Szociálismunkás-hallgatók a fogyatékossággal élők képviselőinek társaságában rendhagyó, szakmai fórummal is felérő tanórán vettek részt a minap a győri Petz Alajos-szakiskolában. A programmal a megyeszékhely akadálymentesítésének lehetőségeit vették újólag nagyító alá a szervezők.
Pécsi Gertrúd negyedéves szociálismunkás-hallgató bevezetőjében annyit mondott el, hogy az órán a hallgatók az eddig javarészt jegyzetekből szerzett ismereteiket tényszerű és gyakorlati kérdésekkel bővíthették.
A 2005-re tervezett, ám a gyakorlatban megkésett és elmaradt akadálymentesítés a sérültséggel élőkön túl az időseket és a babakocsival közlekedő anyukákat is érinti.
Szabó János a mozgáskorlátozottak megyei elnökeként elmondta, hogy még mindig baj van a szemlélettel, a társadalom egy része egyszerűen fütyül a sérültek problémáira, illetve a fő gond, hogy nincs pénz a kellő számú és minőségű rámpák építésére, a középületekben használható liftek beszerelésére.
Januártól akár a perektől sem riadnak vissza a sérültek, hiszen nonszensz, hogy a megyei bíróságon és a megyei művelődési központban is gond a kerekes székkel való közlekedés, de a Széchenyi-egyetem bizonyos szintjei is használhatatlannak tűnnek sz ámukra.
Farkasné dr. Lukácsy Zita az Országos Fogyatékosügyi Tanács alelnökeként a szervezet legfrissebb híreivel szolgált. Elmondta, hogy a kiválónak tűnő törvények és programok mellé nem jutott elegendő pénz a büdzséből, s ez a fő oka az akadálymentesítés elhúzódásának. Szükség lenne szankciókra például akkor, ha egy középület tervezésénél „elfelejtkeznek" az esélyegyenlőségről, közelebb pedig a szükséges rámpák kialakításáról. Abban a résztvevők egyetértettek, hogy rengeteg múlik az emberi hozzáálláson, az előítéleten. Az azonban szinte bizonyos, hogy a városi és a megyei önkormányzatok is a korábbinál jóval több pénzt kapnak a hőn áhított akadálymentesítésre, ám ebben a kérdésben folyamatos az egyeztetés.
26°C
Hozzászólok! 
