Kisalföld logö

2017. 08. 19. szombat - Huba 19°C | 31°C Még több cikk.

Lakat vagy társulás?

Újabb településekről hallani, ahol megkongatták a vészharangot, mert nem jut elég pénz az iskolákra. Több polgármester már annak is hangot adott: inkább lemond tisztségéről, mintsem a nevéhez kössék az intézmények bezárását.
A pázmándfalui harmadik-negyedik osztályosok technikaórán a közlekedés alapismereteivel ismerkednek. Ki tudja, egy-két év múlva hol folytatják tanulmányaikat.
Csóka István győrsági polgármester, a Fidesz falusi tagozatának megyei elnöke úgy véli, a kisiskolák létét tekintve drámai a helyzet: nincs nap, hogy a települések vezetőit, az iskolák nevelőit és a szülőket ne foglalkoztatná e fontos kérdés.

Teljesíthetetlen feltételek

„ Az első sokk az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok számára kiírt pályázat kapcsán érte a településeket, amelynek során több község – a teljesíthetetlen feltételek miatt – eleve nem pályázhatott. A következő sokkot a kistérségi társulások jelentették, amit szintén a kényszer szült, ám itt az intézmények kihasználtságának terén még magasabb a mérce. Például a tíz tanulóból álló csoport helyett idén 11, jövőre 15 fővel számolnak. Így a kistérség dönthet az iskolák bezárásáról, aminek következménye, hogy a falvak elveszthetik önállóságukat és még kevesebb pénzhez jutnak. Ott azonban, ahol bezárják az iskolát, a postát, előbb-utóbb a közösségek is megszűnnek.

Az iskolabezárásoknál pedig figyelembe kellene venni azt, hogy a falusi iskolák értéket képviselnek, megszűnésükkel elvesztik a települések az összetartó erejüket, ami eddig a kisfalvak lelkét, motorját jelentette."
A győrsági polgármester elmondta még, tudomása szerint Győrasszonyfán, Markotabödögén, Veszkényben és Babóton is kritikus a helyzet, a Balaton-felvidéki Salföldön – a változtatásért – aláírásgyűjtésbe is kezdtek, szándéknyilatkozatot adnak közre.

Tizenkét elsős

Ferenczi Róbert, a pázmándfalui iskola igazgatója sem túlságosan optimista a kérdést illetően: „Jelenleg 69-en vagyunk, szeptembertől várhatóan 74-en kezdjük a tanévet. Még. Mert pontosan senki nem tudja megmondani, mi lesz a következő tanévtől. Plusztámogatás híján, önhiki nélkül az önkormányzat képtelen kigazdálkodni a működéshez szükséges összeget. Egy osztályt muszáj összevonnunk, a 19 elsősből pedig szomorú, hogy csak 12-en kezdik meg helyben a tanulmányaikat. Jövőre megint nem tudunk pályázni, mert a szükséges létszámot 15-ben határozták meg."

Az igazgató a kisiskolák előnyeként a gyerekek és hátterük ismeretét, az egyéni felzárkóztatás lehetőségét említette.
Kiemelte, hogy semmiféle statisztika nem támasztja alá, hogy egy városi iskolában alaposabban felkészítenék a diákokat a középiskolára, mint egy falusi intézményben.

Rémes a bizonytalanság

Szurics Péter győrasszonyfai iskolaigazgató fontos feladatnak tartja, hogy ebben az évek óta „lebegő" helyzetben is helytálljon munkatársaival. „A kistelepülési iskolák bizonytalanok, hogy megmaradnak vagy nem – ez mindig ott lebeg felettünk. Az apadó gyereklétszámon túl a négyéves kormányváltásokkal mindig új program kezdődik. Nincs folyamatosság, pedig a munkánk alapját ez jelentené. Kiszámíthatóbb, tervezhetőbb oktatáspolitikára volna szükség, mert a bizonytalanság a lehető legártalmasabb. Az iskolák nem győznek alkalmazkodni a változáshoz, és erről szerintem másutt is hasonlóan gondolkodnak."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A városvezetés szerint Győr fejlődik

A győri politikai elit nem fáradt ki, Győr fejlődése nem állt meg – állította kedden… Tovább olvasom