Kisalföld logö

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 21°C | 31°C Még több cikk.

Megköszönte életét a megmentőjének

Néhány csontját fémlemez rögzíti, de dolgozik a tavaly júliusban Nyúlnál vonat elé hajtó Meiszter Zsolt. A férfi vállalja, hogy fáradt volt, figyelmetlenül hajtott a mozdony elé.

Életét megköszönte dr. Palla Rolandnak, aki elsőként látta el őt, amikor még a roncsok között feküdt eszméletlenül.

Tavaly júliusban számoltunk be arról, hogy életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba azt a férfit, aki előző nap délelőtt autójával vonat elé hajtott Nyúl határában. A sérültet elsőként az éppen arra utazó győrújbaráti háziorvos látta el. A gépjárműszakértőként dolgozó Meiszter Zsolt felépülése után személyesen kereste fel az orvost, megköszönni neki az életmentést.

– Amikor az ember életét megmentik, az a természetes, ha odaáll a neki segítséget nyújtó elé, s azt mondja: köszönöm szépen. Nem kell ezt ragozni, hogy mit és miért – mondta Meiszter Zsolt, amikor Győrújbaráton, az orvosi rendelőben találkoztunk.

A férfi szerint a baleset napja hagyományosan indult.

Meiszter Zsolt (balra) felépülése után megköszönte dr. Palla Rolandnak az életmentést. Fotó: B. A.
Meiszter Zsolt (balra) felépülése után megköszönte dr. Palla Rolandnak az életmentést. Fotó: B. A.

– Visszagondolva annyiban más volt, hogy az előző hetek munkája ott nehezedett rajtam, az azzal kapcsolatos fáradtsággal együtt, de tettem a dolgomat. Sokat vagyok úton, s mivel nagyon szeretem a gyümölcsöt, megálltam a főút mellett barackot vásárolni – emlékezett vissza Meiszter Zsolt.

– Általában nagyon figyelek a teendőimre, a napjaimban van felépítettség, hogy tudjam, miért teszem, amit csinálok, s amit teszek, annak mi lehet a következménye. Visszagondolva, abban a pillanatban ez nem sikerült, elkalandoztak a gondolataim. A figyelmetlenségem, meggondolatlanságom vezetett a balesethez.

A férfi szerint az egyik legnagyobb ok a kimerültség, az agyi túlterheltség volt, ami a közlekedésben kifejezetten veszélyes. Sok ember van így, ha nem is vallja be magának.


– Természetesen nem mentesít a felelősség alól – s nincs is olyan gondolatom, hogy másra áthárítsam: ott, a nyúli parkolónál a bokroktól beláthatatlan volt a vasúti pálya. Mint megtudtam, másnap a vasúttársaság karbantartói megtisztították a látóteret a növényzettől.

Meiszter Zsolt a barackvásárlás után beült az autójába, bekapcsolta a biztonsági övet, s rutinszerűen elindult. Arra még emlékszik, hogy nagy robajjal betört az autófülkébe a mozdony ütközője. A többire talán csak foszlányokban. Egyben biztos, s azt a rendőrségi vizsgálat is megállapította, hogy nem telefonált.

– A baleset után közvetlenül egy védőangyal érkezett meg Palla doktor képében, s mindent megtett, hogy az életfunkcióimat stabilizálja. De köszönet jár mindazoknak is, akik önzetlenül segítettek, a mentőktől a tűzoltókon át a győri és a soproni kórház dolgozóinak. S természetesen a családomnak, feleségemnek – hangsúlyozta Meiszter Zsolt.

– Átélve egy ilyen balesetet, arra figyelmeztet: egyre inkább úgy közlekedünk, hogy automatizáljuk magunkat. Nem hisszük el, hogy a közlekedés veszélyes üzem. Magam sem hittem el korábban, pedig húsz éve foglalkozom gépjárműszakértéssel, hogyan lehet nekimenni egy vonatnak a vasúti átjáróban. Nos, pont így, hogy az embernek egyetlen porcikája ˝sincs ott˝, amit éppen csinál.

Balesete óta Meiszter Zsolt ˝szakértett˝ már halálos vasúti balesetnél, bár nem igazságügyi, hanem kárszakértőként.

– Minden balesettel kapcsolatos szakértő-megrendelést az ember szorongással vesz kézbe. Megpróbálom magamat kicsit kivonni, lelkileg nem olyan mélységben átélni – mondta végül Meiszter Zsolt.

Az első, életmentő segítséget nyújtó dr. Palla Roland végig ott volt, részt vett a mentésben, amíg a mentők elvitték a sérültet. Majd ment tovább a dolgára.

– Nem számítottam rá, de Meiszter úr a baleset után felépülve megjelent a rendelésemen, s egyszerűen megköszönte az életét. Nagyon jólesett, az ilyen tényleg ritka, nagyon emberi – mondta dr. Palla Roland.

Olvasóink írták

  • 5. Szeresébet 2010. január 28. 09:57
    „A riporteralany elfelejtette köszönését kifejezni annak az embernek,aki miatt figyelmetlennek és meggondolatlannak érezte magát,mert nagyon sietett valahová...”
  • 4. Balki8 2010. január 27. 19:21
    „:)”
  • 3. Truder 2010. január 27. 10:36
    „Dr. úr, a maga szíve sose fáj? :)
    Gratulálok, tudtam én, hogy jó fej a dokink :)”
  • 2. mgob 2010. január 27. 09:52
    „Catarina! Egyetértek veled!!”
  • 1. Catarina 2010. január 27. 09:37
    „Gratulálok a Doktor Úrnak! Sok ilyen segítőkész emberre lenne szüksége az országnak!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyetemisták vidéki fővárosai

A Széchenyi-egyetem diákjainak kezdeményezéséhez több vidéki nagyváros hallgatói csatlakoznának, de… Tovább olvasom