a másfél százalékot és a munkáltatónak a 3 százalék munkaadói járulékot.

Ami pedig éppen a kétszerese a jelenlegi mértéknek.

Változó adójóváírás

Az adójóváírás mértékét évről-évre emelték az utóbbi esztendőkben, gyakran az adókedvezményekkel párhuzamosan.

A jövő évi adóterv része az is, hogy korlátozás nélkül adható béren kívüli adómentes juttatás, pontosabban erre utal a jelenleg is érvényes évi 400 ezer forintos felső határ eltörlése.

Az új szabály szerint, ha a dolgozó tanulmányi szerződést köt a munkáltatójával, az iskolai rendszerű képzés átvállalt költségei éves szinten nem haladhatják meg a minimálbér két és félszeresét, és kultúrautalványban is legfeljebb a minimálbérnek megfelelő összeget kaphatja évi juttatásként a dolgozó adómentesen.

Így jövőre rosszabbul járhat az, aki munkavállalójával olyan tanulmányi szerződést kötött, melynek éves díja eléri, vagy legalábbis megközelíti a 400 ezer forintos keretet.

Kitölti helyettünk az APEH

Az új adótörvény megalkotói állításuk szerint próbálták enyhíteni a munkaadók – elsősorban adminisztrációs – terheit.

Eszerint a munkaadók megtagadhatják munkavállalóik adóbevallásának kitöltését, azzal a kitétellel, hogy felhívják a figyelmüket az adóhatóság új szolgáltatására, az egyszerűsített bevallásra. Ennek lényege, hogy maga az APEH állítaná össze az elszámolást a munkáltatói adatszolgáltatás alapján, az érintettnek pedig, ha egyetért vele, nem lesz más dolga, mint hogy aláírva visszaküldje azt.

Nem árt azonban, ha az adózó tudja: az egyszerűsített bevallással fennáll a veszélye, hogy kevesebb adójóváírást kap, mint ha munkáltatójával töltetné ki a bevallását.

A személyijövedelemadó-bevallást kitöltő internetes program ugyanis nemcsak azt engedi meg, hogy a saját kárukra tévedjenek az adózók, hanem azt is, miszerint az adóhivatal tévedjen az ő kárukra.

Mi változik és mi marad a tervezet szerint?

– nem lesz ingatlanadó
– elmarad az szja-sávhatár 1,7-ről 2 millió forintra emelése
– marad a 4 százalékos különadó
– megszűnik a 35 százalékos osztalékadó
– értékalapú helyett fix összegű lesz a cégautóadó
– új szja-adókedvezmény lesz a nyugtaadásnál – maximum 100 ezer forint
– adószám-felfüggesztés: több lehetőség az APEH kezébe
– szigorítják a 250 ezer forint feletti készpénzügyletek feltételeit

Forrás: hvg.hu


Így látják a pártok - természetesen másként

A parlament a héten megkezdte az adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az MSZP bizakodó, Kóka kiritkus, Herényi elégedetlen, a Fidesz a versenyképesség miatt aggódik.

A törvényjavaslat több sebből vérzik, hiszen szigorít, és nem enyhít, ráadásul bonyolultabbá is teszi a rendszert - ezt Kóka János (SZDSZ) mondta az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáján. Hozzátette: még most sem késő visszavonni, és olyan új javaslatot beterjeszteni, ami ténylegesen enyhít a vállalkozások terhein.

Az MDF sem támogatja a módosításokat. Herényi Károly, az MDF vezérszónoka azt mondta, hogy a lehetőségeket figyelembe véve adócsökkentésről nem, csupán adóátrendezésről lehet szó. Szerinte egy ilyen lépés javítaná a vállalkozások versenyképességét és a társadalmi igazságosságot is elősegítené.

A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a Fidesznek nem kellene külföldi országok gyakorlatára hivatkozni az adócsökkentés kapcsán, mert képviselői nem tudnak konkrét vagy összehasonlító példákat mondani – Keller László ezt az adótörvény-módosítási javaslat általános vitájában mondta.

Tállai András (Fidesz) ezzel kapcsolatban azt mondta, az államtitkár által mondott példák is bizonyítják, hogy az európai országok „így vagy úgy", a válság közepette adócsökkentéssel próbálkoznak. Magyarországon túladóztatás folyik, ezt bizonyítja az is, hogy az élőmunkaterhek tekintetében hazánk a 26. az Európai Unióban, és csak Belgium van rosszabb helyzetben – hangsúlyozta Tállai.


Olvasóink írták

  • 3. Tabornok 2008. november 16. 21:38
    „A magyar állam, így is, úgy is rablóbanda. Teljesen mindegy, melyik bűnbanda(párt) van hatalmon.”
  • 2. Imcsi 2008. november 16. 18:29
    „"Az intézkedés állítólagos célja, hogy a dolgozónak ne kelljen felesleges számításokat végeznie ahhoz, hogy megtudja, mennyi járulékot kell fizetnie."
    Mivel eddigi életemben alkalmazott voltam, és vagyok most is, így ezzel kapcsolatban semmivel sem kell kevesebbet számolnom, mivel a munkáltatóim végezték ezt eddig is!”
  • 1. KolompárRómeó 2008. november 16. 13:07
    „"Nincs kizárva, hogy megbújt néhány egyszerűsítésnek álcázott adóemelés is a sorok között, miközben a Pénzügyminisztérium állítja: az adó- és járulékrendszer 2009-es változtatásának alapvető célja az egyszerűsítés, amely kézzelfogható versenyelőnyt jelenthet és hatékonyabbá teheti az adóellenőrzést is."

    Természetesen ez csúsztatás, hiszen ez az adócsökkentés kormánya, aki nem ezt mondja, az hazudik!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hölgyek figyelem! Pénteken megválasztják Mr.Győrt!

Érezted már úgy, hogy sokkal többre lennél képes annál, mint amit nap mint nap teszel? Engedd, hogy… Tovább olvasom