Kisalföld logö

2016. 09. 28. szerda - Vencel 10°C | 22°C

Megoldást keresnek a hódokra

Erdészeti szakemberek szerint a hód elszaporodására és az általuk okozott kárra válasz csak az állományszabályozás lehet. A gazdák hódellenessége s a visszatelepítők sértődött reakciója is nehezítheti erről a megegyezést. Szigetközben hurokcsapdákat találtak.

Az elszaporodott, egyre több kárt okozó hódokkal valamit tenni kell – a szakemberek erre hívták fel a figyelmet néhány hete lapunkban. Most megoldási javaslatukról is beszéltek. A hódot korábban a kipusztulás széléről mentette meg a természetvédelem. „A visszatelepítés sikere fölött érzett öröm még elhomályosíthatja a benne részt vevők objektív tisztánlátását" – kezdte Iványi Ákos, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (KAEG) közönségkapcsolati megbízottja.

„Az állat a vártnál hamarabb alkalmazkodott az új élőhelyekhez (különösen a szigetközi viszonyokhoz), és gyors szaporodásával nem hagyott időt a visszatelepítésével és védelmével foglalkozó szakembereknek, hogy megváltoztassák szemléletüket. Pedig a helyzet alapvetően megváltozott: hazánkban alig több mint egy évtized alatt megnégyszereződött az állomány nagysága. A Szigetközben és a Hanságban 500 egyedre becsülték a létszámát három éve, szaporodása azóta is töretlen" – folytatta Iványi Ákos, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (KAEG) közönségkapcsolati megbízottja.

A rágcsáló által okozott károk a létszámmal arányosan növekednek. Erre a magántulajdonosok reagálnak legérzékenyebben, különösen azért, mert a természetvédelmi törvény szerint az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni a károk megelőzéséről. Csakhogy minden olyan eljárás engedélyköteles, mely a legcsekélyebb mértékben zavarná az állatot. „Tudomásunk szerint ezen jogszabályi út gyakorlati alkalmazásának sebessége erősen elmarad a hódállomány szaporodási ütemétől. Kártalanítás csak akkor igényelhető, ha a hatóság indokolatlanul megtiltja a védekezést. Ha nem lesz rövidesen megoldás, az elkeseredés orvvadászatba csaphat át (Szigetközben már találtak illegálisan kihelyezett hurkokat hódösvényeken)" – folytatta. „E probléma mielőbbi kezelése nélkül a helyiek egy része határozottan hódellenessé válik. Ez legalább annyira káros, mint a visszatelepítők és támogatóik hasonlóan szubjektív (esetenként sértődött) reakciója: ők úgy érzik, el akarják venni tőlük a sikerüket. Ez nehezíti leginkább a kompromisszumos megegyezést."

A KAEG Zrt. mint állami tulajdonú gazdálkodó számára egyfelől fontosak a természeti értékek, így a hód is, másfelől viszont az erdőállományban bekövetkező károk növekvő nagyságrendje sürgeti őket valamilyen megoldás elérésére. „Beavatkozás nélkül a helyzet egyre súlyosabbá fog válni, hiszen a hódnak nincs természetes ellensége Magyarországon. Az erdészeti szakemberek szerint érdemi megoldás egyedül az állományszabályozás lehet. Minden olyan módszer, mely ezt nélkülözi, csupán halogatás vagy tüneti kezelés."

Az erdőgazdaság a kérdéskör nyílt szakmai vitájával próbálna megoldást találni a tarthatatlan helyzetre, melyben az erdészeken kívül a természetvédelem, a vízügy, az erdészeti hatóság, a magángazdálkodók és kutatók egyaránt szerepet kapnának. A társaság nyitott arra, hogy korlátozott lehetőségei mértékéig, kísérleti jellegű mintaterületek kijelölésével járuljon hozzá egy kompromisszumos megoldáshoz. Amennyiben pénzügyileg alátámasztott társadalmi igény mutatkozik rá (pályázati források vagy civil felajánlások formájában), készek részt venni egyéb kezelési részfeladatokban is. „A természetvédelmi érdekből visszatelepített állat állományszabályozását viszont a természetvédelmi szakemberekre bíznánk."

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem ebola, tüdőembólia

Van, amikor az is hír, ha valami nem következik be. Most ez történt: egy kongói betegnél derült ki,… Tovább olvasom