Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

Megőrzött édes hagyomány

Gyermekkori élményeire hagyatkozva, nagymamája receptjei szerint főz szörpöt, lekvárt Lajer Hajnalka és férjével régi leírások alapján aszalóházat is építtettek.
Külkereskedelmi végzettséggel rendelkezik Lajer Hajnalka, mostanában szörp- és lekvárkészítéssel foglalkozik. A kétgyermekes anyuka harmadik fiát várja, fontos neki, hogy egészséges ételeket tálaljon a család asztalára. Ebben segít, hogy férje szüleinek gyümölcsöse van Győrszentivánon.

Az asszony azonban egész évben meg akarta őrizni a gyümölcs értékeit és a hagyományos ízeket szereti. Ezért erdélyi nagymamája receptjeiről kezdett érdeklődni a családban és autodidakta módon kísérletezett. Kilencvenliteres üstben főz meggyszörpöt, meggy-, szilva- és sárgabaracklekvárt. Adalékanyagot, tartósítószert egyáltalán nem használ, cukrot csak keveset vagy azt mézzel helyettesíti, de cukor hozzáadása nélkül is készít lekvárokat, hiszen a gyümölcs amúgy is édes.

– Régen is működött ez a házi befőzési módszer, csak mintha elveszne ez a tudás, pedig a jó dolgokat érdemes megőrizni. Persze tovább tart így a lekvárfőzés és felgyorsult világunkban többen a kényelem miatt vagy csak megszokásból választják a könnyebb megoldást. Mások félnek, hogy megromlik a lekvárjuk, de nem a cukor tartósít – mondta el Hajnalka. Azt is megtudtuk tőle, hogy a szilvalekvárt kiválogatott, érett szemekből készíti, a sárgabarackot meghámozza, így lesz cukor hozzáadása nélkül is édes. A tartósítószert is nélkülözheti, mert szörpkészítéskor a meggyet először üstben főzi, aztán a leszűrt lét üvegekbe tölti és azokat vízbe állítva újra kifőzi. Így egy-két évig eláll. Baracklekvárja nedves dunsztba kerül: az üvegek fejjel lefelé állnak egy ideig, majd forró vízbe merülnek egy rottyanás erejéig. Aztán mehetnek a kamrába. Az édesanya két- és négyéves fiai, Benedek és Levente főként a szörpöt szeretik. Lajerék lekvárjai közt pedig a vásárokban a vevők főként a cukor nélkülieket keresik. Ez most trendi, de sokan a betegségeik miatt választják a lekvárt, ami csak a gyümölcsben eleve benne lévő cukortól édes.

– Szabolcsból származom, ahol régebben minden háznál volt aszaló, az aszalt gyümölcs a mindennapi étkezés része volt – mondta el az asszony, aki férjével együtt nemrégiben aszalóházat építtetett. A tűzteret öt óra alatt fűtik fel, föléje fatálcákra rakják a szilvát, a barackot. Hajnalka szerint az onnan kiszedett aszalvány össze sem hasonlítható a boltban kapható, külsőre igen tetszetős, de sajnos többnyire vegykezelt társaival. Igaz, így a sárgabarack a hő hatására barna lesz, de az íze... kóstolásra érdemes!

A régi leírás alapján készült aszalóból kikerülő szilva a hagyományos ízeket idézi Lajer Hajnalka szerint. Fotó: Bertleff András
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy leváltás története – az érem másik oldala

A Kisalföld szeptember 10-i számában megjelent „Kényszerű óvodavezető-csere Gönyűn" című… Tovább olvasom