Kisalföld logö

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 19°C Még több cikk.

Mesés fabirodalom

A frissen munkált fa illata és megannyi aprólékosan megmunkált használati és dísztárgy fogadja a látogatót Écsen, Schreiner Károly kézművesmester bemutatótermében. „Az ezredforduló kézművese” címet elnyerő fafaragó – fiatal kora ellenére – szakmájában az utolsó „mohikánok” egyike.
A kiváló kézügyességgel megáldott iparos munkái az écsi templomban éppúgy megtalálhatók, mint Ausztráliában vagy Kanadában. Gyermekkorában is a kézművesség vonzotta, köszönhetően a kádár nagypapának és az asztalosként dolgozó apának. Schreiner Károly azonban többet, szebbet szeretett volna a puszta megmunkálásnál: mindig is érdekelte a képzőművészet, így aztán a fafaragást az érdeklődési területének és hobbijának köszönhetően sajátos művészetté emelte.

Örök társa a fa

– Tíz éve dolgozom a szakmában – árulta el magáról az écsi mester Hegyalja úti műhelyében. – Társamul választottam a fát, mert ez az élő anyag a melegséget és a természetességet sugározza. Úgy vélem, nekünk, „fásoknak" az a küldetésünk, hogy a fából készült tárgyakkal megerősítsük ezt.

– Ez alatt a tíz év alatt milyen nehézségekkel kellett szembenéznie?
– Az első évek nagyon nehéznek tűntek, mert a szakmának nincs túl nagy becsülete. Ezért tudatosan kerestem meg a régi mestereket, hogy tanuljak tőlük. Győrben Osván Gyulától lestem el apróbb fogásokat, de a Kovács Margit ÁMK alkotócsoportjának is lelkes látogatójává váltam.

A munka munkát hozott

– Nem tudtam, mit és mikor csinálok a legjobban, de az biztos, hogy mindig a magam útját jártam. Az első évek a túlélésről szóltak. Arra hamar rájöttem, hogy a külföldiek sokkal jobban érdeklődtek a kultúránk és a művészetünk iránt, mint a helybeliek. Idővel az egyik megrendelő hozta a másikat, vagy épp egy kis ajándéktárgy alapján megkerestek és faragott bútort, használati vagy ajándéktárgyat rendeltek. A munkáink bemutatására építettük meg a galériát, azután a nagyobb műhelyt a komplett felszereléssel együtt.

– A fantázia vagy a megrendelő irányítja a munkáját?
– Nagyrészt a megrendelő diktál, ám ezt a lehető legnagyobb szaktudással és a helyi értékek, hagyományok megőrzésével teszem. A többgenerációs bútorokra esküszöm, motívumaim közül pedig a rábaközi viszi a pálmát. Az egyházi téma is érdekel, legyen az keresztút, egyszerűnek mondható képkeret vagy épp faragott kereszt.

– Uniós csatlakozásunkkal milyen új lehetőségek nyílnak meg a kismesterségek művelői előtt?

– Négy éve a gyakorlatban is próbálok többet tenni e terület menedzseléséért, így tevékenyen részt veszek a SAPARD-pályázat intézkedési csoportjainak előkészítő munkájában, ami a gyakorlatban a jövő kézművesprogramjainak marketingjét érinti. Mindig azt a lehetőséget keresem, amitől a munkánk jobbá, ismertebbé, komfortosabbá válhat. Szerénytelenség nélkül: nyertem a Széchenyi-terv pályázatán, ebből, no és az önrészből készülhetett el a galéria. A VFC-s (vidékfejlesztési célelőirányzatos) pályázatunkkal újíthattuk fel a régi műhelyt és vásároltunk korszerűbb, újabb gépeket. Két munkatársammal és egy tanulóval dolgozom együtt, számomra fontos az utánpótlás. Nemcsak helyben, de az óvodákban, iskolákban is szívesen fogadnak bennünket, ahol a kézművesmesterség apró fogásaival ismertetjük meg a gyerekeket.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új buszok nélkül káosz lehet

Az ingyenes diákbérletek bevezetése után tömegesen utazó tanulókkal magyarázták, többek között a… Tovább olvasom