Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 19°C Még több cikk.

Menekülés előtt ásták el a római kincset Győrben

Értékes kincslelet, csaknem ezer római bronzpénz került elő egy 1600–1700 éves villa feltárása közben Győr határában.
A korban jelentősnek számító összeget egykori tulajdonosa a barbárok előli menekülés előtt rejthette el egy gödörben, szalma közé bújtatva. Feltehetőleg abban bízott, hogy visszatérhet érte, de ezt soha nem tudta megtenni.

Már zajlanak a győri keleti elkerülő út építésének földmunkái, a beruházás befejezése nyár végére várható. Közben még a régészek is dolgoznak Győrszentiván közelében, a szakemberek egy római villa maradványait tárják fel. Az építmény a mai viszonyok között is hatalmasnak számítana 20-szor 30 méteres méretével, azaz 600 négyzetméteres alapterületével.

Nagy Andrea ásatásvezető régész és dr. Kiss Péter régészmunkatárs a Kisalföldnek elmondta, hogy az épületnek az alapfalait találták meg. A Dunántúlon sok ilyen villát ismernek, de csak keveset tártak fel, a mostani ezért számít különlegesnek.

Galéria! Fotók: Bertleff András

„Az ásatás során kiderült, hogy a Krisztus utáni II–IV. századi villa helyén korábban egy nagy gödörház, utána pedig egy cölöpszerkezetű magtár állt. A villa két helyiségében megtaláltuk a belső tűzhely – kemence vagy kályha – nyomait. A jóval drágább padlófűtést nem építették ki, de egy speciális, üreges tégla arra utalhat, hogy falfűtést is használtak" – magyarázta Nagy Andrea. Egy míves, szépen csiszolt szobor talapzata ugyancsak előkerült. Mindez azt valószínűsíti, hogy az egykori tulajdonos tehetős volt, de nem a leggazdagabbak közé tartozott.

A villa körül további épületek álltak. Közöttük volt ól, istálló, pajta, valamint hét gödörház, amelyeket talán műhelyként használtak vagy rabszolgák laktak bennük. Számos árok nyomát szintén megtalálták, ezek egy része a csapadékvíz elvezetését, más része védelmi célokat szolgált, de olyanok is akadtak, amelyek állattenyésztéshez, kertészethez kapcsolódtak. Mindebből egy olyan nagy uradalom képe rajzolódik ki, amely Győr elődje, Arrabona és más települések piacaira termelt.
A régészek korábbról tudták, hogy a területen egy villát fognak találni, az azonban meglepetésként érte őket, hogy kincsleletre is rábukkantak: 986 darab, 2,5 kilogramm össztömegű bronzérme került elő, amelynek legkésőbbi darabjait I. Valentinianus császár uralkodása (364–375) alatt verték. A korban jelentősnek számító összeget a tulajdonos egy gödörben rejtette el – közöttük még szalmamaradványok is voltak –, minden bizonnyal azelőtt, hogy menekülnie kellett a betörő barbárok elől. Feltehetőleg abban reménykedett, hogy még visszatérhet érte, de erre valamiért már nem tudott sort keríteni.

A rómaiak Magyarországon
A rómaiak Kr. e. 35 és és Kr. u. 49 között hódították meg a mai Dunántúl területét, amelyből Pannonia néven szerveztek tartományt. A 300-as évek utolsó harmadától a barbár népek egyre többször törtek be Pannoniába, mígnem a provincia a 400-as évek elején elveszett a birodalom számára.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nővérek feketében - ˝Megdöglünk ezért a kevés fizetésért˝

Így jellemezték helyzetüket az ápolók, akik fekete pólóban végzik munkájukat. Tovább olvasom