Markó Ivánnak, a társulat Kossuth-díjas, érdemes művész vezetőjének a médiához eljuttatott közleménye szerint 17 évi működés után, anyagi okok miatt volt kénytelen így dönteni. A világhírű balettművész egyedül a Kisalföld megkeresésére nyilatkozott a döntés hátteréről.
A történet a Magyar Fesztivál Balett májusi Tragédia-bemutatóján kezdődött. A premieren a jóval több mint félezres közönség előtt egy budapesti alternatív színház vezetője sajátos megnyilvánulásával megzavarta a társulatot ünneplő közönséget...
Tavaly ősszel a Magyar Fesztivál Balett működésének támogatására 130 millió forintot kapott Orbán Viktor miniszterelnök személyes döntésére, ami ellen nyílt levélben tiltakozott több mint negyven táncművész. „A táncművészszakma azt szeretné, ha a törvényben előírt jogok és kötelezettségek mindenki számára egyformán kötelezőek lennének, és a támogatások mértékét minden esetben a törvényi szabályozás határozná meg" – írták levelükben. (2012-ben az összes független tánctársulatnak együttesen 212 millió állami pénz jutott). A petíció aláírói között volt többek között Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője; Kiss János, a Győri Balett igazgatója; Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője; Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett megbízott igazgatója; Szakály György, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora, Krámer György és Novák Ferenc táncművész-koreográfus. |
– A fickót a közönség kitapsolta, kipfujolta, kifütyülte, mégis olyat tett, ami a magyar színjátszás történetében tudomásom szerint még nem fordult elő. Ezzel indult el az a lavina, ami addig gördült, hogy kimondjam: a Magyar Fesztivál Balett működését felfüggesztem – nyilatkozta lapunknak Markó Iván. – A Tragédia bemutatója nagyon fontos volt számomra, számunkra. Tökéletes díszlet, jelmezek, sok más egyéb, ami nagyon sokba került, és közben a támogatás ellenére többmilliónyi adósság gyűlt össze. A maximumot akartam, aminek ára van. Ilyen korábban is előfordult, és hála istennek mindig abban a pillanatban akadt jólelkű támogatónk. Most az igazi tragédia számomra az, hogy mindez minden jó szándékunk ellenére így alakult. A döntés nagyon nehéz volt, és azért bánt kegyetlenül, mert felelős vagyok a gyerekeimért és hálával tartozunk annak a tizenhét év alatt mellettünk álló több százezres közönségnek, akik szeretetükkel, bizalmukkal kitüntettek. Többek között azoknak a győrieknek, akik az említett botrányos előadás után „csak" egy ölelésre ott várakoztak a művészbejáró előtt. Érintésükből éreztem, hogy fontos nekik az üzenetünk.
Markó Iván elmesélte, hogy mikor elhatározása nyilvánosságra került, táncosai vele együtt könnyeztek a kényszerdöntés miatt. Mindenki sírt és válaszul vigasztalásként, erősítésként azt mondta nekik, hogy a színpadon ugyan mindenkor csodát tud tenni, de az életben nem rajta múlik, hogy mi történik. Megosztotta lapunkkal, hogy egyik táncosa azzal a mondattal kereste meg, amit akkor és ott nem értett, miszerint ő egy földön kívüli. Aztán mikor magyarázatot kért, minden világos lett: mélyek a gyökerei, ahogy egyetlen embernek sem. A jövőt illetően Markó Iván úgy nyilatkozott, ami biztos: a 2014-es könyvhétre megjelenik életrajzi kötetének első részlete, s ha a sors – ahogy fogalmazott –, a Jóisten úgy akarja, akkor a társulat élete is megy tovább.
Egy korszak véget ért
Kiss Jánost a Győri Balett olaszországi turnéján értük utol, aki kettős minőségében nyilatkozott a visszavonulásáról: – Mint a Magyar Táncművészek Szövetségének társelnöke nagyon sajnálom, ha táncegyüttes szűnik meg az országban, de senki ne várja tőlem, hogy ezt a hírt ne érezzem át úgy is, mint akinek megadatott, hogy Markó Iván legtermékenyebb és legsikeresebb alkotói korszakának a részese lehetett. A közös múlt összeköt minket, és történt, ami történt, a Győri Balett sikereit 1979 és 1991 között Markó Iván neve jegyzi. Koreográfusként velünk mutatkozott be először A Nap szeretteiben, az, hogy Győrben megalakulhatott a balettegyüttes, forradalmi tett volt. |
Szeretne hozzászólni? Kommentelje a cikket Facebook-oldalunkon!