Kisalföld logö

2017. 02. 28. kedd - Elemér 7°C | 15°C Még több cikk.

Mentsük meg a régi kutat!

Győr - A felújítás előtt álló Széchenyi tér részbeni régészeti feltárása befejeződött: többek között a megépítendő szökőkutat ellátó vízvezetékek nyomvonalát kutatták. A leendő szökőkút széle alatt viszont ott áll a víz egy kútban...


Figler András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyugat-dunántúli irodavezetője a paradox helyzetről azt mondja, a tervek némi módosításával érdemes lenne a kutat az európai uniós projekt részévé tenni, hiszen remek turistalátványosság lehetne. Tisztában van vele, hogy a határidők szorítanak, januárban közzé kell tenni a közbeszerzési pályázatot, mégis...

– Tudtunk a kút létezéséről, ám hogy mennyire jó és hasznosítható állapotban van, az váratlanul ért bennünket – teszi hozzá magyarázatul.
Folytatás a 3. oldalon.
Bíró Szilvia régész: A tér legutóbbi feltárásának leletanyaga 250 dobozban, csaknem háromezer zacskóban vár feldolgozásra.

Szerencsénk van, Bíró Szilvia régész, a Széchenyi téri ásatás vezetője vasárnap délután is a Xántus János Múzeumot bújja, ha másért nem, készülő doktori dolgozata miatt. Rendkívül lelkesítő ismereteket oszt meg velünk a Figler András által említett kútról.

A tér legutóbbi feltárásának leletanyaga – érmek, cserepek, csontok – 250 dobozban, háromezer zacskóban vár feldolgozásra a múzeumban.
A tér legutóbbi feltárásának leletanyaga – érmek, cserepek, csontok – 250 dobozban, háromezer zacskóban vár feldolgozásra a múzeumban. Fotó: Bertleff András


Ma is van víz benne, turistáink a nagy nyári hőségben akár egy-egy vödörrel ugyanúgy húzhatnának belőle, mint valaha őseink.

Ők ugyanis – nem tudni, hogy az újkorban, pár évtizeddel a török kiűzését követően vajon egy „európai uniós projekt" részeként hajtották-e végre – de a víznyerőt nem töltötték fel, hanem úgy temették be, hogy fölébe téglaboltozatot emeltek.

– Praktikus megoldás, így szükség esetén bármikor újra kibonthatták volna – jegyezzük meg.

– Illetve jó néhány kocsi töltőföldet is megtakaríthattak ily módon – egészít ki Bíró Szilvia.

Tény, hogy ez a megoldás ma is követésre méltó, körültekintő, takarékos gondolkodásmódról tanúskodik. Most a kút újabb évszázadokra ismét a föld alá kerülhet...

– Amennyiben a döntéshozók a kút projektbe vonásától az egész tér felújításának megvalósítását féltik, legalább annyi módosítást ejthetnének a terveken, hogy később, néhány év múlva ez a lelet bemutatható legyen, akár egy közadakozás eredményeként – javasol kompromisszumot Figler András. Bíró Szilviát, aki éppen egy római kori gemmát mutat fotósunknak, a további kutatási eredményekről kérdezzük.
– Hely szerint vagy rétegenként haladjunk? – kérdez vissza zavarba ejtő módon. A rétegeknél maradunk, tehát a rómaiakkal kezdjük a történetet.
A Széchenyi tér helyén akkoriban egy polgárváros, név szerint Vicus állott, életfeltételeit a mai Káptalandombon létesített katonai erőd biztosította. A városban laktak a tisztek családtagjai és hadtápfeladatokat is ellátott. Ebből a korból találták a már említett, Silvanus istent ábrázoló míves gemmát: gyűrűre erősített, vésett követ, amely akár pecsétként is szolgálhatott. A tér déli részén egy hatalmas csarnokra vagy udvarra utaló leleteket találtak, egyelőre a hozzá tartozó falak nélkül... A polgárházak építészetéről a hun sírokban lelt, szinte tökéletesen fennmaradt római tetőcserepek is árulkodnak. Tekintélyes súlyuk megtartására szakértő módon ácsolt erős gerendázatra lehetett szükség. A cserepeket a hunok sírjaikba tették mintegy padozatként: Atilla seregei temetőt létesítettek a Széchenyi téren. A Xántus János Múzeumban a most találtakkal együtt több mint húsz hun csontvázat tanulmányozhatnak a kutatók.

Bíró Szilvia megnyugtatásunkra elmondja, a civilizált római települést nem a hunok rombolták le, az már a császárság belpolitikai viharai következtében korábban elnéptelenedett. A leletek szerint mind az itt eltemetett hunok, mind a magyarok szegények voltak. Érdekes, hogy egyes koponyákat szándékosan csúcsosra nyújtottak: hasonló torzítás közismertebb az egyiptomiak esetében.

A Széchenyi tér újabb mozgalmas korszaka a X–XI. században, illetve Győr 1271-es várossá nyilvánításával kezdődött. A terület ekkor nyerte el piaci jellegét, a környékbeli falvak lakóinak városba településével: erről árusítóbódék, kemencék nyomai tanúskodnak. A középkorban a déli részt egy máig ismeretlen funkciójú épület, valószínűleg lakóház foglalta el, ezt később, az 1566-os tűzvész után már tudatos városrendezés részeként bontották le.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Áldás az idei borra Pannonhalmán

Megáldotta az idei bortermést Várszegi Asztrik püspök, a Magyar Bencés Kongregáció főapátja a… Tovább olvasom