Több mint húszmillió euróból alakította luxus-irodaközponttá a Győr belvárosában álló egykori Frigyes-laktanyát a Leier-cégcsoport.
A negyedik épület felújításával is végeztek a volt Frigyes-laktanyában, a beruházás 20 millió eurónál (mintegy 6 milliárd forintnál) tart; két épület kivételével elkészült a teljes komplexum. Pénteken a honvédelmi miniszter is járt a volt kaszárnyában, ami azonban katonák helyett a győrieket fogadja, a neve pedig Leier City Center.
A történelem úgy hozta, hogy a szeptember fontos hónap lett a Frigyes-laktanya életében: 1897. szeptember 18-án nyitották meg a kaszárnyát, ami nagy ünnep volt; nem kevésbé az a pillanat, amikor egy évvel később a névadó, Frigyes főherceg is látogatást tett. Nem egész 110 év múlva magántulajdonba került a régi szép időkre már csak romjaiban emlékeztető épületegyüttes...
 |
| Michael Leier öt éve nyilvánosan megígérte: felújítja az egész komplexumot. Tartja a szavát. Fotó: Bertleff András |
Nevében – s a győriek szemében – még most is „laktanya" a „Frigyes", funkciójában azonban már messze nem az. S nem is ilyen jövőt szántak neki.
Annál ékesebb bizonyítéka nem is lehetett volna ennek, mint a 2006. szeptember 19-i első ünnepélyes épületátadás, amikor az új tulajdonos, Michael Leier bejelentette: a magyarországi cége központi irodájának otthont adó, felújított ˝tiszti kaszinó˝ csak az első lépés nagy terve megvalósításához – az egész épületegyüttest rendbe kívánja hozni, s Győr éke lesz a volt kaszárnya.
Négy évvel később, 2010. szeptember 17-én újra összejöttek a magyar és az osztrák közélet prominensei: mostanra ugyanis már a negyedik épülettel is végeztek; az egykori alakulótérből parkot csináltak, alatta pedig mélygarázst. A volt tiszti kaszinóból lett tehát a Leier központi iroda, a legénységi A szárnyból irodaház épült (amelyben üzletek is helyet kaphatnak); a volt altiszti épületben lakásokat alakítottak ki, az egykori fogda pedig a felújítás után egy banknak ad hamarosan otthont.
A maradék két épület sorsával kapcsolatban Michael Leier az ünnepséget megelőző sajtótájékoztatón portálunk kérdésére elmondta: hétfőn a munkák folytatódnak, s gyógyászati központtól ötcsillagos szállodáig bármit meg lehet valósítani bennük – jelenleg a ˝megálmodás˝ fázisánál tartanak. Portálunk úgy tudja, hogy az előbbi, tehát a gyógyászati központ konkrét ˝álomképként˝ is felmerült már.
 |
| Látványos keretek között, a közélet prominenseivel adták át pénteken az épületegyüttest: balról jobbra látható Lanczendorfer Erzsébet országgyűlési képviselő, Borkai Zsolt győri polgármester, Hende Csaba honvédelmi miniszter és Mártonné dr. Baj Mária, a Leier Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Fotók: Bertleff András |
Az elkészült épületek kihasználtságával kapcsolatban a cégtulajdonos elmondta, a bürokrácián múlt eddig is, s ezután is, hogy a használatbavételi engedélyeket mikor kapják meg. ˝Nem akarunk előbb kotkodácsolni, mint ahogy a tojás meglenne.˝ Magyarán: amint az engedélyek megvannak, a bérbeadások-szerződéskötések is megkezdődhetnek. A hivatali ügyintézés végigkísérte az elmúlt öt évet, főképp, mert a volt laktanya örökségvédelem alatt áll. Leieréknek sok vitájuk volt, erre néhány mondat erejéig a sajtótájékoztatón is utalt az osztrák üzletember: ˝Az új magyar kormánytól azt várnám, hogy a bürokráciát visszavágja. Nem kérnék én sem sokat, csak azt, hogy a vállalkozó szellemű gazdasági résztvevőkre több jogot s persze több kötelezettséget is ruházzon; adjanak több bizalmat, mert az nem járható út, hogy a hivatal a maga tempójában hetekig elhúz egy döntést, a vállalkozót pedig megbünteti azért, mert ő közben folytatja a munkát. Engem háromszor bírságolt meg a műemlékvédelem – azért, mert gyorsabban dolgoztam, mint a hivatal.˝
 |
| Esti kivilágításban egy volt legénységi épület és egy alakulótér. |
Az esti ünnepélyes átadáson és fogadáson részt vett Hende Csaba honvédelmi miniszter is, akitől azt kérdeztük, tárcavezetőként nem fáj-e szíve, ha egy alakulótér helyén szökőkutakat lát; vagy valóban ez a magyar laktanyák jövője: ˝Nem fáj, s adja ég, hogy lássunk ilyenre még példát. A Frigyes-laktanya 1940 után már nem a Magyar Honvédségé volt, Győrben viszont van egy másik katonai komplexum, amely most is honvédségi célokat szolgál. Így tehát nincs okom a szomorkodásra.˝
Az ünnepségen Borkai Zsolt győri polgármester és Christoph Leitl, az osztrák gazdasági kamara elnöke is emlékérmet, illetve elismerő oklevelet adott át Michael Leiernek. Leitl beszédében azt mondta, a Frigyes-laktanya évtizedekig szimbóluma volt a két szomszédos nemzet közötti szétválásnak és bizalomvesztésnek, most viszont egy baráti találkozóhely lett. Hende Csaba szerint minden könyvnek van sorsa, ahogy az épületeknek is: a Frigyes-laktanyáé az volt, hogy előbb megkapja a korántsem hízelgő építészeti Citrom-díjat, aztán az új tulajdonos álmaként Győr egyik büszkesége legyen.
hirdetés
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!
Lájkolom és követem a Kisalfold.hu-t
Megosztom a cikket a Facebookon
Olvasóink írták
A volt fogda épületére pedig ha kérnek, biztosan kapnak is használatbavételi engedélyt, ha már ilyen jól összehozták azt. Tudtommal még nem kértek ilyen engedélyt. Emiatt a cikk kicsit félreérthető, már ami a hivatalt illeti.
A ház tényleg szép lett, remélem, bérlőket is találnak hamar, hogy ne álljon üresen!”
Rémes, hogy a Leiert mennyien támadták! Az irígység, vagy csak a butaság, nem értem!?
Szerintem, a Leiernek kellene polgármesternek lenni Győrben, biztosan normálisabban működne a város!”
Először a Győri Universitas alapítvány kapta meg a laktanyát ingyen amit majd eladott ha jól tudom a Mischek kft.-nek és attól vette meg Leier úr amikor kiderült hogy nem építhet a Mischek oda Plazat”
Neked teljesen igazad van!
Senkien ksem kell enyni iroda mint amennyi itt van már!!
Akinek ezse van az most gyárat meg raktárat épít, de nem itt hanem az alföldön.
Mert ahogy írod a világ tényleg alakul, és tényleg teljesen más lesz mint eddig volt, mivel a neolibsi paradigma válsága nem múlhat el - a paradigma sajnálatos, és látványos halála miatt nem!!!:))))”
A MAgyar Köztársaságban műemléki védelem alatt álló épület nem adható el - különösen külföldinek nem. (Ha valmiért mégis eladják, akkor megszünik a műemléki védelem is.)
Kedves Hedon, vélhetően tévedsz amikor egy újságírói butaságot állítasz be tényalapnak, hiszen a műemléki védelem az épületre ma is fennáll, tehát Leier nem teheti azt az épületekkel, mint a saját tulajdonával, vagyis csak bérlő... (Az eredeti megállapodási tervet olvastam, abban 99 év ingyenes bérlet szerepel a felújításért cserébe)”
mindig elmentem ezért pótolom:
45. Hedon 2010.09.19. 12:38
Győr városának ember még nem ártott annyit
mint egyesek által dicsőített néhai Figler András.
Ámokfutásáról beszédes és jellemző egy másik
projekthez való hozzáállása:
"Figler András a bírság alapját a lehetséges 25 millió forinttal szemben 12,5 millió forintban, a szorzószámot pedig a maximális 6-ban állapította meg, így jött ki a 75 millió forint. Ez szerinte megegyezik azzal az összeggel, amennyibe az elpusztult terület régészeti feltárása került volna."
Vagyis pénzt akart beszedni Győr város lakóitól minden áron.
De Isten nem ver bottal.”
(Hedonnak pedig azt kívánom, hogy kicsit nyugodjon már meg, nem lenne sokkal jobb érzés a vak gyűlölködés és rágalmazás helyett együtt örülni annak, hogy történet végül jó véget ért? :).)”
Már csak azért is mert folyamatosan nyomon követtem a történteket, valamelyest értek hozzá, s többek között mert senki semmivel nem tudja igazolni, hogy az egy bő hétvége alatt kidózerolt talaj helyére több tíz köbméter betontörmeléket kellett volna leteríteni a térburkolat alapja alá.”
Az átadás kissé elhamarkodott volt, amikor a tér D-i oldalán egy felállványozott, hálóval takart, tető nélküli épület állt, mögötte egy még romos épülettel.
A burokrácia tette a dolgát, lehet kritizálni mind az olvasó, mind a beruházó részéről. De az senkinek nem engedhető meg, hogy az általa jóváhagyásra benyújtott és a hivatal részéről elfogadott dokumnetációban rügzített műszaki és a külső megjelenést meghatározó előírásoktól -előzetes hozzájárulás nélkül- önkényesen eltérjen. Márpedig itt többször is ez történt. Nem ok nélkül nics máig sem használatbavételi engedálye a felújított épületeknek, s kaptak csak fennmaradási engedélyt. Az sem ok nálküli, hogy épp az átadás előtt át kellett színezniük a volt kaszinó épületét.
Leier úr az őrség és kapuügyelet (helytelenül sorozatosan fogdaépületként aposztrofált) épületét, valamint a D-i, ma még romos épületet eredetileg el akarta tüntetni a föld színéről, helyükön egy-egy nagyobb kubatúrájú épületet felhúzva. Pont a halálában is bántott személynek köszönhető, hogy az őrség épülete megszépülve megmaradt, és ráadásul azt nem csúfítják a tetőn az üvegkalickák.”