Kisalföld logö

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -1°C | 9°C Még több cikk.

Klímaváltozás: ha esik, ha fúj

Melegrekordok, hőséghullámok, felhőszakadások, aszályok, szélviharok – magyarországi időjárási szélsőségek az elmúlt egy évből. Az éghajlatkutatók szerint a Föld átlaghőmérsékletének 2 fokos emelkedése már katasztrófával járhat, hazánkban ebből 1 már bekövetkezett.
Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter meghívására szerdán Budapesten ült össze az ENSZ Nobel-békedíjas Klímaváltozási Kormányközi Testületének több mint 300 szakembere és tudósa. A ma befejeződő tanácskozás témája természetesen az éghajlatváltozás. Az esemény sajtótájékoztatóján Rajendra Pachauri, a szervezet elnöke elmondta: a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékony technológiákkal még esély van arra, hogy a légkör szén-dioxid-koncentrációjának emelkedése 2015-ig tetőzzön, majd csökkenve a globális felmelegedés üteme lassuljon. „Ha késlekedünk, egyre inkább ellehetetlenedik a védekezés" – tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy ha holnap sikerülne megállítani a világ jelenleg növekvő üvegházhatású gázkibocsátását, akkor is húsz éven át évi 0,1 Celsius-fokkal növekedne a Föld átlaghőmérséklete.

A szervezet szerint a folyamat megfékezéséhez első lépésben olyan megállapodásnak kell érvénybe lépnie, ami 2020-ig a fejlett országokat 25–40 százalékos kibocsátáscsökkentésre kényszeríti az 1990-es szinthez képest. A jelenleg érvényben lévő kiotói jegyzőkönyv olyan éghajlatvédelmi megállapodás, ami 1990 és 2012 között 5,2 százalékos csökkentést tesz kötelezővé a fejlett országok számára – hiába. A megállapodásban szereplő kötelezettségeket ugyanis több ország, köztük az Amerikai Egyesült Államok nem vállalta, mások pedig célszámaikat nem tudják teljesíteni.

Az IPCC tavalyi jelentésében a kritikus szintet plusz 2 fokban állapította meg a múlt század elejéhez viszonyítva. Ennél nagyobb mértékű globális átlagos hőmérséklet-növekedés esetén a visszafordíthatatlan, előreláthatatlan időjárási szélsőségek valószínűsége jelentősen nő. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint az éghajlatváltozás Magyarországon is elkezdődött, amelynek hatásai Győr-Moson-Sopron megyében is érezhetőek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint a Kárpát-medence átlaghőmérséklete egy évszázad alatt hozzávetőlegesen 1 fokot emelkedett, különösen a nyarak lettek forróbbak. Nem véletlen, hogy a nyolc legmelegebb év közül Győrben hét, Sopronban hat 1990 utáni, és hogy a 2000-es évekből már három is bekerült az első háromba-négybe.

Az utóbbi másfél év időjárási szempontból igazán rendkívüli volt. Azelőtt soha nem fordult elő, hogy tizenkét egymást követő hónap az átlagosnál magasabb középhőmérsékletű legyen – 2006 szeptembere és 2007 augusztusa között ez is. Korábban nem akadt példa enyhébb télre és forróbb június-júliusra a tavalyinál. 2006 ősze országos átlagban az elmúlt száz év második legmelegebbje és harmadik legszárazabbja volt, a 2007-es tavasznál pedig a meteorológiai mérések kezdete óta csak egyszer, 1934-ben regisztráltak melegebbet. A tavaly júliusi több mint egyhetes afrikai jellegű hőséghullám a 38–40 fokos csúcshőmérsékletekkel ugyancsak emlékezetes marad. Ekkor megdőlt a magyarországi abszolút melegrekord, július 20-án Kiskunhalason 41,9 fokot mértek. Ebbe a sorba tartozik, hogy az idei már a második egymást követő esztendő, amikor a pollenszezon január végén elkezdődött. 2008 első három hónapjában négy napi melegrekord dőlt meg, és két ízben is rendkívüli szélvihar tombolt – közülük a március eleji óriási károkat okozott például Nagyszentjánoson.




A lehullott csapadék mennyisége egy évszázad alatt 11 százalékkal esett vissza hazánkban – leginkább a tavaszok lettek szárazabbak –, miközben mind gyakoribb, hogy hirtelen nagy mennyiségű eső hull. Győr, valamint a sokorói és bakonyaljai falvak utcái tucatnyi alkalommal úsztak el az elmúlt két évben.


Időjárási szélsőségek a megye elmúlt egy évéből:

Özönvíz Győrben (2007. május 5.)
Afrikai jellegű hőséghullám (2007. július)

Szélvihar okozta károk Nagyszentjánoson (2008. március 1.)
Fotók: Kisalföld-archívum


Házi használatra már ötszázezer és egymillió forint között lehet szélkerekünk

A megyében – Sopronkövesd–Nagylózson és Levélen – működnek az ország legnagyobb teljesítményű szélerőművei. A legtöbb üzemelő szélerőmű Mosonmagyaróvár környékén található. Egy ház villamosenergia-ellátására alkalmas, kis teljesítményű szélerőmű már 500 ezer forintból felszerelhető.

Az Európai Unió programja szerint a tagállamoknak 2020-ig átlagosan húsz százalékra kell növelni az alternatív energiaforrásokból származó energiák részarányát. Erre többféle lehetőség kínálkozik. Napjainkban egyre inkább a szélerőművek terjednek – Magyarországon is – annak ellenére, hogy nálunk nem a legideálisabbak a szélviszonyok. A legtöbb szélerőmű Mosonmagyaróváron és környékén (Újrónafő, Mosonszolnok, Levél, Mecsér) található, de további szélerőművek épültek Csornán és Sopronkövesd–Nagylózson is.

– Magyarországnak 2020-ig tizenhárom százalékra kell növelni a megújuló energiaforrásból származó energia részarányát az összes energiatermelésen belül – tudtuk meg dr. Tóth Pétertől, a Magyar Szélenergia Társaság elnökétől, a győri Széchenyi-egyetem docensétől. – Jelenleg megújuló forrásból mintegy 4,5 százaléknyi energiát állítunk elő, amiből a villamosenergia-termelés részaránya 3,9 százalék. Ebben a folyamatban fontos szerep hárul a szélerőművekre. Napjainkban 88 megawatt ezek összteljesítménye. 2010-ig 330 megawatt az engedélyezett a magyar villamosenergia-rendszerbe beépíthető teljesítmény. Ezek a kapacitások már elkeltek, vagyis újabb szélerőművek 2010-ig nem épülhetnek. A következő tízéves periódus, vagyis a 2010 utáni időszak szélerőmű-beruházásaival, ezek előkészítésével azonban már most kell foglalkozni. Az elképzelések szerint 2020-ra már 1000 megawatt lesz a hazai szélerőművek beépített teljesítménye.

Dr. Tóth Péter kitért a házi minierőművek engedélyezésére is.
– A január elsején életbe lépett törvény szerint 0,5 kilowatt teljesítmény felett már meglehetősen bonyolult az eljárás. Ez alatt, amennyiben a megtermelt villamos energiát házon belül használják fel, gyakorlatilag nem szükséges (számos) engedély, amennyiben a torony nem haladja meg a négy és fél, illetve a hét és fél méteres magasságot. Szeretnénk elérni, hogy legalább 50 kilowattig terjed ki a kedvezmény. Egy átlagos háztartás éves villamos-energia szükséglete kétezer-kéterötszáz kilowattóra. A 0,5 kilowatt kapacitású szélkerék egy évben mintegy 720–1000 kilowattóra villamos energia előállítására képes. A legkorszerűbb ilyen berendezések már 230–390 ezer forintért megvásárolhatók, ehhez jönnek még a telepítés és a szükséges kiegészítő műszerek költségei, de nagyjából 500 ezer forintért mindenkinek lehet saját szélerőműve.


Szélkerék otthon

A lakosság körében a legelterjedtebb megújuló energiaforrás a Nap sugárzása. Ma már számos ház tetején található napkollektor, amely elsősorban a melegvíz-előállítást teszi olcsóbbá. Házi szélkerék még kevés helyen van, de aki ilyet szeretne, az talál már kivitelezőt. A kónyi Fekete Attila – aki energiarendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozik – elmondta, szélkerékprojektjük fejlesztés alatt áll. A tervezett bekerülési költség egy 1,5 kilowatt kapacitású szélkerék esetén közel egymillió forint lesz.
A megyében a legtöbb szélerőműpark Mosonmagyaróváron és környékén található. Fotógrafika: Magasi Dávid


Klímaváltozás a Gyerekegyetemen

A Kisalföld május 15-i – soproni – Gyerekegyetemének témája is a klímaváltozás lesz, amelynek előadója Vig Péter, a Nyugat-magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének docense lesz.
– A globális felmelegedés ellen Magyarországon is sok a tennivaló. Elsősorban az alternatív energiaforrások jobb kihasználása csökkentheti a káros gázok kibocsátását, amely a Föld felmelegedését okozza. Elsősorban a szélerőművekre gondolok, de fontos lehet a háztartások energiafelhasználási szerkezetének átalakítása is, például a napenergia felhasználásával. Nem elég azonban az elhatározás, az alternatív energiák kiaknázását támogatni, segíteni kell, különösen az első időszakban. Ennek a programnak fontos eleme a takarékoskodás és a közlekedési rendszer átalakítása, a környezetbarát vasúti és vízi közlekedés fejlesztése. Ezért is érthetetlenek a vasúthálózat elsorvasztására tett lépések. Nem szabadna lemondanunk a vízi erőművekről sem, persze nem nagy duzzasztókra gondolok, hanem kicsikre, amelyek még környezetbarátok és segítik a víz élővilágának megőrzését, regenerálódását. Fontos az erdőtelepítés folytatása, valamint biomassza-erőművek létesítése, mert például az állattartó telepek metánkibocsátása is jelentős. Ezek talán a legfontosabb tennivalók, nem szabad azonban elfelejteni, hogy a klímaváltozás mérséklése nem csupán egyetlen ország vagy földrész, hanem mindannyiunk kötelessége és felelőssége.

Takarékon
Az energiafogyasztás csökkentésével hozzájárulunk a klímavédelemhez és a pénztárcánkat is kíméljük. Erre számos lehetőségünk van a háztartásban. Csak néhány példát közlünk kedvcsinálásként:

Világítás
Használjunk a normál izzók helyett energiatakarékos izzókat, így az energiából 80%-ot is megtakaríthatunk.

Hűtőszekrény
Ha a fagyasztóból akarunk ételt felhasználni, egy nappal korábban vegyük ki onnan, és rakjuk át a hűtőbe. Ez hűti a hűtőt (kevesebbet fog fogyasztani), és nem kell meleg vizet vagy mikrót használni a kiolvasztáshoz.

Mosógép
Gondoljuk meg, milyen hőfokon mosunk. Ha például csak 60 °C-on történik a kifőzés, akkor az áramfelhasználás akár 35%-kal is csökkenthető.

Számítógép
Állítsunk be energiatakarékos üzemmódot, hogy a gép szünet esetén 10–15 perc múltán a készenléti állapotot automatikusan aktiválja. De ne feledjük: a számítógép, a nyomtató, a szkenner, a monitor (és számos más elektronikai készülék) akkor is fogyaszt áramot, ha nem dolgozik vele (stand-by üzemmód). Érintse meg! Ha a készülék melegszik, akkor áramot fogyaszt. A kézmeleg készülék körülbelül 5 W teljesítménnyel működik. Ez évente 25.000 forintunkba is kerülhet. Használjunk kapcsolóval ellátott elosztót! (Forrás: baumax.hu)

Olvasóink írták

  • 3. Simi 2008. április 11. 00:16
    „"De előfordult, nem is egyszer, csak akkor még nem ismerték a hőmérőt elődjeink.."

    Igen, ahogyan az elektromos aramot es a tobbi ujkori talalmanyt sem, amik nelkul a mai ember nem tud elni, maximum tulelni..
    Ez a civilizacio atka, amikor a fold napjan egy orat nem lehet kibirni aram nelkul..”
  • 2. colomano 2008. április 10. 14:23
    „http://www.erdeszetilapok.hu/?page=view&id=245”
  • 1. Agent 2008. április 10. 13:20
    „"Az utóbbi másfél év időjárási szempontból igazán rendkívüli volt. Azelőtt soha nem fordult elő, hogy tizenkét egymást követő hónap az átlagosnál magasabb középhőmérsékletű legyen"

    De előfordult, nem is egyszer, csak akkor még nem ismerték a hőmérőt elődjeink, illetve nem is voltak talán még homo sapiensek:) viszont a földtörténeti elemzések egyértelműen kimutatták ezt. A földtörténet során a széndioxid tartalom és az átlaghőmérséklet folyamatos hullámzásban van (ahogyan szinte minden más mérhető jellemző is), most éppen egy melegedő időszakban vagyunk (Volt már ilyen, gondoljunk csak a Dunántúl helyén évmilliókkal ezelőtt hullámzó trópusi tengerre, illetve azokra a forróövi erdőkre, amelyek szénhidrogénekként most kitermelve hasznosításra kerülnek), amely annyiban új, hogy a civilizált emberiség most részese ennek először, így szembesülnie kell az elkerülhetetlen következményekkel, meg kell tanulnia alkalmazkodni, értem ezalatt, hogy ha a civilizációnak köszönhető összes CO2 kibocsájtást nullára redukálnánk máról holnapra, attól még a felmelegedés folytatódna, a kérdés, amelyre senki nem tudja a választ, hogy milyen mértékben? Tehát senki nem tud arra megbízható választ adni, hogy a CO2 kibocsájtásunk milyen hatással van az egyébként is bekövetkező felmelegedésre, mennyire gyorsítja azt.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A megye eladná a reptéri részét

Győr-Moson-Sopron - A Kisalföld információit mindkét fél megerősítette: a megyei önkormányzat… Tovább olvasom