Kisalföld logö

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -8°C | -1°C Még több cikk.

Komárom összenőtt, Szlovákia szárnyal

„Pár éve még ez volt az egyetlen hely a környéken, ahol képzettség nélkül is tízezer koronát (mostani árfolyamon kb. 80 ezer forintot) lehetett keresni, ma azonban már nagyobb vonzerőt jelent, hogy nem kell fizetni az ebédért, és ingyenbusszal szállítanak" – közli egy nő, aki konyhalányként dolgozik a komáromi ipari parkban.
Komáromból egyelőre még nem látszik, hogy a szlovák gazdaság lehagyná a magyart. A kép azonban csalóka lehet.

Műszakváltás idején járunk a Nokia 1999-ben alapított, mára Európában legnagyobb gyártóüzeménél. A nő több ezer emberrel együtt sétál a gyárteleptől a parkolóig, ahol a busza mellett még vagy hatvan ugyanolyan fehér jármű várakozik. Néhány percen belül óriási dugó alakul ki a húszezres Komárom-Esztergom megyei városban és nagyjából kétszer népesebb északi szomszédjában. Csak összehasonlításul: az év egyes szakaszaiban húszezer ember is dolgozik a Nokiánál vagy beszállítóinál, többségük naponta átkel a határon. Ez a vonzerő azonban mára legalábbis csökkenni látszik: „mióta rosszabbul váltják a forintot, sokkal kevésbé éri meg átjárni. Ráadásul már szakképzettség nélkül is egyre könnyebb állást találni otthon, és akinek sikerül a falujában elhelyezkedni, nem sok tartja már Magyarországon" – mondja egy másik középkorú nő.

Szlovákok késésben

Az ipari parknál kialakuló torlódáshoz képest Észak-Komárom egyelőre kihaltnak tűnik. Munkalehetőség legalábbis itt még nem nagyon akad. Egyedül a hajógyár darui mutatják, hogy valaha erős volt az ipari termelés. Becsapós lehet azonban a kép, hiszen az elmúlt hetekben több hír látott napvilágot Szlovákia szárnyalásáról: tavaly, az utolsó negyedévben Európában kivételes, 14,3 százalékos növekedést produkált a gazdaság (de főleg annak motorja, három nyugat-szlovákiai autógyár), most először 20 ezer korona (160 ezer forint) fölé nőtt az átlagbér, és a kedvező mutatóknak hála, jövőre akár be is vezethetik az eurót.

„Az azért jelent valamit, hogy számtalan busz szállítja a szlovákiai dolgozókat a komáromi ipari parkba" – emeli ki Zatykó János, a déli város polgármestere, akit arra kérünk, vesse össze a két település fejlődését. Hozzáteszi: nem csak a termelőüzemekben dolgoznak, a határ túloldalán is rosszul fizetettnek számító egészségügyi ágazatban vagy az oktatásban is szerencsét próbálnak nálunk szlovák állampolgárok.

A politikus azt is hangsúlyozza: a szomszédos országokat gyakran szembeállító szlogenek nem tűnnek igaznak a schengeni határnyitással gyakorlatilag újra összenőtt két városban. Sőt fontos közös fejlesztésként említette a várostól nyugatra – az ipari parknál – tervezett hidat. A reményeik szerint még 2013 előtt megvalósuló építmény már csak azért is fontos lehet, mert a parkot is kiszolgáló logisztikai bázis épülhet ki a szlovák oldalon.

„Ők egyszerűen később értek abba a gazdasági stádiumba, ahonnan mi elindultunk. Ami a beruházásokat illeti, a magyar oldalon az ipari park mára gyakorlatilag betelt, miközben a túloldalon most készülnek nagyobb üzemek létesítésére" – mondja a polgármester, aki szerint az euró tervezett bevezetése ehhez annyiban adhat lökést, hogy a magyarországinál nagyobb stabilitást adhat Szlovákiának, így Észak-Komáromnak is.

Ezzel egyetért Bastrnák Tibor, Észak-Komárom polgármestere is, aki szerint a pénzcsere elsősorban azoknak a vállalkozóknak könnyíti a dolgát, akik eddig veszítettek a pénz átváltásakor. A szlovákiai város első embere azonban finomítja a képet: az euróval rosszul járhatnak azok is, akik Magyarországon dolgoznak, hiszen az egyelőre távolról sem kiszámítható euró–forint árfolyam bizonytalanná teszi, mennyit visznek haza. Az sem segíti a helyzetüket, hogy miközben Szlovákiában egykulcsos adórendszer van, nálunk évről évre nő az elvonás mértéke.

Marad a dugó

Arra ennek ellenére nem számít, hogy a Dél-Komáromban dolgozók nagy tömegben adnák fel munkahelyüket. „Az adott, hogy a Nokia a kilencvenes évek végén odatelepült, természetes, hogy átjártak, az akkor még jóval magasabb szlovákiai munkanélküliség is rákényszerítette őket. Nálunk hasonló lehetőség nem várható, már azért sem, mert nincs területünk, ahol hasonló méretű ipari park létesülhetne" – érvel. Kisebb beruházások azért itt is vannak: már biztos, hogy felépül egy olajsajtoló üzem, és tárgyalások folynak egy logisztikai központ létrehozásáról is.

Ezek, reményeik szerint, hetven–száz embernek adhatnak munkát. A két ország közötti gazdasági kapcsolatot mégsem tartja egyoldalúnak Bastrnák Tibor: több magyar vállalkozás létesített telephelyet vagy költözött át Észak-Komáromba, igaz, többnyire kisebb cégekről van szó. A dugó így egyelőre nem szűnik majd a két várost összekötő Erzsébet hídon. Más kérdés, hogy ugyanazok az emberek ülnek-e a buszokon.

Nehéz összevetni a két ország gazdaságpolitikáját – Jóval nagyobb a különbség Szlovákia fejlett és leszakadó részei között, mint Magyarországon

Ha a szlovák gazdaság fejlődését azzal mérjük, hogy az elmúlt időszakban milyen ütemben növekedett a bruttó hazai össztermék (GDP), mindenképpen igaznak tűnik a szárnyalás – véli Túry Gábor. A tudományos akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének Szlovákiával foglalkozó szakértője ugyanakkor felhívta a figyelmet: a fejlettség, így a jövedelmek között is óriási különbségek mutatkoznak az ország nyugati és keleti fele között.

Miközben az egy főre jutó GDP tekintetében Pozsony már az uniós átlag másfélszeresét is eléri, a keleti Eperjes vagy Kassa térségének felzárkózása még hosszú ideig a jövő kérdése marad. Magyarországon a legszegényebb és a legfejlettebb területek közti különbség kétszeres, Szlovákiában az egyenlőtlenség a keleti és a nyugati megyék közt háromszoros-három és félszeres.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Szlovákiához hasonló felívelés, amelyet a befektetések és az ahhoz szükséges kapacitások kiépülése hozott, Magyarországon a kilencvenes évek második felében ment végbe. Nehéz összehasonlítani a két ország gazdaságpolitikáját is: míg nálunk a magasabb állami kiadásokhoz mérten próbálnak minél több bevételre szert tenni – elsősorban adókból és járulékokból –, a főleg fogyasztást terhelő adókból gazdálkodó szlovákoknál nem csak a munkabérre rakódó terhek alacsonyabbak, de a költségvetésből fizetett jóléti szolgáltatások is karcsúbbak – emelte ki Túry Gábor.

Nem csoda, hogy a reformokat elindító Dzurinda-kormány belebukott az újításokba. Fontos azonban – emelte ki Túry Gábor –, hogy Robert Fico jelenlegi kormányfő a hangzatos szlogenjei ellenére a reform legfontosabb elemeit megtartotta, és elkötelezett a külföldi tőke beáramlása mellett is. Ezeket a beruházókat – köztük a Volkswagen, a KIA-Hyundai és a PSA Peugeot-Citroën hármast – pedig a kiszámítható adórendszer és pénzügyi politika vonzza.

Az egykulcsos adó nem az egyedül járható út – véli Túry Gábor. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: miközben az egykulcsos adórendszer szakít a jövedelemarányos teherviseléssel (azaz arányaiban az alacsony jövedelműektől többet vesz el), a munkahelyeket teremtő befektetők számára vonzó az egyszerűsége, szemben a mindig változó magyar adórendszerrel.
Túry Gábor szerint mindezek ellenére nem valószínű, hogy az esztergomi Suzuki-gyárban vagy a komáromi Nokiánál dolgozó szlovákiai munkavállalók nagy számban keresnek otthon munkát, a határ menti agrártérségekben ugyanis az ingázás az egyetlen megélhetési lehetőség. Ám figyelemreméltó, hogy Szlovákiában az évek óta növekvő autógyártás már rövid távon munkaerőhiánynak néz elébe.

Olvasóink írták

  • 5. mtt 2008. április 22. 10:42
    „Kedves én is!
    Szándékosan nem akartam ezt a témát ide hozni, de én is megtapasztaltam, hogy ez így van. Kedves, idősödő kollégám, felszállt a Komárnoba tartó buszra a Nokia előtt, és többen hangosan jelezték a szlovákiai magyarok közül, - magyar van a buszon, tessék leszállítani!- erre kollégánk a híd közepétől gyalog folytatta útját, esti dzsúdó edzésre ment, hetente kétszer, de ezek után mindig átgyalogolt. Erről ennyit, ugye nem kell több kommentár........Azt még azért megjegyzem, a buszt a Nokia fizeti, anyagilag nem ért kár senkit, nem bliccelni akart a biztonsági őr.”
  • 4. én is 2008. április 21. 14:19
    „Elég szomorú, hogy ők ugyan ennyi pénzből hga át váltják jobban élnek mint mi. Járjanak ide dolgozjni, de akkor viselkedjenek is úgy! Szemünkbe játszák a szépet amúgy meg minden mocskosnak elhordanak!”
  • 3. mtt 2008. április 21. 05:56
    „2,5 évig dolgoztam egy vagyonvédelmi cég alkalmazásában az ipari parkban Komáromban, egy telefongyárban. A dolgozók 85%-a szlovák állampolgárságú, de magyarajkú. Elmondásuk szerint ez nekik aranybánya, havi 85-90e Ft.-ot keresnek, pótléktól függően.Kapnak kafetériát,üdülési csekket, bizonyos idő után, vagy jutalomként telefont. Napi 2xenni, reggelit és ebédet, vagy vacsorát és hajnali reggelit, attól függően milyen műszakba járnak éppen. A munkarendjük 3 nappal 12 óra, 3 szabad, 3 éjjel 12 óra 3 szabad.Ingyen, bérelt buszokkal szállítják őket. Elmondásuk szerint ilyen náluk nincs.”
  • 2. Soponyi 2008. április 20. 17:22
    „Szerintem a cikk összeállítója törekszik arra, hogy a szlovák gazdaságot több oldalról is bemutattassa, Ellentétben a politikusainktól /és az előző hoozászólótól/, akik a hazánkkal történő összehasonlításban csak a jó, vagy éppen csak a rossz oldalt akarják láttatni. Az un. "sokk-terápia" ugyan a nálunk fejletlenebb országban meghozta eredményét. De milyen áron? Nálunk is nagy a különbség a társadalom felső és alsó egyharmada között, ott viszont - ahogy olvashatjuk - még nagyobb. Ők, a lemaradók mikor jutnak az átlag közelébe? Jó-e, ha egy sokat szenvedett társadalmi réteggel akarjuk megfizettetni jövőnk teljes árát. Ezen is próbáljunk elgondolkodni!”
  • 1. Szasza82 2008. április 20. 13:57
    „Amíg nálunk ilyen emberek irányítják az országot addig sajnos csak álmodozhatunk hogy mi is eljutunk idáig talán...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A csukák és vidrák helyén szemétdomb nőtt

Tét - A több ezer köbméter, bűzlő szemét helyen egykoron eszményi halastó várta a tétieket. Télen korcsolyáztak, nyáron pecáztak itt a helybéli. Most a mindent ellepő szemét itt az úr. Tovább olvasom