Kisalföld logö

2017. 11. 21. kedd - Olivér 3°C | 9°C Még több cikk.

Ma ismét becsengettek

Hétfőtől a diákok újra vállukra csapják nehéz iskolatáskájukat. Mint minden évben, most is akad olyan változás, amitől nem féltétlenül boldogok a tanárok. Írásunkban azonban nem csupán ezt, hanem az utóbbi tíz év oktatáspolitikáját is nagyító alá vettük dr. Jáki Katalin, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkárának segítségével.

A legnagyobb szakmai vitát kiváltó döntés így hangzik: most szeptembertől az ötödik évfolyamon a tanórák húsz százalékát ügynevezett készségfejlesztő, nem szakrendszerű képzéssel kell eltölteni. Ennek a lényege, hogy minden ötödik órán a diákok nem haladhatnak majd előre a tananyagban, nem tanulhatnak új ismereteket – kizárólag gyakorolhatnak. Szintén változás, hogy ezeken a foglalkozásokon felső tagozatos tanár helyett csak alsó tagozatos tanító oktathatja őket. (Felső tagozatos tanárok abban az esetben tarthatják a foglalkozásokat, hogyha elvégeztek egy 120 órás tanfolyamot.) Ezt a törvényt még 2003-ban Magyar Bálint minisztersége alatt fogadta el a parlament. Nem szakrendszerű oktatást magyar nyelv és irodalomból , matematikából és idegen nyelvből kell folytatni. A vitát leginkább az okozza, hogy egyes szakemberek szerint az új rendszer károsan hathat az erős iskolákban tanuló, tehetséges diákokra, mert visszafogja a fejlődésüket.

Becsengettek. Fotó: Krizsán Csaba
Becsengettek. Fotó: Krizsán Csaba


Pénz helyett igazi tanárok

„A PISA-felmérések szerint a tanulók tudásával évek óta baj van, így lépni kellett. Hogy azonban ez a lépés sikeres lesz-e, csak pár év múlva derül ki" – kezdte dr. Jáki Katalin, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára. „Mostanság sajnos rengeteg hátrányos helyzetű gyerek ül az iskolapadokban, így nem tartom rossz ötletnek, hogy a felsőbb osztályokban is lehetőség lesz képességfejlesztésre. Az igazi megoldás azonban a csoportbontás lenne, de az egyre kevesebb pénz miatt erre vajmi kevés esély van a jövőben. Az igazán jó pedagógusok persze meg tudják oldani, hogy egy órán belül külön-külön foglalkozzanak a tehetséges és a gyengébb nebulókkal egyszerre" – folytatta dr. Jáki Katalin. Arra a kérdésünkre, hogy megyénkben tízből hány pedagógust nevezne igazán jónak, a történelem-földrajz szakos tanár úgy felelt: „ez nehéz számszerűsíteni, de a különböző tanulmányi versenyeken elért remek megyei eredmények, egyetemi-főiskolai felvételi rangsorok önmagukért beszélnek".

Romboló folyamatok

Mamutiskolák, minimum 1500 fővel?

A jelenlegi oktatáspolitika gőzerővel dolgozik a szakképzés átalakításán. Dióhéjban mindez azt jelenti, hogy nagy mamutiskolákat hoznának létre, minimum 1500 diákkal. Egyes vélemények szerint ha életbe lépnek ezek az elképzelések, akkor ismételten lesz, ami felborzolja a kedélyeket a tanári szobákban.
A Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkárát arra is megkértük, mondja el véleményét az utóbbi tíz év oktatáspolitikájáról, s hogy a különböző kormányok részéről mit tart jó és rossz lépéseknek. „A legnagyobb probléma, hogy a pedagógusokat nem engedték az oktatásra koncentrálni az állandó változásokkal, az egyre növekvő adminisztráció terhekkel, a különböző pedagógiai dokumentumok átdolgozása miatt. A iskolák bezárását és a kollegák szélnek eresztését szintén nagyon rossz politikának tartom. Csak megyénkből több mint 480 tanár vált munkanélkülivé az utóbbi két évben: többségük nem talált végzettségéhez méltó munkát. Ráadásul az összevont iskolák szintén pénzhiánnyal küzdenek. Tendenciaként megfigyelhető, hogy ezek a társult iskolák csupán az első években kapták meg az ígért támogatást, majd ezt követően a tanári karnak kell ilyen-olyan pályázatok segítségével fenntartania az intézményt. Mindezt úgy, hogy éjjel-nappal keresniük kell a lehetőséget a munkahelyük megmentésére, amiért semmi pluszpénzt nem kapnak" – közölte dr. Jáki Katalin.

Egy-két jó dolog

„A sok változás mellett azért egy-két jó dolog is történt. Mindenképp ezek közé sorolnám, hogy meghosszabbították a tankötelezettséget, s nagyobb figyelmet fordítanak az idegen nyelv oktatásra. Utóbbi terén nagyon gyengék a mutatóink, így egyértelműen pozitívum a 0. évfolyamos nyelvi előkészítő osztályok bevezetése. A 2005-ben elrendelt új érettségi esetében – bármennyire is rosszul startolt a tétellopások miatt – szintén látok biztató jeleket. Például sokkal egységesebbé vált a vizsgák követelményrendszere. Ezen kívül az érettségit néhány tantárgy (biológia, fizika, kémia és az idegen nyelvek) esetében előrehozhatják a 11. évfolyamba a diákok. Így nem dömpingszerűen kell fel készülniük és vizsgázniuk, ami nekik egyértelműen jó. Márpedig az oktatás mégis csak a fiatalok jövőjéről szól" – zárta szavait dr. Jáki Katalin.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Audi TTS szolgál a győri kapitányságon

Győr - Az Audi Hungaria a 15 milliomodik, Győrben gyártott motorját építette abba a TTS Coupéba,… Tovább olvasom