Kisalföld logö

2017. 10. 20. péntek - Vendel 8°C | 20°C Még több cikk.

Lovászpatona a hűség faluja lett

A Veszprém megyei Lovászpatonán az emberek állítólag büszkén emlegetik, hogy a vasárnapi döntésükkel a „hűség falujává” avanzsáltak.
A lovászpatonai népszavazás számos kérdést felvet: vajon jól jár azzal a község, ha marad? Miért döntöttek most először úgy a lakók, hogy nem kérnek Győr-Moson-Sopron megyéből? Ez a döntés azt is jelenti, hogy a megye presztízse is csökkent?

„ Nem Győr-Moson-Sopron megyén múlt, hogy nem követtük a tizenegy átmenekült megyeszéli települést. Egy fecske nem csinál nyarat, ilyen ellenszéllel nem sikerülhetett" – összegezte a hétvégi népszavazást Dechert György lovászpatonai lakos, aki a kezdeményezést (a megyeváltást) elindította. A mérnök képes volt szembeszállni a teljes faluvezetéssel, mert azt gondolta, a lakosok többsége is egyetért vele abban: Veszprém megyétől nem kapnak elég támogatást, Győr megyével jobban járnak. Vasárnap kiderült, tévedett.

Az okokat számba kell venni, már csak azért is, mert szinte mindenki úgy gondolta (és ez nem túlzás), hogy ha az 50 százalékos részvétel meglesz, a csatlakozás nem lehet kérdés. Ezt a véleményt a Veszprém megyéből már csatlakozó települések tapasztalataira alapozták, melyeknél szinte az egész község megyét akart váltani. Eddig egyedül Malomsoknál lépett vissza a faluvezetés a csatlakozástól, mert a lakók többségét nem sikerült maga mögé állítani, de két éve, 2002-ben egyszerre hat község is jött az „ígéret megyéjébe".

Miért lett sikertelen?

Nos, a részvétel Lovászpatonán meglett, de az igenek száma nem. Dechert György az okoknál első helyen azt említette: a faluvezetés egyhangú ellenkezése mellett nincs esélye a népi kezdeményezésnek. Úgy vélte, a tradícióknak is nagy szerepe volt a végeredményben, Lovászpatona ugyanis soha nem volt Győr megyei település. Azok a hangok pedig, miszerint megyeszéli településnek lenni nem jó, mert oda mindig kevesebb pénz jut, egyre inkább felerősödtek a végére. De ezek ismeretében is meglepő volt számára, hogy a falu alsó részében, ahol a kevésbé jómódúak laknak, s ahonnan az aláírásgyűjtő Dechert György a legtöbb támogatást kapta az elmúlt hónapokban, ezúttal többen mondtak nemet, mint igent. Erre a mérnök már nem tudott magyarázatot adni.

Előny a hátrány

Takács József polgármester sem. Azt azonban elmondta a községvezető, szerinte azokon múlt az eredmény, akik nem Győrbe járnak dolgozni (vagyis az idősebbeken), ők egyértelműen a maradás mellett voksoltak. Számított a tradíció is, hisz ők soha nem voltak győriek. De legalább ennyire fontos volt az is – vélte a községvezető –, hogy a Veszprém megyei települések ebben az évben várhatóan majdnem egymilliárd forinttal többet kaphatnak a felzárkóztatásra, mint a Győr megyei községek. Ha minden igaz, jut a csatornázásra is, amellyel csökkenni fog a két megye közötti különbség.

Takács József úgy véli, ez lesz a helyzet az EU-ban is, ahol „jól fog jönni" a hátrányosabb helyzet. Így Lovászpatona, amely nemcsak megyét, hanem régiót sem váltott, nagyobb eséllyel fog indulni ezekért a pénzekért. De meg is kell tanulni ehhez pályázni – zárta a polgármester a nyilatkozatát.

A már csatlakozó községek nehezen tudják megítélni, hogy Lovászpatona jól járt vagy sem. Veszprémvarsány polgármestere, Németh Csaba azt mondja, a saját községe elégedett lehet a változással, de községenként mások az okok, az előnyök és a hátrányok is. Náluk például a sok előny mellett az orvosi ügyeleti rendszer hátrányosan alakult, ugyanis az is Győrbe került, messzebbre, mint korábban volt. Szerinte Lovászpatonán is megvoltak az okok pró és kontra, és ezúttal a kontra győzött.

Nem presztízsveszteség

Szakács Imre Győr-Moson-Sopron megyei elnök mindjárt az elején leszögezte: nem csalódás, nem öröm és nem is presztízsveszteség a lovászpatonai eredmény. Az önkormányzat ugyanis nem törekedett és nem is törekszik arra, hogy a szomszédos megyékből községeket „csábítson át", ha azonban a falvak jönnének, úgy szívesen fogadják azokat. Szakács szerint kár lenne messzemenő következtetéseket levonni az eredményből, de azt ő is elismerte: tény, s ezt nyilván mások is látják, hogy a nyugat-dunántúli régió az állami támogatásokból rendre kimarad, vagy csak keveset kap a pénzből a nagyvárosok jó gazdasági mutatói miatt. Ez a csáberőt nyilván csökkenti. Az elnök azt is hangsúlyozta, szándékosan maradtak ki a kampányból, nem akarták az embereket befolyásolni, akik a vasárnapi népszavazás szerint inkább maradnak eddigi megyéjükben, ahonnan most és a jövőben is többet remélnek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyitott kapuk a Széchenyi István Egyetemen

A Széchenyi István Egyetem január 21-én, szerdán délelőtt 10 órától délután fél négyig az egyetemi… Tovább olvasom