Kisalföld logö

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 6°C | 10°C Még több cikk.

Kispadon a polgármester

Negyedik ciklusát tölti Sokorópátkán Mecséri Lajos, akit 1990-ben választottak meg polgármesternek.
Mecséri Lajos
Negyedik ciklusát tölti a polgármesteri székben Mecséri Lajos, aki mielőtt 1990-ben megválasztották Sokorópátka első polgármesterének, közelében sem járt a közigazgatásnak. Beletanult, ahogy most a fociedzőségbe is szeretne kicsit belejönni. Az utolsó három mérkőzésen ő ült a község labdarúgócsapatának kispadján.

Egy kistelepülés közéletének a civil szervezetek lehetnek a pillérei, ezt vallja Mecséri Lajos, Sokorópátka polgármestere. Ezért szorgalmazták a helyi nyugdíjas-, a kismamaklub megalakulását, de van a községben vöröskeresztes szervezet, s létezik polgárőrség is. A legrégebbi a sportklub, ezért fájdalma, hogy most ez a beteg klub. Azon vannak, hogy megerősítsék. A polgármester személyes ügyének tekinti. Amikor a közelmúltban edző nélkül maradt a focicsapat, jobb híján – nem tagadja – ő ült le a kispadra. Nem akar tisztségeket halmozni, ahogy lehet, átadja a helyét.

A csapat edzését az egyik játékos vezényli, ő nem bírná erővel, edzőként a polgármester a csapatot állítja össze. Mi tagadás, nem fényes a mérlege. Három mérkőzésén két vereség, egy döntetlen. Most, legutoljára 3–1-re kaptak ki Tényőn. Egy vérbeli edző x-re kihozta volna a meccset – mondja Mecséri Lajos önkritikusan, ám 2–1-nél előreküldte a középhátvédet gólt szerezni, mire ők kapták meg a harmadikat.
Noha Ravazdon született, életének első tíz hónapját nem számítva a többit Sokorópátkán élte. Az általános iskola elvégzése után Győrben révaista volt, villamos energetikai szakágon végzett, amihez a Pattantyúsban technikusminősítést szerzett, majd ugyanezt az egyetemen felsőfokú energetikusi szakon egészítette ki. A vagongyárban volt villanyszerelő, majd a helyi tényői–sokorópátkai szövetkezethez ment haza: kezdetben villanyszerelő, később energetikus. Ilyen előzmények után választották 1990-ben polgármesternek.

– A tizenöt év és a négy ciklus is arra sarkallja az embert, hogy készítsen valamiféle mérleget – mondja. – Az induláskor semmilyen közműve nem volt a községnek, ma semmi sincs, ami hiányozna. Az 1960-as évek óta folyamatosan fogyott a lakók száma Sokorópátkán, akkor 1560 volt, ma pici kerekítéssel ezeregyszáz. Nagy eredménynek tudhatjuk, hogy már nem fogy a lakosság, sikerült megállítani a csökkenést, most nagyjából annyi, mint tizenöt éve volt. Ért bennünket itt a közösségben rossz is, jó is: 1996-ban több száz köbméter földet mosott le egy óriási vihar a dombokról. Valóságos földindulás volt. Kaptunk hárommilliót, elkészítettük belőle a vízrendezés tervét, aztán évről évre elkészült valami, hogy lehetőség szerint többet ne szenvedjünk, ne károsodjunk a nagy vizektől.

Gyönyörű helyre épült Sokorópátka, a dombok körülölelnek bennünket, talán száz méter is lehet a település két pontja között a szintkülönbség. Megdolgoztunk azért, hogy csak előnyét élvezzük ennek és ne kelljen idegeskednünk, ha jönnek a viharfelhők. Am i kudarc, amin nem sikerült változtatni se polgármesterként, se a térség képviselőjeként, hogy be vagyunk zárva, kelet és nyugat felé nem sikerült eljutni szomszédainkhoz, Pannonhalmára, Tétre vagy Kajárpécre, csak nagy kerülőkkel. Szívesebben gondolok arra képviselőtársaimmal együtt, amiben előbbre jutottunk. Szép az orvosi rendelőnk, a községháza valóban a község háza, van tornatermünk, rendben az iskolánk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kultúra túlélési csomag

Tóth Nándorné, Győr frissen kitüntetett kulturális irodavezetője az elismerés után sem ül a… Tovább olvasom