Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Ki kell fehéríteni a hazai színesfémpiacot

Győr-Moson-Sopron - Fémkereskedelmet csak az folytathat, aki teljes nyilvántartást vezet a vevőkről, az eladókról és a termékekről is – többek között ezt tartalmazza a fémkereskedelem szigorításáról szóló, legújabb törvénytervezet. Kérdés, hogy visszaszorítható lesz-e ezzel a „színesfémbűnözés", de az tény, a megyében is átláthatatlan jelenleg a helyzet.

Elkészült a színesfémlopások visszaszorítását célzó törvénytervezet szövege, s hamarosan a kormány elé kerül. A legfontosabb elemei címszakban: a tervezet szerint a fémkereskedelem engedélyköteles lesz, s a törvény széles körű dokumentációs kötelezettséget ír elő – a fémárukat például csak megfelelő, szigorú számadású nyomtatványokkal lehetne szállítani.

Teljes körű nyilvántartást kellene továbbá vezetni a vevőkről, az eladókról és a termékekről is. Szigorítanák a kiszabható büntetéseket; a szabályozás filozófiája olyan lesz, mintha jövedéki termékről lenne szó.

A törvénytervezettel a cél az, hogy a jogszabályokat betartó, tisztességes fémkereskedő békésen tudja végezni tevékenységét, az illegális pedig fennakadjon az ellenőrzés rostáján – mondta az „Új rend" kormánybiztosa, amikor a törvénytervezet megszületését a minap beharangozta a sajtó előtt. Alig kicsivel később a monorierdei baleset után kifosztott vasút szerelvény híre még egy lapáttal rátett a tűzre, de nekünk sem kellett túl sokáig kutakodnunk, hogy hasonló eseteket találjunk Győr-Moson-Sopron megyében.

Nem mindegy, hogy ki tudják-e a fehéríteni a teljes ágazatot. Fotó: Bertleff András. Felvételünk illusztráció
Nem mindegy, hogy ki tudják-e a fehéríteni a teljes ágazatot. Fotó: Bertleff András. Felvételünk illusztráció

A Kisalföld április 4-én számolt be arról, hogy a Téten végrehajtott Zöld Kommandó akcióban egy helyi lakos két telephelyén összesen 1250 tonnányi autóalkatrészt, roncskarosszériát, acél-, vasöntvényt találtak a lakóházak szomszédságában. Augusztusban két csornai férfi 400 és 600 literes koracél tartályt lopott el egy soproni szőlősgazdától; a rendőrség néhány órán belül elfogta a gyanúsítottakat. Az elmúlt években tucatszám írtunk kábellopásokról – legutóbb fél Győr nem tudott tévét nézni egy éjszakán keresztül. Nem kérdés tehát, hogy valamit lépni kell, az azonban igen, hogy ez a törvénytervezet-e a megfelelő megoldás.
Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének (HOE) ügyvezető igazgatója egyértelmű választ ad: „Ennek a törvénytervezetnek több eleme elfogadhatatlan." A miértre két okot mond: egyfelől több tisztességes céget tenne tönkre, ha kistérségenként csupán egy vállalkozás működhetne – így munkahelyek százai szűnnének meg és a költségvetés is jelentős adóbevételtől esne el.

A törvény ugyanis korlátozná az engedélyek kiadását: kistérségenként egy cég működését engedélyezné, ennél azonban jóval több nyilvántartott szereplő van a piacon. A szakmai szervezet emellett nem ért egyet azzal sem, hogy a legnagyobb biztosítékot (melynek minimális összege 25 millió forint) fizető kapja meg az engedélyt, mintegy „megvásárolva" azt. „Nem ez a szigor tisztítaná meg piacot az illegális fémhulladék-kereskedőktől, hanem az, ha a rendőrség bevonásával célzott ellenőrzések során felszámolnák az ilyen telepeket. Ennek megvalósítása érdekében támogatjuk a szigorúbb nyilvántartás bevezetését és a VPOP mint ellenőrző hatóság bevonását."

Horváth Ferenc, a győri telephelyű Alcufer Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, aki egyben a HOE vas- és színesfémhulladék-szakosztályának vezetője is, árnyaltabban fogalmaz, de a lényeg számára is ugyanaz. A piaci szereplők számának adminisztratív szabályozása a problémákat nem oldaná meg, csupán az eddigi legális szereplők számát csökkentené.

A törvénytelenül működő telepeket fel kell számolni, a jogkövető magatartást tanúsítókat viszont hagyni kell dolgozni, hisz a hulladék újrahasznosítás fontos gazdasági, foglalkoztatási és környezetvédelmi érdek is egyben.

– Átláthatóvá kell tenni a színesfém-kereskedést, mondhatnám úgy is, ahogy mi csináljuk: nálunk ugyanis minden átvételről és mindenkiről, aki hozzánk szállított fémhulladékot, nyilvántartást vezetünk, ami ellenőrizhető.

Arra, hogy a törvényi szabályozás miért nem odázható tovább, íme néhány – beszédes – adat a végére: a hulladékkezelő ágazat éves forgalma meghaladja a kétszázmilliárd forintot Magyarországon. Az ágazat legértékesebb szegmense a színesfém-kereskedelem. Az ágazatban dolgozó cégek tavaly mintegy 1,2 millió tonna vas-, 480 ezer tonna papír-, 150 ezer tonna nemesfém- vagy színesfém-, 40 ezer tonna műanyaghulladékot, valamint 22 ezer tonna akkumulátort gyűjtöttek be és készítettek elő hasznosításra.

Az ágazatban dolgozó cégek tavaly mintegy 1,2 millió tonna vas-, 150 ezer tonna nemesfém- vagy színesfém-, 40 ezer tonna műanyaghulladékot, valamint 22 ezer tonna akkumulátort gyűjtöttek be.

Olvasóink írták

  • 2. Boróka 2008. október 21. 12:19
    „Nem a színesfémpiacot kell kifehéríteni, hanem annak résztvevőit!
    ....felvásárlók- eladók!!”
  • 1. tricse 2008. október 21. 11:54
    „A cím felettébb találó!

    :)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vakok játszottak látóknak Győrben

Győr - Különleges színházi előadást tartottak szombat délután Győrben. Vak színészek szórakoztatták… Tovább olvasom