Kisalföld logö

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 8°C | 19°C Még több cikk.

Mennyire ütőképesek a szakképzések megyénkben?

Az általános iskolások mennyire érdeklődnek jelenleg a szakmák iránt, sikerült-e visszaszerezni a mesterségek becsületét? – kérdeztük többek közt dr. Lakatos Istvántól, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzésért felelős alelnökétől és Pális Ferenc szakképzési vezetőtől.

A beszélgetés során szóba került a minőségi szakemberek biztosítása a hiányszakmákban, valamint a tavaly ősszel alakult Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság feladatai is.

Bizottság a minőségi szakképzésért

Magyarországon a tavalyi év végén a Regionális Fejlesztési és Képzési bizottságok megszűnésével megalakultak a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok. Győr-Moson-Sopron megyében ez a folyamat 2012. október 1-én történt meg. A megyei bizottság - a vonatkozó jogszabályok értelmében - hét tagú.

Két fő a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban képviselettel rendelkező munkaadói és munkavállalói szervezetből (megyénkben ezt a feladatot a STRATOSZ és a LIGA szakszervezetek vállalták el), két fő képviseli a kormányhivatalt (egy fő a foglalkozási és egy fő a köznevelési feladatellátás területéről), egy fő a megyei közgyűlés képviseletében vesz részt, valamint egy-egy fő a gazdasági kamarák képviseletében tagjai a bizottságnak.

"A megyei kamara és a bizottság döntése értelmében képviseleti joggal meghívtuk még Sopron Város Kereskedelmi és Iparkamarája, valamint a megyei Klebelsberg Intézményfenntartó központ egy-egy megbízottját. Ettől a munka hatékonyabbá tételét reméljük.

A bizottság elnökére, személyemben a Magyar kereskedelmi és Iparkamara tett javaslatot. A bizottság feladatai – hasonlóan az előd, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottsághoz – a megyére vonatkozóan az alábbiak: a szakképzés fejlesztése, a munkaerő-piaci igények érvényesítése" – kezdte dr. Lakatos István, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzésért felelős alelnöke.


Dr. Lakatos István
Dr. Lakatos István


"A hazai középfokú oktatásban a szakmunkások aránya csupán 20 százalék"

"Mind a megyei iparkamara, mind Győr városa régóta sokat tesz a szakképzés minőségi fejlesztésért. Jó kapcsolatokat építettünk ki a helyi cégekkel és vállalkozásokkal és a szakképző iskolákkal.

Folyamatosan figyeljük a megyei gazdaság eredményeit, s ennek alapján a hiányszakmákban is próbáljuk biztosítani a minőségi szakemberek utánpótlását, a felmerülő igényeket gyorsan, hatékonyan kielégíteni.

Való igaz ugyanakkor, hogy mind a magyar, mind a megyei gazdaságban a munkaerőpiac igényeihez képest kevés a frissen végzett szakmunkás. A hazai középfokú oktatásban a szakmunkások aránya csupán 20 százalék.


Elektronikai technikus képzés a győri Pattantyús Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskolában - fotó: Bertleff András
Elektronikai technikus képzés a győri Pattantyús Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskolában - fotó: Bertleff András


Ezt a mutatót rövid időn belül szükséges 35-40 százalékra feltornázni, elsősorban a gimnáziumi képzés rovására" – mondta Pális Ferenc, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési vezetője.

"A bizottság működése az említett területeken konzultációs jelleggel történik, s mint ilyen, véleményező, javaslattevő és tanácsadó testületként működünk. Néhány példa az eddigi munkánkról.

A bizottság tesz javaslatot a megyében folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a megyében indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira).

Ezt javaslatot a bizottságunk március 26-i ülésén fogadta el és küldte el az illetékes minisztériumnak. Fontos feladataink közé tartozik még a megye az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepciójának a kidolgozása (szakképzés-fejlesztési koncepció). Ennek kidolgozása jelenleg folyamatban van, várhatóan még ebben a hónapban véglegesíteni tudjuk.

Ez a koncepció a megyei területfejlesztési koncepció részét képezi ezért a bizottság kiemelt figyelmet fordít rá. Fontossága miatt széleskörű egyeztetéseket végeztünk az érintett hivatalokkal és szervezetekkel" – tudtuk meg dr. Lakatos Istvántól.

A 13-14 éves gyerekek számára is komoly motivációt jelent a pénzzel járó tanulószerződés

"Napjainkban ki kell mondani, hogy egy jó szakma minimum felér egy értékes diplomával. Fontos kitűzött célunk, hogy azok a középiskolás diákok, akik nem nyernek felvételt a felsőoktatásba, számukra reális alternatívát jelentsen a szakképzés.

Becslések szerint évente mindez országos szinten 10 ezer tanulót érinthet, akikből kiváló szakemberek válhatnak.

A kisalföldi megyeszékhely lassan öt éve remek példákkal, ösztöndíj programmal irányítja az általános iskolásokat a szakmák felé.

A 13-14 éves gyerekek számára komoly motivációt jelent, hogy tanulószerződést (ez a kifejezés gyakorlatilag munkaviszonyt takar, hisz pénzbeli juttatást jár diákoknak, s a cég fizeti utánuk a járulékokat is) kapnak, s tanulmányi eredményüktől függően kapnak pénzt.

Utóbbi összeg az állami ösztöndíj lehetőséggel kiegészítve havi szinten akár a minimálbért is megközelítheti.

Jellemzően azok a tanulók részesülnek minimálbért elérő vagy megközelítő összegből, akik hiányszakmát tanulnak, s hétről hétre fejlődést, szakmai elkötelezettséget mutatnak választott szakmájuk iránt" – vette át a szót Pális Ferenc.


Pális Ferenc szakképzési vezető az Euroskills szakmunkás verseny megyei érmeseivel - fotó: Mészáros Mátyás
Pális Ferenc szakképzési vezető az Euroskills szakmunkás verseny megyei érmeseivel - fotó: Mészáros Mátyás


A megyei hiányszakmákról

"Javaslatot teszünk a megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésre (hiány-szakképesítés).

Ezek a mi megyénkben a következőek: ács, épület- és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, hegesztő, ipari gépész, járműipari fémalkatrész-gyártó, kőműves és hidegburkoló, szakács, szerszámkészítő és villanyszerelő.

Megyénkben egyébként jelenleg például a gépipar és a műanyag feldolgozás területén is komoly munkaerő kereslet mutatkozik a cégek/vállalkozások részéről.

A bizottság tehát fontos szerepet tölt be a megye szakképzésének a gazdaság igényéhez való igazításában. Kiemelt feladatként kezeljük az általános iskolások pályaválasztását, a pályaorientációt. Minden rendelkezésre álló eszközzel segítjük a diákokat a pályaválasztás rögös útjain.

Szakmai beszélgetéseket szervezünk a tanulóknak és a szülőknek bemutatjuk a szakmákat úgy, hogy hiányszakmák képviselői látogatnak el az osztályfőnöki órákra, s tartanak érdekes beszámolókat szakmájukról.

A szakmák bemutatásával lehetőséget kell adni a tanulóknak arra, hogy megismerjék az adott szakma tevékenységeit, munkáját, a betölthető munkaköröket, az elhelyezkedési lehetőségeket és képet kapjanak arról, milyen életpályára számíthatnak, ha az adott szakmát választják.

Ettől a tevékenységtől egyaránt várjuk a tanulólétszám emelkedését, és a szakmák/szakmunkások presztízsének a növekedését is" – folytatta dr. Lakatos István.

"A budapesti szakmasztár tanulóversenyre tíz busszal 450 megyei általános iskolás utazott el"

"A program keretein belül az utóbbi hónapokban a megye összes általános iskoláját felkerestük, több mint 120 alapfokú oktatási intézményt.

A látogatásoknak köszönhetően felmértük a hetedik osztályos diákok igényeit, továbbtanulási elképzeléseit. Később arra is biztosítottunk lehetőséget, hogy céglátogatáson vegyenek részt a szakma iránt érdeklődő tanulók.

Így a pályaválasztás előtt a maga fizikai valóságában is megismerkedhetnek a jövőben választandó szakmájukkal. Próbálunk olyan megyei cégekhez látogatásokat szervezni a tanulók számára, ahol épp hiányszakmákat sajátítanak el néhány évvel idősebb társaik.

A pályaorientációt többek közt azért is kezeli a kamara kiemelt tevékenységként, mert felméréseink szerint az általános iskolásoknak nincs kellő tapasztalata az egyes szakmákról, és ebben sokszor a család, a szülő sem tud segíteni.

Az eddig feldolgozott és kiértékelt kérdőívek szerint egyébként elsősorban a kisebb településeken tanuló diákok mutatnak komoly érdeklődést a szakmunkák, a hiányszakmák iránt.

Mindenképp jó hír, hogy tavaly ősszel a budapesti szakmasztár tanulóversenyre tíz busszal 450 megyei általános iskolás utazott el. Hasonlóan sikeres volt az ETO Parkban rendezett győri Pályaválasztási Kiállítás is" – zárta szavait Pális Ferenc.



Mennyire gyakorlatorientáltak a szakmunkás képzések hazánkban?

A kormány 2012 áprilisában úgy döntött, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett magyar érdekeltségekkel bíró nagy német cégek, köztük az Audi győri leányvállalatának igényeinek megfelelően módosítja a 2011 decemberében elfogadott szakképzési törvényt.

Az új szakképzési rendszert a Németországban és Ausztriában honos duális képzés mintájára alakították ki. Ennek megfelelően a hazai szakmunkásképzőkben a tanórákon egyharmad részt közismereti tantárgyakat, kétharmad részt szakmai elméletet és gyakorlatot sajátítanak el a diákok.

"A kétharmados részen belül 70-30 százalék az arány a tanműhelyekben végzett gyakorlat javára. Úgy vélem, hogy ezeknek a változásoknak köszönhetően az elhivatott diákok sikeresen teljesítik az első év végén a szintvizsgát, mely után bátran jelentkezhetnek cégekhez, vállalkozásokhoz gyakorlatra" – mondta Pális Ferenc.
 



Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Taps-díj - Hárman a Finitóból

Napról napra mutatjuk be a TAPS-díjra jelölt színészeket, zenészeket. Tovább olvasom