Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 20°C Még több cikk.

Kiemelt lehet a Széchenyi?

Elfogadták az új felsőoktatási törvényt, vége a tartalmáról, a változásokról szóló találgatásoknak. Ennek kapcsán a Széchenyi István Egyetem főtitkárával, dr. Író Bélával beszélgettünk.

– A felsőoktatási törvény nagy viharban született meg, szó volt egyetemek szuverenitásának megszüntetéséről is. A hírek szerint a Széchenyi integrálta volna a Nyugat-magyarországi Egyetem győri karát. Van ennek valóságalapja?


– Mi mindig is elkötelezettek voltunk amellett, hogy egy város, egy egyetem, persze Budapesten kívül.

Amikor a felsőoktatási törvény készítése során integrációról hallottunk, ez ismét felmerült bennünk, de kérdés ezzel kapcsolatban nem érkezett hozzánk. A mi elgondolásainkat azonban sosem alapoztuk az erővel történő integrációra, mindössze úgy gondoltuk, hogy az integráció Győrnek is előnyös lenne.

– Sokszor megkapták, hogy a Széchenyi az Audival való partnerkapcsolat miatt könnyű helyzetben van, a vidéki egyetemek között kitüntetett szerep jut neki. Érzik ezt az előnyt?

– Ha műszaki képzésről van szó, akkor valószínűleg mi jutunk először mindenki eszébe a vidéki egyetemek közül.

Az Audival való kapcsolat miatt a pozícióink valóban nem rosszak, de ezért sokat kell dolgoznunk. Nekem is mondták már más egyetemről, hogy „nektek könnyű, mert ott az Audi, szóltok neki, majd ő ad". Ez tévedés. Az Audi akkor ad valamit, ha azt valamilyen módon ellentételezzük, s ez így van rendjén.

– A törvény azt mondja: nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes egyetemeket. Az Audival való együttműködés miatt akár a Széchenyi is a kitüntetettek között lehet...

– Azt, hogy mi a nemzetstratégiai cél, senki nem írta még le, legalábbis nem emlékszem rá. Az államnak vannak törekvései, amelyek között szerepel a járműipar fejlesztése, s ennek a piacnak közvetve mi is szereplői vagyunk. Az Audi húzóágazatként működik, tízezrek megélhetését biztosítja. Ha ezt nézzük, akkor a járműgyártás fejlesztése akár nemzetstratégiai cél is lehet.

– Milyen előnyökkel járna a kiemelt státus?

– Feltételezem, hogy nem azzal fog járni, hogy jön egy nagy teherautó és hoz egy csomó pénzt. Azt tartom elképzelhetőnek, hogy pályázatokban, normatív támogatásokban magasabb lesz a szorzószám, kissé előnyösebb helyzetbe kerül a kiemelt egyetem. Pénz sokkal több nem lesz, ez biztos.

– Az államilag finanszírozott helyeket jelentősen csökkentették. Milyen hátrányokkal járhat ez?

– A kisebb keretszámnál az nagyobb probléma, hogy az elmúlt években csak képzési területekre történt a keretszámok lebontása, most pedig azt hallottam, hogy intézményekre történik majd.

Ez azt jelenti, hogy előfordulhat a felvételi eljárásban, hogy lesz olyan hozzánk jelentkező, akinek a pontszáma elegendő, de elfogynak a mi számunkra biztosított államilag finanszírozott helyek, és ha csak ilyen képzést jelölt meg, akkor nem kerül felvételre.

Eddig országos keretszám volt és a hallgatók választása szerint dőlt el, hogy hová került be, ez élesítette a felsőoktatási intézmények közötti versenyt. Az intézményekre bontás ebbe beleavatkozik, intézményeket hátrányos helyzetbe hozhat azzal, hogy jóval kevesebb állami helyet ad neki, mint egy másik, hasonló képzési területűnek.

– Milyen egyéb lényegi változást hoz az új felsőoktatási törvény szeptembertől az egyetem életébe?

– Nekünk nagyon keveset kell változtatnunk. Nincs az új törvényben olyan passzus, amely azt jelentené, hogy mindent fel kell forgatni. Megfelelünk az egyetem működésének feltételéül szabott kritériumoknak. A szenátust illetően egyetlen változás lesz, az, hogy a gazdasági főigazgató is szavazati joggal fog rendelkezni. A hallgatók tanulmányainak szabályozásába egy kitételt kell újként felvennünk: szeptembertől meg kell szüntetnünk annak a hallgatónak a jogviszonyát, akinek egyazon tárgyból tett sikertelen vizsgáinak száma eléri a hatot. Ez kellemetlen lehet számukra.

– A "röghöz kötésként" ismertté vált hallgatói szerződésre vonatkozóan mit tartalmaz a törvény?

– A törvény jelen pillanatban csak azt mondja, hogy azzal, aki állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas lesz, szerződést kell kötni. A szerződés tartalmát kormányrendelet adja majd meg, „röghöz kötésről" konkrétan még szó nincs.

– Az egyetem egyetért azzal, hogy az államilag támogatott diplomáért cserébe elvárnák, hogy a végzettek egy ideig itthon kamatoztassák tudásukat?

– Az egyetemnek ebben a kérdésben nincs állásfoglalása. Kötelesek vagyunk végrehajtani, amit a törvény előír, mindegy, hogy mi a véleményünk. Magánemberként úgy gondolom, hogy ellentétes, amit mondunk és amit csinálunk. Évek óta azt hallani, hogy "a magyar munkaerő nem elég mobilis".

Most pedig azt akarjuk, hogy ne legyen mobilis? Azt akarjuk, hogy tudjon nyelveket. Miért? Például azért, hogy tapasztalatokat szerezhessen külföldön is. Ezért én nem értek egyet azzal, hogy olyan feltételhez kössék az állami támogatást, hogy – mondjuk – tíz évig itthon kell dolgoznia az ösztöndíjasnak.

Azzal viszont maximálisan egyetértek, hogy kemény feltételekhez, teljesítményfeltételekhez kell kötni azt, hogy valaki állami ösztöndíjas legyen, a legjobbak tanulását kell támogatni. A külföldre távozók többsége pár év múlva úgyis hazajön.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magas árat fizetnek a diplomáért

Az államilag finanszírozott helyek csökkentését a kormány új diákhitel-konstrukcióval kívánja… Tovább olvasom