Kisalföld logö

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 8°C | 19°C Még több cikk.

Középpontban Győr közlekedése

A megyeszékhely közlekedéséről az utóbbi időben több a rossz vélemény, mint a jó. Mondhatni, az utóbbit már nem is lehet hallani, talán csak a városvezetéstől és a hozzájuk kapcsolódó intézményektől. A Kisalföld az érintettek véleményére volt kíváncsi.
Győrben a körforgalmak jótékony hatása bebizonyosodott. De ez sem csodaeszköz, van egy kapacitáshatár. Eredics Imre alpolgármester Szirányi Ákos igazgató, Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság
Szerkesztőségünk kerekasztal-beszélgetésre hívta Eredics Imrét, a város közlekedésért felelős alpolgármesterét, Szirányi Ákost, az Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság igazgatóját, Schubert Tamás őrnagyot, a városi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetőjét, a vasút részéről Kedves Ferenc győri állomásfőnököt és az utakat álló nap használó oktatási intézmény, az ATI Kft. ügyvezetőjét, Miltner Ferencet.

Önök milyennek ítélik Győr közlekedési helyzetét?
Eredics Imre:
– Ha a közlekedés egyes elemeit külön nézzük, vagy azokba külön avatkozunk be, a végső célt nem érjük el.

A város belterületi közlekedési gondjai nem választhatók el a vasúti áruszállítástól, az országos közlekedési útszakaszoktól, illetve a rendőrhatósági dolgoktól, amik a város közlekedési helyzetének egészét adják. Ehhez hozzájárul az óriási mértékben növekvő gépkocsidarabszám, az utak terhelése. Nagy probléma, ami a város szerkezetéből fakad: Győr az országos, dunántúli főutak csomópontjában van, s nem nagyon vannak választható útvonalak, kevés az átjutási lehetőség.

Szirányi Ákos: – Szorosan kapcsolódnak Győr útjaihoz a társaság kezelésében lévő utak. Ezért próbáljuk a várossal közösen, előre gondolkodva elkészíteni azokat a terveket, amik hosszú távon megoldanák a város közlekedését. Jelen ismereteink szerint az elkövetkező három-négy évben csak a tervezésre van pénz. A kivitelezésekhez, a város forgalmának tehermentesítéséhez hatalmas összegek kellenek. Egyet említek: a Révfalu és Sziget városrészek közötti híd nyolcmilliárd forint, s csak egy szeletét oldaná meg a problémának. Igaz, jelentőset, levenné a terhelés nagy részét a városközpontról.

– A vámosszabadi határátkelő felé vezető útnál is vannak gondok...
Sz. Á.: – Valóban súlyos gond a főút esetében, hogy a határátkelő teherforgalmi használatát európai nemzetközi egyezmény rögzíti. Sajnálattal kell mondanom, hogy nincs megoldás a forgalom más átkelőhöz irányítására. A másik probléma részünkről a nyolcvankettes főút, ami két helyen is metszi a „pápai" vasútvonalat. A vasút forgalma egyre jobban akadályozza a közút forgalmát, s a helyzet még romlani fog.

„ Megtesszük, amit lehet"

Kedves Ferenc: – A város közlekedésében a vasút szerepét annak fontosságának megfelelően szeretném kiemelni. Mind a kulturális, turisztikai életben, mind más téren. A város iparszerkezete is átalakult, megváltoztak a közlekedési szokások. A vasút forgalma csökken, talán a nemzetközi forgalom nőtt némileg. A szabadhegyi oldalról azt mondom, hogy nem a vasúti forgalom növekedése, s a sorompó-zárvatartások miatt vannak a problémák, hanem a közlekedési struktúra kialakítása miatt. Emellett óriási a gépkocsiszám. Nem hiszem, hogy olyan tolatási munkákat végzünk most és a közeljövőben, ami zavaró lenne.

Megtesszük, amit lehet, de nyilván hosszabb távon a győri vasúti vonalvezetésen nem fognak változtatni. Főleg, ha elkészül a villamosítás.
Miltner Ferenc: – Mi a forgalom résztvevői, szenvedői vagyunk. Nyárra tevődik át a képzési csúcsszezon, s a vizsgaidőszkok, időpontok is a nagy forgalmú szakaszokra esnek. Nem lehet azt csinálni, hogy a kis forgalmú helyeken gyakoroljanak csak a tanulóvezetők, s azok között is át kell haladni a rendkívül nagy forgalmú csomópontokon. Így a tanulók kissé lassítják a forgalmat.

– Ez is szóba jött, amikor a város bedugulásáról volt szó.
M. F.:
– A tanulók betartják a szabályokat, mert ha a vizsgán nem így tesznek, megbuktatják őket. Azonban a közlekedési morál rossz a városban. Sajnos sokszor tapasztalunk agresszivitást, villogtató, dudáló autóst. Ugyanakkor a közlekedésszervezéshez is lenne néhány hasznos javaslatunk. Az utak használóiként több olyan megoldással találkozunk, amik a logikával, de talán a KRESZ szabályaival is ütköznek.
E. I.: – A közlekedési morál Győrben valóban kétségbeejtő. Még nem okozott tragédiát, de ha nem lesz változás – s ebben senki, csak a rendőrség tud hatni –, nagy baj lesz. De útjaink kapacitásának húsz százaléka is elveszik a morál alacsony szintje miatt.

Keményen kell büntetni

Schubert Tamás: – A forgalom-ellenőrzés tapasztalatai is mutatják, hogy az elkerülőutakra nagy szükség van. S amíg azok nem készülnek el, a kapacitás felső szintjén állunk. Egyet tudunk: be kell tartatni a közlekedési szabályokat. El kell mondani, hogy a körforgalmak mind rugalmasak, s hozzájárulnak a baleseti kockázat csökkentéséhez. Az elmúlt nyolc év alatt négyszeresére nőtt a forgalom, emellett jelentősen csökkent a balesetek száma. Ez abból is következik, hogy a közlekedés biztonságát az átszervezéseknél szem előtt tartják. A forgalomnövekedés miatt a forgalom lassulásával, csak egymást segítve lehet létezni. A szabályokat betartó közlekedők biztonsága érdekében keményen kell szankcionálni, és fogjuk is a szabálysértőket.

E. I.: – A város vezetése indikálhat bizonyos dolgokat, hogy nézzük meg, hol lehet valamibe beavatkozni, de a házakat nem lehet odébb tolni.
S. T.: – A lakosság véleményét csatolva, olyan dolgokban kellene még gondolkodni, hogy a Szent István úton nem csúcsban kell a gyalogátkelőt lefesteni, vagy a belváros utcáiban ne a reggeli csúcs idején gyűjtsék a szemetet. Virágot sem reggel hétkor kell locsolni.

Megint a Szent István út

– Rengeteg kritika érte a Bajcsy és Szent István utak egyidejű felújítását. Mennyire hangolja össze a város és a közútkezelő az útfelújítást?
Sz. Á.: – Messzemenően összehangoljuk. A helyreállításnál a szerződött kivitelező hanyag munkája jelentette a problémát, a csúszást. A Buda utca felújításával azonban évekig vártunk amiatt, mert a városnak nem volt pénze a vezetékek felújítására. Amint meglett a pénz, azonnal megcsináltuk. Tehát megpróbálunk mi egyeztetni. De sajnos a közbeszerzési törvény miatt bekerülnek ebbe a körbe olyan kivitelezők, akik selejt munkát végeznek.

E. I.: – Azon az alapon nem zárhatunk ki senkit, hogy ismerjük a tulajdonosokat…
S. T.: – A pályázatoknál esetleg abban is változtatni kellene, hogy ne egy szakaszra vonatkozzanak. Mert sokszor egy útszakasz felújítása elkezdődik, aztán a többire nem kap pénzt az üzemeltető.
E. I.: – Örülök, hogy ezt említette. Borzasztóan haragszom a pályázati rendszerre, mert az pontosan ezt a helyzetet állítja elő. Rákényszerülnek az üzemeltetők, hogy ne a legsürgősebb feladatot vegyék előre, hanem amire éppen pályázattal lehet pénzt szerezni. Ettől függetlenül a nyolcvankettes főút helyzete, de főleg a Baross híd állapota miatt újra kellett gondolni a város korábbi, felújítási sorrendre vonatkozó elképzeléseit. Fontos a híd kiváltása, így a Tihanyi úti aluljárót kell előretenni. Ennek a költségvonzata mintegy ötmilliárd forint és ehhez Győr nem is kaphat segítséget, saját zsebből kell megvalósítani. Legfeljebb egy egységes nagy uniós pályázattal megoldani.

Sz. Á.: – Tudjuk, hogy rossz állapotban van a híd, s ha a Tihanyi aluljáróban a forgalom megindulhat, a hidat felújítjuk.
– Vannak hosszú távú elképzelések a problémák megoldására?
Sz. Á.: – Havonta ülünk össze a város kezdeményezésére és folyamatosan összehangoljuk teendőinket a problémák megoldására.
– Öt éve nem lehetett előre látni a mostani problémákat?
E. I.: – Dehogynem, azért indult el az aluljáró tervezése is. Annak az építései engedélye egy hónappal ezelőtt érkezett meg, holott már öt éve kezdődött. Most ott tartunk, hogy honnan tudunk oda pénzt tenni. Mert az, hogy a híd állapota ilyen gyors ütemben romlik, öt éve még így nem látszódott. Ezért is szerepeltettük első helyen a révfalui hidat, s ahhoz lehet állami pénzt szerezni, de most átcsoportosítottunk.

A belvárosra terelődhet

– Ha az aluljáróval együtt a vagongyári bevásárlóközpont is megépül, a forgalom ráterelődik a belvárosra, „meghal" a forgalom. Van-e már elképzelésük arra az esetre?
E. I.: – Annak a csomópontnak az igen nagy léptékű átépítésére szeretnénk uniós pénzt szerezni, de attól függetlenül is a teljes befejezés öt-hat év. Addig a csomópont ideiglenesen jelzőlámpás körforgalom lesz. S épp ide illik, hogy borzasztó fontos a vasútnak a szerepe. A jó, szolgáltató vasútra nagy szüksége van Győrnek. Mert mindaz az áru, ami nem vasúton megy el, az a városon keresztül dübörög végig. A kamionok nyolcvan százaléka városi céllal mozog az útjainkon.
M. F.: – Az elkerülő ingyenes, jó lenne oda terelni a forgalmat.
E. I.: – Oda is van terelve. Az ipari park cégei elő is írják, hogy csak a legközelebbi autópálya-lehajtón mehetnek az oda szállító kamionok.
M. F.: – De a Szigethy Attila út is katasztrofális, s az kerülő útnak van kijelölve.
Sz. Á.: – Kötelezően nem terelhetők a tranzitok, nemzetközi egyezmények korlátozzák a lehetőségeket. Sokkal jobb irányítási rendszert kell kialakítani.
– A MÁV-nak megvan-e a lehetősége Győrben, hogy helyi pontokon elérje az ipari objektumokat, s ne közúton szállítsanak?
K. F.: – Az ipari parkban ki van építve a vágányrendszer.
– Gondolta-e korábban a Teleki–Bajcsy körforgalom tervezőgárdája, hogy ennyire lelassul a forgalom?
E. I.: – A közlekedésszervezés szándékát a legteljesebb mértékben kiszolgálja a körforgalom: lelassítja a forgalmat. Ha az autóvezetők szidják is, de a gyalogosok biztosan nem. Az volt a szándék, hogy a belváros gyalogosközlekedési zónáját abba az irányba kiterjesszük. A másik cél, hogy a Mosoni-Duna-hídról lejövő forgalom automatikusan ne a belváros felé menjen, szintén teljesült.

– Mi erről a véleménye a rendőrségnek?
S. T.: – A gyalogosvédelmi zónában csak örülni tudtunk a körforgalmaknak. Minden héten volt gyalogoselütés, az átadás óta nem volt. Baleseti mutatókra alapozva mondom, hogy a vámosszabadi útról érkező forgalomnak a Teleki úton nincs keresnivalója.

E. I.: – Győrben a körforgalmak jótékony hatása bebizonyosodott. De tudni kell, hogy nem csodaeszköz, van egy kapacitáshatár. S van, amikor a körforgalom nem jó megoldás. Itt mégis azt kell mondanom, hogy ez a csomópont jó.

– Tervezik-e felülvizsgálni a lakótelepek forgalmi vizsgálatát? Tele vannak jobbkezes kereszteződésekkel, s rengeteg a szitok, a káromkodás.
E. I.: – Kidolgozás alatt van a harminc kilométeres zónák telepítése. Ahol ez nem alakítható ki, egyéb forgalomcsillapító megoldásokat valósítunk meg. Ezzel együtt nem értek egyet azzal, hogy épített beavatkozásokkal akarjuk kiszűrni az egyéni felelősséget.
– Itt a rendőrség szerepe...
S. T.: – Egyidejűleg nem lehet mindenhol rendőri ellenőrzést alkalmazni. Nyáron több akciósorozat volt. A soron kívüli eljárások száma megnövekedett. Ennek ellenére a gyorshajtók száma nem csökkent. Az elkövetkező három hétben egyenruhás rendőrökkel leszünk jelen a kereszteződésekben, s a piros jelzésen áthaladókról fényképfelvételt készítünk, kisoroljuk és a soron kívüli eljárást lefolytatjuk. A szabálysértőt az elkövetés után harminc perccel szankcionálni fogjuk.

M. F.: – Mi az autósokat szépre, jóra oktatjuk, de ha később úgy vezetnek, ahogy látják, arról nem tehetünk. Sajnos a rendőrök létszáma alacsony, s bizony kevés ahhoz, hogy eredmény legyen. Szankcionálni kellene a járdán parkolókat is. Az autósokat rá kell nevelni arra, hogy a legkisebb szabálysértést is szankcionálják. Ne legyenek bocsánatos bűnök.

E. I.: – Egy biztos, s a közgyűlésen is elhangzott, az állomány vezénylésénél sokkal fontosabb ma a közlekedés felügyelete, mint a prostituáltak elhajtása. Ha csak ott állnak a rendőrök, már a jelenlétükkel elriasztják a szabálytalankodókat. Ma Győrben autóbu- szok is belehajtanak a pirosba.

Van-e közlekedési vészhelyzet Győrben?
E. I.:
– Ma még nincs. A baleseti helyzet jobb, mint öt évvel ezelőtt. De ez az állapot nem romolhat tovább, mert akkor már tragédiák lesznek.
„ Szerintem összességében a város közlekedése, a nagyon sok szidás ellenére, korántsem nevezhető tragikusnak. Ugyan a csúcsforgalmi időszakokban meglassul, vannak nehéz csomópontok, de a közlekedés egésze működőképes."

„ Talán arra van lehetőség, hogy jövőre az északi elkerülőút nyomvonalának végleges építési tanulmányterve elkészüljön, s közelebb kerüljünk a megoldáshoz. Az uniós pénzek is sokat segíthetnek ebben."

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mobilja miatt zárták ki a nyelvvizsgáról

Felkészült nyelvvizsgájára, csalás nélkül megoldotta az írásbeli részét, mégis… Tovább olvasom