Kisalföld logö

2018. 01. 16. kedd - Gusztáv -3°C | 5°C Még több cikk.

Mária evangéliuma a Győri Színházban

Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi húsz évvel ezelőtt született kétfelvonásos rockoperáját mutatja be a Győri Nemzeti Színház szombaton.

"Mária szent alakja örök figyelmeztetés, az anya, a nő iránti odaadó tiszteletünkre, amelynél szebb és magasztosabb emberi érzés talán nincs is. Minket, magyarokat különösen mély gyökerek fűznek az anya misztikumához, hiszen a két legfontosabb dolog, a föld, amely táplálja a testünket és ételt ad, valamint a nyelv, amin keresztül egymás megértésére törekedhetünk, számunkra egy az anyával." (Tolcsvay László)

Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi húsz évvel ezelőtt született kétfelvonásos rockoperáját mutatja be a Győri Nemzeti Színház. A darab újragondolva, a mai generáció számára átértelmezve, újdonságokkal, de régi pompájában, impozáns kulisszák között, csodálatos énekhangokkal, páratlan látvánnyal ajándékozza meg a nézőket.

A zeneszerző így beszél a szívéhez közel álló műről:

˝1989-ben, az akkor forrongó és ˝csatazajtól˝ hangos Magyarországon teljes lelki békében és a közös alkotás örömével, hittel eltelve láttam neki a zeneírásnak, és 1990-ben, már egy új országban fejeztem be. A versek megírásához Sziámit kértük fel, ez lett az első közös munkánk. Engem az inspirál a leginkább, ha közösségben dolgozhatok, a barátság és a szövetség lelkesít. Az összhang a legfontosabb számomra a zenében és az életben is, nálam ez különben sem választható szét.

Nekem ez a kegyelem.

A muzsika, az emberi lélek létezésének legteljesebb bizonyítéka, hiszen semmilyen racionális, földi, kézzel fogható „haszna" nincs. Ráadásul csakis abban a pillanatban létezik, amikor elhangzik, se előtte, se utána nem érzékelhető, de mégis olyan válaszokat adunk rá a legmélyebb érzéseinkkel, amelyek előcsalogatására kizárólag a zene képes.

Amikor ülök a zongorámnál én is az érzéseimet kutatom, és azt remélem, ha sikerül meghallanom a lelkem válaszait benső kérdéseimre, akkor azokat hangokká, harmóniákká tudom formálni. A Mária evangéliuma esetében még az a gyönyörűség is megadatott, hogy a szakralitás lelkesítsen, hiszen nem lehetne erről a misztériumról másképpen, ihletetten énekelni.˝
(Tolcsvay László)


Tolcsvay László-Müller Péter-Müller Péter Sziámi:

Mária evangéliuma

rockopera két részben


Péntek este 19.00 óra kezdettel népes érdeklődő közönség előtt tartotta főpróbáját a Mária evangéliuma c. színdarab.

Fotók a főpróbáról: Krizsán Csaba
Rendező: NAGY VIKTOR

Szereplők:
Mária FÜREDI NIKOLETT
MAHÓ ANDREA
Jézus GYÖRGY-RÓZSA SÁNDOR, TÓTH SÁNDOR
János FORGÁCS PÉTER
József NAGY BALÁZS, NAGY LÓRÁNT
Heródes SZEREDNYEY BÉLA, JÁRAI MÁTÉ
Kajafás SASVÁRI SÁNDOR
Gáspár BEDE FAZEKAS CSABA
Menyhért SZIKRA JÓZSEF
Boldizsár PINGICZER CSABA
Gábriel KLINGA PÉTER
Michael VINCZE GÁBOR PÉTER
Raphael VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁN
Gyermek Jézus PONGRÁCZ BARNABÁS
Pásztorok: FEJSZÉS ATTILA, JÁGER ANDRÁS, PÖRNECZI ATTILA

Apostolok: KLINGA PÉTER, VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁN, PINGICZER CSABA, PÖRNECZI ATTILA, FORRÓ ATTILA, MAREK GÁBOR, NYÁRI RÓBERT, JÁGER ANDRÁS, VINCZE GÁBOR PÉTER, PINTÉR LÁSZLÓ, ELEK T. ZSOLT, LAKNER NORBERT
Arimátriai József JÁGER ANDRÁS
Mária kísérői SÍK FRIDA, FARKAS NIKOLETT

Közreműködik a Győri Nemzeti Színház énekkara és tánckara

Díszlet HORESNYI BALÁZS
Jelmez RÁTKAI ERZSÉBET Ferenczy Noémi-díjas
Zenei vezető TOLCSVAY LÁSZLÓ
Koreográfus GYENES ILDIKÓ
Koreográfus asszisztens FEKETE MIKLÓS
Karigazgató GÁL ANIKÓ
Korrepetítor KERTES ANNA
Súgó JAKAB ANITA
Ügyelő PÁSZTOR GÁBOR
Renezőasszisztens HEGEDŰS ILDIKÓ
A remekül koregrafált előadás pompás díszlettel kápráztatja el a nagyérdeműt. A premier 2011. január 29. szombaton 19.00 órákor kezdődik. 

Olvasóink írták

  • 14. dsj 2011. február 08. 20:34
    „Naplóbejegyzésem az előadás megtekintése után:
    Szegény Mária, és a Te evangéliumod, avagy hogy kerül a csizma az asztalra!

    Tegnap igencsak felemás művészi élményben volt részem. A színház Tolcsvay-Müller-Müller szerzőtrió rockoperáját, a Mária evangéliumát mutatta be.
    Nagy várakozással készültem az izgalmas nő, Mária Magdolna történetére, akiről az apokrif iratokban fellelt Mária evangéliuma szól, akinek kapcsolata Jézussal több mint talányos. Kíváncsi voltam, hogy eme sok lehetőséget magában hordozó alaptörténetet vajon miként dolgozták fel a szerzők.
    Mint kiderült, sehogy. A szerzők tudatlanságából, lustaságából, vagy valami furcsa történelem átalakítási koncepciója okán Mária Magdolna helyett Szűz Mária került az evangéliumba, az izgalmas történet helyére egy ismert, egyértelmű, végtelenül leegyszerűsített lapos sztori, szép dalokkal, még annál is szebb hangokkal (Füredi Nikolett, György Rózsa Sándor), jó színvonalú táncokkal és majdnem szép és jó színpadképpel. Ez utóbbiról annyit, hogy a kialakított akcióteret körülvevő archai-kus tér kifogástalannak volna mondható, ha jelentős mértékben nem rombolná a két oldalhajó bejárataihoz vezető provizórikus, fenyődeszkából eszkábált vadonat-újszerű kőműves feljáró, s nekem szintén kirítt a korhű környezetből a fenyődeszka pódium - a jelenkort jelképező, körben ülő mai öltözékű ,,civil" alakok ellené- re ? -, amelyen a szereplők többnyire előadták magukat.
    Ami a ,,történelemhamisítást" illeti, nem akarok okosabb lenni a pápánál, bár lehet, hogy adott esetben ő is velem értene egyet. Idézem a Wikipédiát:
    ,,A Mária evangéliuma (kopt nyelven: Peuangelion kata Marihamm)
    A Mária evangéliuma eredetileg valószínűleg görög nyelven írt de legteljesebb formájában kopt nyelven fennmaradt az apokrif evangéliumok körébe tartozó ókori irodalmi mű. A kopt változatot egy Karl Rainhardt által Kairóban megvásárolt 5. századból származó papirusz kódexben (Papyrus Berolinensis 8502) 1896-ban fedezték fel.
    Mária evangéliumának két másik görög nyelvű töredékes változata is ismert. Ezt a két görög töredéket 1938-ban illetve 1983-ban publikálták a legteljesebb és legrégebbi kopt változatot 1955-ben. A kopt változatból hiányoznak az 1 és 6 illetve a 11 és 14 közötti oldalak A evangélium első része a feltámadott Jézus és tanítványai között az anyag (a test) halál utáni sorsáról s a bűn mibenlétéről értekező párbeszédet írja le. A második rész Mária Magdaléna látomásáról szól. A két rész egymástól független történetet tartalmaz és csupán Mária Magdaléna személye kapcsolja egybe azokat, aki az első rész végén jelenik meg. A szöveg a lélekkel (pszükhé) és szellemmel (pneuma) szemben az értelmet (nusz, ratio) emeli ki."
    Másutt (Govinda világa blog):
    ,,Mária Magdolna mindig rejtély volt sok keresztény számára

    Sokat foglalkoznak vele az evangéliumok, és a Jézus körül élt nők nyolc listája közül hétben az első. Van egy orthodox hagyomány, amely szerint Mária Magdolna egykor prostituált volt, de megbánta - bár a Biblia ezt nem mondja. A Biblia a galileai nők között említi, akik Jézust és a tanítványait követték. Jelen volt Jézus keresztre feszítésén és temetésén. Ott volt a nők között, akik elmentek a sírhoz, hogy kenőcsökkel kenjék be Jézus testét. Ő volt az első, aki látta a feltámadt Krisztust. A meghatározásnál fogva ez azt jelentette, ő volt ,,az első apostol." Ő jelentette be Jézus feltámadását az apostoloknak. Mivel ő jelentette be elsőként a feltámadást, a katolikus egyház az "apostola apostolorum" címmel tisztelte meg, ami azt jelenti, ,,apostol az apostoloknak."
    A Biblia soha nem állítja, hogy Mária Magdolna volt az a bűnbánó prostituált, aki megmosta Jézus lábát, és a hajával törölte meg (Lukács 7:36-50. Egyes tudósok szerint mégis ez az esemény a legközvetlenebb bizonyság arra, hogy Jézus nős volt. Az eseményt mind a négy evangéliumban följegyezték, Jézus kifejezett parancsot adott, hogy őrizzék meg. A lábak felkenésének ceremóniája régi királyi szertartás volt. Ez a szertartás pecsételte meg a király és felesége házasságát. A szertartást, röviden, még Salamon Éneke is említi.
    A Biblia sehol nem állítja, hogy Mária Magdolna volt az a nő, akit házasságtörésen értek, és Jézus mentette meg a halálra kövezéstől (János 8:1-11). Róla csak azt mondják, hogy egyszer megszállta hét démon (Lukács 8:2). Lehet, hogy ez az orthodox hagyomány forrása, amely szerint Mária prostituált volt, mielőtt Jézussal találkozott.
    A Biblia följegyzi, hogy Mária találkozott Jézussal a feltámadás után. Följegyzi, hogy olyan meghitt kapcsolatban voltak, amilyet szerelmesektől lehet elvárni, és nem barátoktól. Ahol Jézus ,,asszonynak" nevezi Máriát, azt ugyanolyan könnyen lehet ,,feleségnek" is fordítani. Görögül az asszonyt és feleséget jelentő szó ugyanaz, és a fordítók a körülményeknek megfelelően döntik el, hogyan fordítsák. Néha az asszony vagy feleség fordítás teljesen önkényes.

    Az orthodox Mária Magdolna, a gnosztikus Mária Magdolnával szemben
    1945-ben fedezték fel Felső-Egyiptomban a régi szövegeket, amelyek több információt adtak Mária Magdolnáról, és a korai keresztényekről. Sok korai keresztény szöveget találtak, köztük néhány korábban ismeretlen evangéliumot. Ezek az evangéliumok olyan tanításokat, Jézus és a tanítványai körüli eseményeket említenek, amelyeket korábban nem ismertek. Pl. az egyik evangélium említi, hogy Jézus gyakran és ,,szájon" csókolta Mária Magdolnát. Egy másik szerint Jézus így nevezte Mária Magdolnát: ,,az asszony, aki mindent tud." Ezek a korai írások megerősítik, hogy Mária Jézus ,,társa," vagy akár a felesége volt. Írt egy evangéliu-mot is, ez a Mária-evangélium.
    Felmerül a kérdés: Miért lett volna két eltérő hagyomány Mária Magdolnáról? A leghihetőbb magyarázatot a történelmi szakadásban találhatjuk, amely nagyon korán bekövetkezett a keresztény közösségben..."

    Eme színházi esten a csalódásom akkor vált teljessé, s ez még a gyönyörű és még gyönyörűbben előadott, önmagukban csodálatos dalokat is agyonvágta, mikor a tapsrend során felterelték a színpadra a jelenlévő KDNP-s politikusokat. Megdöbbenésemet csupán az enyhítette, hogy Semjén Zsolt - hála a Magassá-gosnak! - nem tudott jelen lenni külföldi tartózkodása miatt. Már csak ő hiányzott a diszharmónia és kudarcélmény teljességéhez, amennyiben a színházvezetés ezért küzdött volna.
    Pedig több figyelemmel, több tehetséggel, ide nem illő politikai görcsök és elkötelezettségek nélkül milyen más lehetett volna! Így meg az a sok tehetség és igyekezet is kárba veszett, ami/aki ezen az estén a színpadon jelen volt.”
  • 13. dsj 2011. február 02. 09:31
    „Győnyörű énekhangok, szép zene, lapos, feszültségek, drámai helyzetek nélküli történet. Az igazi, apokrif iratokban fellelt Mária evangéliuma egyébként Mária Magdolnáról szól, nem Szűz Máriáról. A KDNP-s politikusok színpadra terelése nagyon hiányzott az előadásnak, így lett teljes. (Siker, vagy kudarc.)”
  • 12. háté 2011. január 31. 12:35
    „Miért kell belekeverni a politikát!
    Mert eleve így készült!--jó lenne tájékozódni.
    Nem a Magyar színészek ellen szóltam, csak a zsidó maradjon a talmudnál!”
  • 11. vet 2011. január 29. 15:06
    „Kíváncsi vagyok mennyien fognak járni előadásra később. Vastaps??? Akkor én valami mást néztem. Na meg azzal is vitatkoznék, hogy nem voltunk kevesebben.”
  • 10. Hunicum 2011. január 29. 12:42
    „Annyira jó lett volna, ha még el tudta volna játszani Heródes szerepét Gáti Oszkár...! :D”
  • 9. hidas 2011. január 29. 11:59
    „Azért az döbbenetes, hogy egy több ezer éves történetbe mai politikát magyaráz bele valaki! Ha csak ez jut eszébe akkor inkább ne szóljon! Egyébként végre egy jó előadást sikerült csinálni a győri színházban, szép énekhangokkal és remek színészi alakításokkal. A végén a vastaps önmagáért beszélt, és nem voltunk kevesebben mint kezdéskor! Azt gondolom, hogy a RENT helyett ezt kellett volna karácsony előtt bemutatni!”
  • 8. vet 2011. január 29. 09:18
    „Sikerült megnézni tegnap. Hát én halálra untam magam. Színészekkel nem volt gond, de ebből a darabból szerintem nem lehet többet kihozni. Díszlet kifejezetten tetszett,hangosítás jó volt, viszont a táncosok nem nagyon mozogtak együtt.
    Ahogy láttam 2. felvonásra kevesebb néző volt.”
  • 7. Aranymag 2011. január 29. 08:37
    „Én kb. 15 éve láttam a Madáchban és nagyon tetszett. Szerintem megnézem a győri előadást is :) Nem értem miért kell belekeverni ebbe is a politikát, uncsik vagytok már a folyamatos zsicizéssel.....”
  • 6. sziszifusz 2011. január 29. 07:05
    „Zsófia - látta az aktuálisan színre vitt darabot?Mert, erről egy szót nem írt.Biztos jó.Annál inkább mert - Tolcsvay - különleges a viszonyunk Máriához - hiszen a föld és az anyanyelv egyedüliként "csak nálunk" szent!Másutt másnak nem.Érdekes elmélet.Bár sem nem igaz, sem nem eredeti.Ettől még a darab lehet szép és jó,meg az előadás is.”
  • 5. Nikóca 2011. január 28. 23:13
    „Remélem, kapsz rá jegyet, gyönyörű előadás született!”
  • 4. Ribizli13 2011. január 28. 15:18
    „A hozzászólásokat olvasva úgy gondolom, az- ük -ük- tatár,- török,-labanc, német,-orosz vérkeveredés kiáltozik belőlük, mert az igaz magyar ember ( ha van még ilyen) így nem gondolkozik egy színházi rendezésről vagy előadásról.
    Én szívesen megnézném, ha kapnék rá jegyet.”
  • 3. Nikóca 2011. január 28. 13:25
    „Zsidók, sátán küldöttjei, fidesz, bűnözők... ?! Láttátok már a darabot egyáltalán?”
  • 2. háté 2011. január 28. 11:48
    „Ezért van itt hazánk, elzüllött nemzedék--- a sátán küldöttei "tanítják" az embereket.
    --és ehhez asszisztál hatalmas pénzért a KDNP-és a fityesz (egyszóval: narancsbanda).
    Szégyen, hogy kereszténység mögé bújva egyesek Jézus keresztre feszítői mellett pózolnak.
    Utána mennek gyónni, hogy bűnbe estek---a kereszténység gyalázása.
    Ez a cím illene ide: Bűnözők a Győri Nemzeti színházban!”
  • 1. háté 2011. január 28. 11:39
    „Döbbenetes zsidók a kereszténységről!
    Legközelebb a neonácik rendezik a "holokauszt szenvedéseit" bemutató filmet?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Referenciaminősítés a minőségi munkáért

Az épületek felújítása után módszertani megújulás kezdődött az Écs–Ravazd közoktatási… Tovább olvasom