Kisalföld logö

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 2°C | 14°C Még több cikk.

Kísérleti nyúlként semmiért?

Létezik olyan elviselhetetlen fájdalom, hogy kísérleti nyúlnak adjuk be derekunkat? Vagy pusztán feladnánk az egészségünket honoráriumért? Riportunkban utánajártunk.
Az egyik vasárnapi bulvárújság hasábjain a következő hirdetéssel találtuk szembe magunkat minap: "részvételi lehetőség övsömör utáni krónikus fájdalom kezelését célzó klinikai gyógyszervizsgálatban".

A gyógyszerkísérletek járhatnak bizonyos, mindaddig ismeretlen mellékhatásokkal. Pár éve Nagy-Britanniában katasztrofális véget ért egy gyógyszerkísérlet: valamennyi részvevő az intenzív osztályon kötött ki súlyos, életveszélyes állapotban. A kezeltek nem tudtak önállóan lélegezni, fejük és nyakuk a normális méret háromszorosára dagadt, lábaik pedig mélylila színűek lettek. A legszerencsétlenebbül járt önkéntesnek bokából amputálni kellett a lábát. Igaz, legalább ki tudta fizetni a jogosítvány megszerzésével járó költségeket - állítólag ezért bújt a kísérleti nyúl bőrébe.


Önként, pénz nélkül

A lefülelt felhívásból megtudjuk, hogy vizsgálati programba jelentkezhet minden 18. életévet betöltött férfi és nő, akinek korábban volt övsömöre - a tudományosság kedvéért zárójelben megjegyzik annak latin nevét: herpes zooster -, valamint bőrkiütésük gyógyulása után a fájdalom legalább három hónapja fennáll. Az övsömör kórokozója a bárányhimlő vírusa. Azoknál a felnőtt, többnyire idős embereknél jelenik meg a betegség, akik fiatal korukban átestek bárányhimlőn. A hólyagok legtöbbször a törzsön jelentkeznek, de előfordulhatnak a szemen és az agyban is, amelyek akár vaksághoz vagy halálos agyvelőgyulladáshoz is vezethetnek. A hólyagok megjelenése általában két hétig tart, utána azonban nagyon gyakran rendkívül erős fájdalom alakul ki. Ez a fájdalom harminc naptól kezdve több hónapig vagy akár évekig is kínozhatja a betegeket.

"Cégünk egyszerre több gyógyszert is tesztel, ezért nem tudom pontosan, hogy a fájdalomcsillapítóval mi helyzet. Lehetséges az is, hogy külföldön már forgalomba hozták, csak Magyarországon vár még engedélyre. Mellékhatásokról nincsenek információim" - hallottuk telefonon a tájékoztatatást a cégtől, miután e-mailen inkognitóban jelentkeztünk az ominózus hirdetésre. Adja magát a kérdés: miért kell újratesztelni azokat a gyógyszereket, amelyeket már külföldön engedélyeztek, sőt, forgalomba is hoztak? Főleg abban az esetben, ha uniós tagországról beszélünk. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján található információk alapján ráadásul "a klinikai vizsgálatokat nem kell lefolytatni minden olyan államban, ahol a készítményt forgalmazni kívánják".
A kezelés kizárólag önkéntes alapú lehet, semmilyen pénzbeni juttatás nem járhat érte. Konkrétan egy 2005. szeptember 15-én hatályba lépő, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról szóló miniszteri rendelet szerint: "a vizsgálati alanyok - az egészséges önkéntesek kivételével - az utazási költségek, vagy a jövedelem-kiesésük megtérítésén felül nem kaphatnak fizetséget a részvételért".

A gyógyszereket a cég állja, a teszt során mindennap egy kapszulát kell bevenni a páciensnek szoros orvosi felügyelet mellett - derül ki a hirdetésből. Bár azon lehet vitatkozni, vajon mennyire szoros az az orvosi felügyelet, ahol tizenhárom hét alatt csupán hatszor kell megjelenni. Amennyiben a pácienst beválasztották a kísérleti csoportba, az utazási költségeket szintén a gyógyszerkészítő fizeti.


Etikus-e?

Jogosan merül fel: valóban etikusan jár el a gyógyszergyártó cég? A probléma jogköre az Országos Gyógyszerészeti Intézethez tartozik. "A fent említett vizsgálat engedélyezett, a toborzás teljesen szabályosan zajlik. A klinikai vizsgálati tervet szakmailag az OGYI, etikailag pedig az ETT (Egészségügyi Tudományos Tanács) Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottsága jóváhagyta. Jelen esetben kettes fázisú vizsgálatról beszélünk, amely a vizsgálati készítménynek a gyógyszertani hatás alapján kiválasztott indikációban végzett elemzését jelenti. Célja a gyógyszer terápiás hatásának igazolása, a dózis-hatás összefüggés megállapítása, az optimálisnak tartható egyszeri és napi dózis meghatározása, illetve a mellékhatások megfigyelése" - mondta a Vasárnapinak Szabó Franciska, az OGYI sajtószóvivője. Majd hozzátette: a kísérlet szó helyett ildomosabb lenne "humán klinikai vizsgálatok" kifejezést használni cikkünkben.

Tíz alkalmas kórházi osztály

"Az országban tíz helyen működik emberkísérletekre alkalmas kórházi osztály" - adta hírül az Index, de konkrétan csak Szegedet nevesítette az internetes portál. Hasonlóan más multinacionális cégekhez, a gyógyszergyárak is az olcsó munkaerőt keresik. Az utóbbi időben ezért a legtöbb úgynevezett egyes fázisú klinikai vizsgálatot Dél-Amerikában, Afrikában, és Ázsiában végzik el - ezekben az országokban nagyon keveset kell fizetni az önkénteseknek. Az Index szerint "Magyarország még mindig népszerű a gyógyszergyárak körében, mert keveset kell fizetni a kísérletre vállalkozóknak, viszont az orvosok jól képzettek". Az Európai Unió tagállamaiban egyébként a gyógyszerkészítményekkel végzett klinikai vizsgálatok egységes elvek és eljárások szerint zajlanak. Az egyik legfontosabb alapelv szerint vizsgálati alany épsége és jóléte a legfontosabb, prioritást élvez a tudomány érdekeivel szemben. Kiemelt fontosságú a nemzőképes korban lévők biztonsága is.

Pardavi Mariann
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

`Civakodó magyarok célt nem érhetnek`

Győr-Moson-Sopron - Megyénk városaiban gyönyörű tavaszi időben ünnepelhették meg az 1848-49-es… Tovább olvasom