Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 8°C

Megkerült mintafák, kékfestő csodák

Japánból és Kanadából is járt már itt érdeklődő csak azért, hogy megnézze, hogyan is készül a magyar, pontosabban a győri kékfestő.

Az ország hét mestere közül a győriek méltán lehetnek büszkék a műhely kincseire.
Ha a tervezett helytörténeti kiállítást a Gerencsér–Tóth házaspár idén megnyitja, a múlt örökségébe, így a kékfestés tudományába akár helyben is bepillantást nyerhetnek az érdeklődő győriek és az idelátogató turisták.

Féltve őrzött múlt

Kékfestő munkák: terítők, frissen keményített ruhák, viseletek, apró angyalkák díszítik a győri Tejfölös köz egyik aprócska üzletét.

A remekművek sorában kiemelt hely jut a néhai dédpapa és a nagyszülők fotójának, borítékos címerének, féltve őrzött névjegykártyájának. Éhling Péter – ha élne – bizonyosan szelíd mosollyal biztatná dédunokája és annak családja törekvését, akik mindazt őrzik, amiért életében dolgozott.
Az Éhling unoka ugyan textilfestő szakon végzett, ám kirakatrendezőnek készült. Idővel maga fedezte fel, hogy a déd- és a nagyszülők jóvoltából a Xántus János Múzeum mennyi értéket: mintafát, technikát, receptet őriz.

Szakdolgozat a családról

– Egy néprajzos hallgató a győri kékfestésről, így családunk történetéből írt szakdolgozatot – árulja el a részleteket Tóth Ildikó. – A kutatott anyag alapján döntő elhatározásra jutottam: folytatnom kell a dédapai örökséget, a kékfestést. A múzeum mindenben partnernek bizonyult, így visszakértük a mintafákat, a dédpapa receptjeit, leírásait. Mindazt, aminek alapján a szükséges eszközöket pótolhattuk, az ősieket megjavíthattuk. Nem bántam meg, hiszen annyi emlék és tárgy fűz a családomhoz, hogy más pálya ezek után szóba sem jöhetett.

A műhely felszerelését, így a mintázóasztalt, a mintafák egy részét és a festőkútnak nevezett kipát megrágta az idő vasfoga, így – a régi leírások alapján – utólag kellett azokat elkészíteni. Ritkaságnak számít a speciális vegytisztító, a fával és kézi erővel működtethető mosógép és a lábbal hajtható centrifuga. Tóth Ildikó szerint ez az ősi mesterség eredeti gépeket és eszközöket kíván.

– A nagy textilipari cégek összeomlásával meglehetősen nehéz a vegytiszta anyag beszerzése – kapcsolódik a beszélgetésbe Gerencsér Zsolt, a férj, aki tavaly nyáron vehette át a megtisztelő „népművészet ifjú mestere" címet.

„ Az időtállóság szempontjából kizárólag a jó minőségű pamutot használjuk, ami az átlagosnál is nap- és kopásállóbb."
Gépésznek tanultam, de a kékfestő egyedisége, különlegessége számomra is új kihívást jelentett, úgyhogy nem bánom a váltást.

Jellemző ajándék

Az ország hét működő kékfestőműhelye közül a győri hamarosan kuriózummal szolgál. A győri önkormányzat kulturális irodája, a Xántus-múzeum szakmai segítői, a pápai Kékfestő Múzeum, Bódis Irén textiltervező, valamint Domonkos Ottó, a Soproni Múzeum nyugalmazott igazgatója jóvoltából hamarosan az érdeklődők helyben is láthatják az ősi technikát. A Győrbe látogatók a hazai borok és a paprika mellett még ma is az egyik legjellemzőbb ajándékul viheti magukkal a győri mesterek munkáját.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Spórol a lázi önkormányzat

Spórolással kezdte meg működését tavaly ősszel az új lázi önkormányzat. A polgármester szerint… Tovább olvasom