Kisalföld logö

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 12°C Még több cikk.

Mérsékelt az államcsőd veszélye

Győr - Az esetleges magyarországi államcsőd legnagyobb vesztesei a nyugdíjasok és az állami alkalmazottak lennének – vélik a Kisalföld által kérdezett szakértők, akik szerint jelenleg mérsékelt a veszély ennek bekövetkeztére.

A válság mellett az elmúlt hónapok leggyakrabban használt kifejezése az államcsőd. Mit jelent ez és milyen veszélyekkel jár? Erre kerestük a választ a győri Széchenyi István Egyetem két oktatójával, Losoncz Miklós professzorral és Farkas Péter adjunktussal.


Mi az az államcsőd?

– Első megközelítésben a „külső" államcsőd azt jelenti, hogy egy állam külföldi fizetési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, mert külföldi befektetők nem vásárolják meg az általa kibocsátott állampapírokat vagy nem hajlandók hitelezni neki – fogalmazott Losoncz Miklós. – „Belső" államcsőd esetén az állam a belföldi pénz- és tőkepiacról sem képes forrásokat bevonni. Normális esetben az államok nem mennek csődbe, belföldi fizetési kötelezettségeiknek vagy pénzkibocsátással, vagy adóemeléssel eleget tudnak tenni, bár mindkettő inflációs hatású. A fizetési nehézségek megoldása lényegesen különbözik az üzleti életben bevett csődeljárás gyakorlatától, ezért nem tartom szerencsésnek az államcsőd fogalmának a használatát – mondta el a professzor.


Működnének-e államcsőd idején a bankautomaták?

Farkas Péter adjunktus szerint a pénzellátás akkor zavartalan, ha az állam csődje nem jár együtt a bankok csődjével. Ebben az esetben számlánkon levő pénzünkhöz ugyanúgy hozzájuthatunk államcsőd idején, mint most. Kérdés persze, hogy az automatából felvehető pénz vásárlóértéke hogy alakul.


Kapnának-e pénzt az állami alkalmazottak, fizetik-e a nyugdíjakat?

Ha az állam nem jut pénzhez, előbb-utóbb kénytelen korlátozni a kifizetéseket, a nyugdíjakat, az állami alkalmazottak bérét. Reális veszély az, hogy államcsőd idején a hiányzó bevételek fedezésére több pénzt bocsát ki a jegybank, s ez elszabadítja az inflációt. Vagyis ha megkapják bérüket az alkalmazottak, nyugdíjukat a nyugdíjasok, akkor egyre kevesebbet ér.


Elszabadulhat-e az infláció államcsőd idején?

A nemzeti valuta elértéktelenedik államcsőd idején, az infláció meglódul. A külföldről behozott termékekért sokkal többet kell fizetni. Vannak olyan számítások, hogy egy izlandi típusú magyarországi államcsőd esetén egy euróért akár 600 forintot is kénytelenek lennénk fizetni. Ez pedig azt jelenti, hogy drágulnak az importtermékek, s ez a belföldi árszintet is emeli, ami az infláció felgyorsulásához vezethet.


Biztosított lenne az áruellátás?

Nehéz elképzelni, hogy a fejlett magyar kereskedelmi viszonyok között áruhiány lépne fel. Nem lenne élelmiszerhiány, üzemanyag-probléma sem nehezítené a mindennapokat.

Az azonban reális veszély lenne, hogy bizonyos termékeket csak euróért vagy dollárért lehetne megvenni, mivel államcsőd idején a nemzeti valutába vetett bizalom szinte egyenlő a nullával.


Számítani lehetne a munkanélküliség drasztikus növekedésére?

Nem feltétlenül jár együtt a kettő. Azok a vállalkozások, amelyek külföldön és belföldön is jól értékesíthető terméket gyártanak, államcsőd idején is működnének.


Menekülne a nyugati tőke?

A tőke nem szereti a bizonytalanságot. Nehéz megjósolni, hogy hányan vennék a kalapjukat. A nálunk letelepedett cégek döntő része eddig is euróelszámolást alkalmazott, forintot szinte csak az alkalmazottak bérére használnak.


Hány év kellene ahhoz, hogy államcsőd után ismét normális helyzet alakuljon ki?

Ez több év. Ahhoz, hogy az inflációt megfékezzék és a meggyengült nemzeti pénzt megerősítsék, hiteles pénzügypolitika szükséges.


Milyen gyakori az államcsőd?

Az elmúlt tizenöt évben három ország jelentett csődöt: Oroszország, Argentína és Izland.


Mekkora az esély arra, hogy Magyarországon is bekövetkezhet?

Losoncz Miklós úgy véli: a magyar állam belföldi fizetési kötelezettségeinek eleget tud tenni. Az ország nettó 55 milliárd euró adósságából mindössze 17 milliárd euró jut az államháztartásra és az MNB-re, a többi a magánszektorra. A külső adósság tehát főleg a magánszektor problémája, nem az államé.  A 20 milliárd eurós IMF-hitel futamideje alatt, 2010 áprilisáig, a külföldi adósságszolgálat – kamatfizetés és törlesztés, illetve a hitelek megújítása – biztosított. Ezt az időt kell kihasználni ahhoz, hogy az adósság finanszírozásában az állam vissza tudjon térni a nemzetközi pénz- és tőkepiacokra.

Farkas Péter kérdésünkre, hogy egy tízfokozatú skálán hová helyezné a veszélyt, azt mondta, mindenképpen az alsó harmadra, vagyis az államcsődre véleménye szerint a veszély csak mérsékelt.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Áder fél lábbal Brüsszelben - hogy állnak fel az EP-listák?

Magyarország - Júniusban jönnek az EP-választások, de vajon kiket indítanak a meghatározó pártok?… Tovább olvasom