Kisalföld logö

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda 0°C | 7°C Még több cikk.

''Megyek Halbritterékhez!''

A családmesék sorozatának következő írásában egy győri családot mutatunk be: a sokszínű Halbritter famíliát.

Győrben szépen csengő név a Halbritter, történetükhöz néhány érdekes ipartörténeti nevezetesség fűződik – írta dr. Havas Ferenc, a megyeszékhely közvágóhídjának centenáriumára megjelent könyvében. Azóta a vágóhíd utolsó téglái is eltűntek, az alapjaira települt Ringát eldózerolták.

– Őseink szudétanémetek voltak, foglalkozásukat tekintve papok, állatkereskedők, vendéglősök és hentesek, az ezernyolcszázas évek második felében Bécsen keresztül telepedtek le Győrben – mondja a Halbritter família legidősebb képviselője, a 95 éves Halbritter Antal. Öltönyben, nyakkendősen fogadja a vendéget a családi ház asztalánál az apja mellett Mátyás és Ernő fia.

A nádorvárosi Lahner (tábornokról elnevezett) utcában vagyunk, és itt az első érdekesség a családról. A felmenők közül H. Adalbert Bécsben a híres, a virslit feltaláló Lahner mester üzemében tanult. Az ő leszármazottjai közül jött Győrbe Ferenc fia, aki magával hozta a vörös hústermékek készítésének fogásait, s műhelyét a mai Czuczor utcában nyitotta. Három fia közül kettő lett hentes, Károly, a harmadik állatkereskedőként vásárolta meg 1903-ban a Mosoni-Dunához közel működő, osztrák tulajdonban lévő szalámigyárat, melyet Győri Magyar Szalámigyár védjeggyel jegyeztek be. A Herz szalámigyárral megegyezve Győrben évente száznyolcvan-kétszáz vagon szalámit gyártottak akkoriban. Az idény ősszel kezdődött, nem volt klíma, elegendő gépi hűtőberendezés. Mangalica sertés húsából készült a győri szalámi. Nyáron otthon építőmunkásként dolgozó hatvan-hatvanöt olasz szalámikötözőt foglalkoztatott a gyár Udinese környékéről. Akkor még nem létezett műbél, a szalámit lóbélbe töltötték. A görbe lóbelet töltés után egyenesre kellett húzni. Ez a művelet az itáliaiak titka volt, míg az ifjú magyarok el nem lesték tőlük...

Halbritter és társai gyárát 1912-ben eladták, az első világégést követően szűnt meg benne a termelés. A tulajdonos, Halbritter Károly, a Győri Ipartestület díszelnöke, tiszteletbeli holland konzul volt, fiai vitték tovább a mesterséget: 1931-ben alapították a mai Bajcsy-Zsilinszky úton a Halbritter Testvérek céget.

– Érettségiztem, katonáskodtam, Sopronban, Bécsben tanultam a hentesmesterséget, aztán utam a Halbritter Testvérekhez vezetett.
A három testvér üzeme, üzlete fogalom volt Győrben. 1949-ben államosították, de míg megvolt, az emberek csak úgy emlegették: „Megyek a Halbritterékhez!"

Halbritter Antal útját követve munkanélküli lett, a közvetítőben a vagongyárba irányították, 22 és fél évig kereste ott a kenyerét. A kovácsüzemben kezdett, majd a hőkezelőben dolgozott, később felfedezték nyelvismeretét, a tudományos együttműködés területén alkalmazták, megadta neki a sors, hogy választott mesterségéhez térjen később vissza. Nyugdíjazása után még húsz évig, 80 éves koráig dolgozott, akkor már a szakmában, a Ringa elődje foglalkoztatta. A vállalatnál kezdődtek a kapuvári gyár fejlesztésének előkészületei, külföldiekkel kellett tárgyalni, ő volt a tolmács, szakanyagokat fordított. Halbritter Antal azt mondja, hogy ez már amolyan játszadozás volt. Szórakozás, mint mikor a vagongyári éveiben a gyár üzemi lapjában Tinka Péter néven írt novellákat.

Három fia közül Antal a legidősebb, testvérei mondják így, jogász szeretett volna lenni és kohász lett. Az egyetem után a vagongyárban dolgozott ő is, ma Németországban él. Mátyás édesipari technikumba járt Budapesten, aztán főiskolát végzett, a Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát, végigjárva a győri kekszgyár lépcsőit, főmérnöksége után az alkalmazottak választották igazgatónak. Egy éve már nyugdíjasként dolgozik a cégnél. A legfiatalabb, Halbritter Ernő gépésztechnikusként kezdte, lett gépészmérnök, majd tanított technikumban, 30 éve pedig a most már győri műszaki egyetem tanára doktori címmel, egyetemi docens. Halbritter Antal egy házban lakik Mátyás fiával, hetente egyszer még elmegy úszni, és ilyenkor fia is vele tart.

– Csak egyszer lennék még 90 éves! – így az apa, és nevet hozzá.

Ferenczi József

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Állásbörze: mérnökök előnyben

Mintegy 40 cég kínált állást szerdán a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) állásbörzéjén. Rögtön leszögezzük: a gazdasági szakokon végzők reménykedhetnek, hogy nem az itteni kínálat szerint alakul a pályájuk, mivel a státuszok 85 százalékára mérnököt keresnek. Tovább olvasom