Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Kötöttpályás tömegközlekedés Győrben?

Győr - Hogy Győrött mit hova és hogyan szeretnének építeni, nem volt mindig tiszta képlet. A Fészek klubban most Révi Zsolt által bemutatott Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) bár nagy vonalakkal, de ezzel szemben pontosan felvázolt jövőt mutat a megyeszékhely számára.
Százhatvanezer lakos kellene a megyeszékhelynek

A Club Caratban, a Fészek klubban már három évvel ezelőtt hasonló gondolatok fogalmazódtak meg a város fejlődési lehetőségeiről. Révi Zsolt győri főépítész nem is titkolta, sokat merítettek a Fészek terveiből, és nagy segítséget jelentett a Győri Építész Műhely munkája is. Az is nyilvánvaló volt mindenki számára, az IVS elkészítése rohammunkában azért szükséges, hogy a Széchenyi tér felújításához lehessen pénzre pályázni. Hiszen a tér megújulását csak mint egy rendszer részét támogatják az uniós források.

A tervek, eredendően is úgy számolnak, hogy Győrnek az igazán hatékony működéshez szükséges lenne 220 ezer fős nagyvárossá duzzadnia. A realitásokat figyelembe véve a következő évtizedekben ez a lélekszám a 150–160 ezer lehet. Ehhez a városon belül több terület fejlesztésében egyfajta paradigmaváltásra van szükség. Régebben úgy gondolták, egy-egy városrésznek kell átalakulnia, az új terv inkább városi régiókban gondolkodik.

Révi Zsolt elmondta a Fészekben, bár nyilván még vannak kérdések és a koncepció változhat is míg elfogadásra a február 28-i közgyűlés elé kerül, de az alapok elég biztosnak tűnnek.

Vízió egy lehetséges lakótelepi szórakoztatóközpontról, mely akár az Árkád közelében is lehet.

A győri Csodaszarvas

A kiemelt fejlesztési területek közül az egyik legfontosabb a főépítész által csak Csodaszarvasnak nevezett rész. Ez döntően a belvárost, Révfalut, Szigetet, Újvárost és Gyárváros egy részét, valamint az Iparcsatorna környékét foglalja magában, és ha körberajzoljuk a térképen, valóban hasonlít egy szarvashoz. (Rosta Csaba építész jegyezte meg a Fészekben, arra kell vigyázni, hogy a jó tervek nehogy valamitől „szar-vassá" váljanak! Mert erre már volt példa.)

Más nevet az Iparcsatornának!

Révi Zsolt, bár konkrét befektetőket nem nevezett meg, de érzékeltette, a tervek, a koncepciók, bár harmincéves távlatot ölelnek fel, de akár egy részük egy-három év alatt is valóra válhat. Mert vannak befektetők, akik szeretnék a pénzeiket Győrben betonba építeni! Ilyen befektetés már elindult Győr nyugati kapujában, ahova a terv egy nagy szabadidős zónát képzel el. Olyan területet, ahol sportolni, kikapcsolódni is lehet. Ezzel párhuzamosan a város másik végén az Iparcsatorna és környéke is megújulhatna. Ez maga után vonná azt, hogy más nevet is kellene adni a vízszintszabályozás után már igazi folyóval kikapcsolódásra csábító területnek. Kiegészítve ezt Győr tüdejével, a Püspökerdővel, igazi egészséges zöldvárost kaphatunk, bár így is sok a fa és a bokor a városban.

Egyetemi negyed a kekszgyár helyén

A győri városfejlesztési tervek között általában az szerepel, hogy az adott környék milyen jelleggel épülhetne be, nem az, milyen konkrét intézmények, vállalkozások települhetnének oda. Újváros eleje például egy kis boltos kulturális negyeddé válhatna. Az élményfürdő és környéke erős turisztikai mágnesként lökés lehet a befektetőknek, akik, amint megépül a sziget-révfalui kétszer egysávos híd, amelynek helye csakis a mostani kis Erzsébetnek nevezett hídnál lehetne, azonnal elkezdenék az egyetem fejlesztéséhez kapcsolódó épületek, kiszolgálólétesítmények építését a kekszgyár volt területén.

A belváros eddigi egyirányúságát, amely döntően épült a Baross útra, egy, a Győri Nemzeti Színház előtti teret is magában foglaló térrendszerrel lehetne megváltoztatni. Ezzel új értelmet adni a belvárosnak, amely a nagy bevásárlóközpontok megnyitásával félő, hogy kihalhat. Ez a rendszer egyébként magában foglalja a Széchenyi teret és annak közvetlen környezetét, sőt, a terv már gondoskodik arról is, miként lehet a Dunakapu tér adta lehetőségeket kihasználni.

A győri Csodaszarvas a térképen vastag vonallal körbekerítve. Vagyis a városfejlesztési elképzelések központi területe.


Gyárvárosi üzletközpontok

A hamarosan megnyíló újabb nagyáruház, amelyhez a Szent István úti felüljáró keleti végén a forgalmi csomópontot már kialakították, és a mögötte elterülő, egykori vágóhídi rész is fontos része a győri Csodaszarvasnak. Itt a befektetőknek, a gazdaságnak adnának teret. Mivel az IVS lényege, hogy nem vési kőbe, hova mit lehet, csak irányokat jelöl meg, itt is kialakulhat sok minden, az üzletközpontoktól a sok ember igényeit kielégítő szórakoztatócentrumokig. Mint a Fészekben elhangzott, az emberek igényeire nagyon figyelő tőkések meg fogják találni, mit kell építeniük, mit kell üzemeltetniük. A tervek ugyanis nem csupán arról szólnak, hogy létre kell hozni valamit, mondjuk felújítani a Széchenyi teret, hanem arról is, hogy az és környéke egy működő, pénzügyileg is rentábilis rész legyen.

Arrabona Origo és lakóközpontok

Győr egyik dinamikusan fejlődő része az Árkád és környéke. Mint Révi Zsolt elmondta, az Árkád már húzta maga felé a belvárost, a dél–észak irányultságból egy kicsit kimozdítva azt. Ha elkészül az Origo Arrabona néven emlegetet interaktív múzeum és a Városrét is tovább terjeszkedik, nagy, modern lakótelepi központ alakulhat ki.

Villamos és vízibusz

A győri tervek látványosak és ugyanakkor mégis értelmezhetőek. Nagy előnyük, hogy nem tesznek a mondatok végére pontot, hanem egységes koncepció mentén, de lehetőséget adnak arra, a későbbi korok is alakítsák őket. Érdekesség, hogy a város fejlesztésénél, feltételezve, hogy a vízszintszabályozás egész biztos megvalósul Gönyűnél, a Szúnyogszigettől akár Gyirmótig, az Iparcsatornáig járó vízibuszt, vagy a már emlegetett, de aztán elvetett villamost sem tartja elvetemült lehetőségnek.

Honnan lesz pénz?

Amennyiben az IVS nagy elképzeléseit a közgyűlés elfogadja, úgy beindulhatnak a különböző pályázatok. Ezekből és a befektetői tőkéből remélik megindítani a fejlesztéseket, természetesen nem elfeledve, Győrnek is lesznek olyan pénzei, melyeket minden bizonnyal, ahogyan Sándor János építész fogalmazott: a Fészekben betonba fog majd önteni!
(Mivel Győr IVS-e sokrétű és szerteágazó egyelőre csak felvillantottuk néhány részletét. Amint a közgyűlés is elfogadja, részekben is bemutatjuk. )

Olvasóink írták

  • 2. ádám 2008. január 12. 16:49
    „most újra bohóckodunk , csak más név alatt...
    másfél éve a Keret projekt, meg a pólusprojekt, kulturális főváros projekt,
    most csodaszarvas,
    játék a számokkal ( a villamos-vonal a jelenlegi városméretre volt javasolva...), játék a nevekkel, és a végén egy költői , eu-s mondat, hogy:
    majd megpályázunk mindent.
    -persze.

    Kérem az a helyzet,hogy nagyon sok, nagyon ötletes, és megvalósulásuk esetén gazdaságilag felpörgető felvetzésünk van már, s ezek közt lényegi eltérés a nominalitást tekintve, meg a megfogalmazó testület nevét tekintve nem mutatkozik.
    induljunk ki egy városfejlesztési koncepcióból ,ami van az építési irodán is.most akkor futtassunk le valamit.

    +1 hozzászólás:
    csak a fogalmak tisztázásához: úgy gondolom, hogy a városrégiókban való funkcionális gondolkodásra való áttérés, és az egy városrész átformálása városunk esetében bizonyára együtt kell működjön. VAN szükség területek teljes rehabilitációjára- humanizálására /emberléptékűség... / (pl,:SZIGET, Marcalváros, Adyváros!), s ezt mint fogalom vagy mint eljárás nem zárhatjuk ki.
    Tehát a város jövőjét nem korlátozhatjuk le csak a Szarvas régió átgondolására ,és melette maximum egy villamosvonal hozzádobására, ami érinti a nagy lakóterületeket is .”
  • 1. Dr.Surányi Jenő 2008. január 11. 13:41
    „Jónak tartom a felvetéseket, melyek különösen akkor lesznek értékesek, ha egy valóban konzisztens IVS-ben öltenek testet, majd megvalósuló projektekké válnak.
    A Sikeres Győrért Társaság, mely az Arrabona Origó megvalósítá-sát már az elmúlt években szárnyai alá vette és kidolgozását segítette, olyan újabb javaslatokkal bővíti ezévi programját, melyek Győr vizeire is építő egységes, összehangolt idegenforgalmi programrendszer megvalósítását célozzák. Ezzel összefüggésben minden lehetséges módon támogatja a gönyüi szintszabályozó mű megépítését és erre alapzottan a győri viziélet - benne a víziközlekedés - felélesztését.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tanulják az új munkát a volt határőrök

Győr - Oktatással tölti az első hónapot a Győri Rendőrkapitányságon a rendőrökből és a határőrökből… Tovább olvasom