Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Körözik az elkóborolt kutyákat

Néhány hónapja a gönyűi kóbor kutyák azonnali lelövéséről szóló (ál)hírek borzolták a kedélyeket.
Nincs könnyű helyzetben Gönyű önkormányzata, hiszen a községben az átlagnál jóval több a kóbor kutya, „hála" az 1-es főút közelségének, sokan ugyanis itt teszik ki az autóból megunt kutyájukat. Január végén nagy port vert fel a hír, hogy a polgármester hivatásos vadászokra bízta a veszélyessé vált, agresszív kóbor kutyák lelövését, amit sokan úgy értelmeztek – félre –, hogy minden, kerítésen kívüli ebre ez a sors vár. Azóta azonban kiderült, hogy nincs alapja az állatbarátok félelmeinek: valóban csak az emberre és a vadakra támadó ebeket lövik le – ehhez egyébként a vadászoknak és a fegyverviselési engedéllyel rendelkező erdészeknek eddig is joguk volt –, azokat is csak végső esetben. Sőt, egész figyelőszolgálatot szerveztek azoknak a kutyáknak a megtalálására, amelyeknek van gazdájuk, csak elkóboroltak.

Faluhelyen ez gyakran előfordul, különösen tüzelési időszakban, amikor a buzgó kanok akár a kerítést is képesek szétbontani, hogy eljussanak a szukához. S bár a kutya a legtöbb esetben tévedhetetlen érzékkel talál haza, nem mindig adódnak „Lassie hazatér" típusú történetek, különösen, ha az erdőben kóborol el az állat.

Gönyűn összefogott az önkormányzat és az erdőn dolgozók: ha valakinek elveszik a kutyája, elég leadnia az eb „személyleírását" az önkormányzathoz, s máris értesítik a hivatásos vadászokat, erdészeket, mezőőröket, akik azonnal szólnak, ha találkoznak a „körözött" kutyával.
Törzsök Gyula polgármester, megyei fővadász szerint a rendszer már három éve sikerrel működik.

– Volt, hogy egy erdei túra alkalmával szökött el a gazdája mellől egy tacskó, a család két napig kereste hiába. Harmadnap egy erdész talált rá a szentiváni erdőben. Máskor egy szintén szentiváni hölgy kedvence veszett el, amit ugyan nem sikerült befognia a kollégáimnak, de miután jelezték a gazdájánál, merre látták, az útmutatás alapján hamarosan megtalálta a kutyát.

Törzsök Gyula szerint a legnagyobb gondot a tartósan kóborló kutyák jelentik, ezek ugyanis nemcsak az emberre, de az erdő vadjaira is komoly veszélyt jelentenek; nincsenek előlük biztonságban sem a vadmalacok, sem az őzek, nyulak, vagy a földön fészkelő vadmadarak. Ha pedig falkába verődnek, ragadozó mivoltuk hamar felülírja bennük az emberek által beléjük nevelt viselkedési normákat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A mérnökök most ők a legkelendőbbek

Harmincegy cég állította fel standját a Széchenyi István Egyetem aulájában, állásbörzét ratottak. Tovább olvasom