Kisalföld logö

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 3°C | 16°C Még több cikk.

Március öröksége

Ünnep - Mi maradt mára „negyvennyolc" tiszteletéből? Mit jelent 161 év távlatából az a kokárdás márciusi nap? Méltóságteljes ünneplést vagy a „balhé" lehetőségét? Erről kérdeztünk színészt, muzsikust, irodalomtörténészt.

„Hiszem és vallom, hogy a magyarok többsége ma is tudja, mit jelent ez az ünnep. Azt pedig hinni szeretném, hogy csak elenyésző kisebbség az, akik nem akarják másra használni ezt a jeles napot, mint a kisszerű, napi politikai acsarkodások folytatására! Gróf Széchenyi István szavai jutottak eszembe: Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!Negyvennyolc március idusán erre adtak példát nekünk. Rajtunk múlik, hogy követjük-e vagy elfelejtjük őket. Viszont ha múltunkat elfelejtjük, megöltük a jövőt" – vallja Ungvári István, a Győri Nemzeti Színház művésze.

„Március üzenete gyermekkorunk óta a lelkünkben lakozik. A szívünk fölé tűzzük és büszkén viseljük a kokárdát. Megtanultuk tisztelni az elődöket, szeretni a nemzetet. Ezt tőlünk soha, senki és semmi nem veheti el. Mi ebben a tiszteletben és szeretetben éljük napjainkat, és mindezt próbáljuk átadni gyermekeinknek is.

Ungvári István színművész
Ungvári István színművész

Mi úgy ünneplünk, hogy költőink hitvallását, nemzetféltését dallamokkal erősítve, minél több embernek átadjuk, elénekeljük. Szerintünk az ünnepi dalok – ahogy egykor – ma is táplálják a lelket, erősítik az öntudatot, és általuk megnő a védelem a tudat- és lélekromboló hatásokkal szemben" – hangsúlyozták a győri Hangraforgó együttes tagjai, F. Sipos Bea és Faggyas László.

Hangraforgó: F. Sipos Bea és Faggyas László büszkén viseli a kokárdát.
Hangraforgó: F. Sipos Bea és Faggyas László büszkén viseli a kokárdát.

„Annak idején a kapuvári bíró leszögezte: Ha élünk, ha halunk, szabadságunktól el nem állhatunk!. Volt idő, mikor csak az iskolarádió cenzúrázott rövid műsora emlékeztetett Petőfi napjára, nemritkán az osztályfőnöki órákra száműzték a forradalmat. Öröm volt, amikor iskolai szintű lett az ünnepély, amikor az utcákon, középületeken már két nemzetiszínű zászló közé került a piros.

Cs. Varga István
Cs. Varga István

Hogy mi lett nemzeti ünneplő kedvünkből? Egyesek azt mondják: amit már szabad, az fényét veszíti- mondta Cs. Varga István.

Mások szerint ünnepeinket lejáratták a hiteltelen és hazug korteskedések. Vannak, akik a nemzetiszínt, a nemzeti eszmét pártszínekké és pártprogramokká szűkítették. Egyesek szerint ünnepelni egyébként is belülről kell! Szerintem negyvennyolc ünnepe minden kor, minden rezsim lelkiismereti vizsgája volt és marad" – vélekedett érdeklődésünkre Cs. Varga István irodalomtörténész-professzor, hajdani győri bencés diák.

Olvasóink írták

  • 3. nocomment51 2009. március 14. 22:37
    „Nemzeti ünnepet államilag nem lehet sem elrendelni, sem eltörölni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja, a nemzeti ünnep olyan, mint minden nagy mű: akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel - ezeket a gondolatokat fejtette ki szombaton a székelyföldi Nyergestetőn elmondott ünnepi beszédében Sólyom László.
    A köztársasági elnök az 1948-49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett megemlékezésen megállapította: ,,A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át az egész világon megünneplik a magyarok. Ez mindig az együttlét, közösségünk megélésének örömteli alkalma. Ilyenkor felemelő érzés átélni magyar voltunkat".

    ,,Jó magyarnak lenni, itt a Nyergestetőn, a magyar szabadság megszentelt emlékhelyén" - tette hozzá Nemzeti ünnepet nem lehet államilag elrendelni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja - szögezte le Sólyom László, kifejtve: nemzeti ünnepet nem lehet eltörölni, azt be lehet ugyan tiltani, feketére lehet cserélni a piros betűt a naptárban, lehet akadályokat gördíteni az ünneplés útjába. ,,Mindezt lehet - de a nemzeti ünnepet a szívekből semmilyen külső hatalom nem tudja kitörölni. Éppen ezért csakis mi őrizhetjük meg az ünnep fényét, csakis mi adhatjuk tovább az ünnep melegét gyermekeinknek. Március 15-e éppúgy ránk van bízva, mint magyarságunk" - fogalmazott az államfő.
    http://www.magyarnemzet.hu/portal/622668”
  • 2. joco 2009. március 14. 20:29
    „ezt irja az egyik szélső/szélsöbbjobboldalai szennyhonlap a márciusi ünneppel kapcsolatban, nekik anemzeti ünnepünk az alábbi dilemát okozza:
    "Patthelyzetben vagyunk: ha teszünk és vereséget szenvedünk az utcákon, az jó Gyurcsánynak és Orbánnak is! ....
    Ördögi kör ez.
    Miközben Orbán tüzeli az embereket, tudnunk kell, nem megoldás a Fidesz hatalomra kerülése!
    A Fidesz a három csapás törvénytervezetet nem a tyúktolvaj cigányokra, magyargyűlölőkre, szemkilövető politikai bűnözőkre, hanem ránk, forradalmárokra, szurkolókra alkalmazná.
    Ezért nem szabad a mi véráldozatunkkal a Fideszt hatalomra segíteni! Ha viszont nem mozdulunk, akkor a Fidesz azt fogja kommunikálni, hogy most azért nem tesznek, mert, hogy a szélsőjobb mégis Gyurcsány érdekei szerint cselekszik.
    Egyetlen lehetőségünk van a patthelyzetben, ha legyőzzük Gyurcsányékat és Orbánékat is! ....

    Értelmetlen, vesztes harcba most nem szabad bocsátkozni, de ha van esély, hogy győzhetünk, azonnal meg kell kezdeni a küzdelmet vagy háborút. "

    és a kokárda:majdnem az egész idömet az utcán töltöttem ma ,de kokárdát ritkán láttam.Miért?”
  • 1. Judytka 2009. március 14. 17:36
    „,,Március üzenete gyermekkorunk óta a lelkünkben lakozik. A szívünk fölé tűzzük és büszkén viseljük a kokárdát. Megtanultuk tisztelni az elődöket, szeretni a nemzetet. Ezt tőlünk soha, senki és semmi nem veheti el. Mi ebben a tiszteletben és szeretetben éljük napjainkat, és mindezt próbáljuk átadni gyermekeinknek is."
    Én is így gondolom.Ettől függetlenül meglepődtem,mikor ismerőseim "hülyén néztek rám",mikor meglátták rajtam a kokárdát..Pedig amióta az eszemet tudom,mindig kitűzöm,és ki is fogom!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az ünnepen nem spórolnak

Győr-Moson-Sopron - A megye legnagyobb városai közül Sopron költ a legtöbbet az 1848–1849-es… Tovább olvasom