Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Langalló, bütykölde és harmonikaszó

A sokorói térségben számos olyan tájház működik, ahol a régi paraszti élet tárgyi emlékei mellett rendszeres programok segítségével a hajdani szokásokat és foglalkozásokat is megismerhetik a látogatók.

A nemrégiben Tényőn rendezett regionális tájháztalálkozón védelmük és fenntarthatóságuk mellett időszerű kérdésként szó esett arról is, miként lehet élettel megtölteni az elsősorban múzeumként funkcionáló épületeket. Erre a sokorói térségben már számos követhető példa található.

Így többek között Felpécen a mintaszerűen felújított kétszáz éves házban – a Felpécért Alapítvány jóvoltából – nemcsak a régi paraszti élet tárgyaival ismerkedhetnek meg a látogatók, hanem szinte a tájház működésének kezdetétől a hajdani falusi-népi életmódhoz kapcsolódó programok segítségével plántálják tovább a környékbeli hagyományt.

Dombi Alajosné, a kuratórium elnöke elmondta: gyakran rendeznek kézműves-foglalkozásokat, népzenei és néprajzi előadásokat tartanak, nyaranta pedig bütyköldét, nemzetközi képzőművészeti alkotótábort.

Szeptembertől heti rendszerességgel, ˝vetésforgóban˝ a környékbeli iskolák tartják honismereti óráikat a tájházban.

Felpécen már régóta élet van a tájház falai között. Fotó: archívum
Felpécen már régóta élet van a tájház falai között. Fotó: archívum

A helyi kézműveskör tagjai szervezik a kajárpéci tájház programjait. Az 1896-ban épült, összefogással felújított épületben a nagyanyák-nagyapák világát idéző bútorok, berendezési, használati és dísztárgyak mellett a hajdanvolt világ jellegzetes munkafolyamataival – például kenyér- és langallósütés kemencében, kosárfonás –, régi gyerekjátékokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők. Nemrégiben tájházi napot tartottak, ahol pogácsával, itallal, kézműves-lehetőségekkel, néptánccal, harmonikaszóval és lovagoltatással ˝kínálták˝ a vendégeket. Laki György polgármester szerint ez az alkalom is bizonyította, hogy az öreg épületnek közösséget formáló, nemzedékeket összefogó szerepe is van a falu életében.

A megye első tájháza 1975-ben Tényőn született. A számos különlegességet – például búbos kemencét, ma is működő szövőszéket – bemutató gyűjteménynek egy kétszázhúsz éves, nádfedeles zsellérház ad otthont, amelynek az elmúlt évtizedekben megromlott tetejét tavaly teljesen felújították. Varga Gábor polgármester érdeklődésünkre elmondta: a közelmúltbeli sikeres tájház-találkozó új lendületet adott korábbi elhatározásuknak, hogy az épületben és annak udvarán különféle hagyományőrző programokat szervezzenek. A helyi nyugdíjasklub és a Szelence Egyesület tagjai vállalták, hogy a tájház gazdájaként életet varázsolnak a falak közé.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Íjász bajnokság Écsen - Galéria

Magyar Íjász Szövetség országos, 3D íjász bajnokságot szervezett az écsi Rába Ringen. Tovább olvasom