Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő ikonokkal! 
A megyében egyelőre mindössze két nagyobb szakaszon épült bicikliút: a Szigetközben és a Fertő tó körül. Büszkék vagyunk rájuk, jóllehet egy osztrák vagy egy német turista egyáltalán nem érzi magát kellemesen ezeken az utakon. S akkor még nem beszéltünk a városokról és a városok környékéről, amelyek nem sokakat ösztönöznek a mindennapi kerékpáros ingázásra. Kobrizsa Ádám, a hétvégi Bringapolist szervező Keret Egyesület elnöke – aki főként Győrt és a turistaútvonalakat ismeri – a városon belül azt tartja a legfőbb gondnak, hogy az elkülönített kerékpárutakon a biciklisek és a gyalogosok osztoznak, s ez veszélyesebb, mintha levezetnék őket az autók mellé.
 |
| Akik idén kerékpárutat építhetnek A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tájékoztatása szerint a Kerékpárút-hálózat fejlesztése forgalmas útszakaszok mentén című pályázati felhívásra a 2007. november 16-i beadási határidőig 18 pályázat érkezett be, amelyekből végül 12 pályázat felelt meg a formai követelményeknek. A befogadott tucatnyi pályázat támogatásigénye 1043 milliárd forint volt, a pályázati felhívásban azonban 700 millió forintot oszthattak szét. A február 1-jei ülésen a bírálóbizottság ezek közül 9 projektet javasolt támogatásra, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség el is fogadott. A megyében három település nyert: Fertőd 192,3 millió forintot, Szany 22,2 milliót, Lébény pedig 52,6 milliót (lásd részletesebben a hírgrafikát). Győrről azért muszáj külön említést tenni, mert a megyeszékhely, nem tudni miért, egyetlen pályázatot sem nyújtott be szemben Szombathellyel és Zalaegerszeggel, amely igen, s nyert is. |
| A pályázatokról kontra... Lajtmann Csaba, a Reflex munkatársa szerint örök probléma, hogy a kerékpárutak fejlesztését több program is támogatja az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül. A Közlekedés Operatív Program (Közop) a nagyobb forgalmú utak településeket összekötő szakaszai mellett, a Nyugat-dunántúli Operatív Program pedig a településeken belüli, illetve a több számjegyű, kisebb forgalmú utak mellett támogatja a kerékpárút-hálózat fejlesztését. Sajnos így a fejlesztések „elkerülhetik" egymást, és előfordulhat, hogy a biztonságos kerékpárútról hirtelen beesünk egy nagy forgalmú, kerékpárút nélküli településre. Ezt a problémát egyébként a Közop legújabb pályázati felhívása (http://www.nfu.hu/doc/857) már próbálja orvosolni, melynél feltétel, hogy a kialakított új útszakasznak mindkét végén már meglévő kerékpárútszakaszhoz kell csatlakoznia. |
A győri kerékpárutakkal több baj is van:
1, A kerékpárutak jelentős része normális sebességű (15-25 km/h) haladásra teljesen alkalmatlan, mert sárga festékkel készültek, a járdák leszűkítésével. A felületüket 5-10 cm nagyságú felgyűrődések, kb. ugyanilyen mély gödrök és repedések tarkítják, és sokhelyen balesetveszélyesek.
Arról nem is beszélve, hogy az ilyen "iker" gyalog-,ill. kerékpárutak sok esetben amiatt is veszélyesek, hogy a gyalogosok (és néha a bicajosok is) ötletszerűen hol az egyik részen, hol a másikon közlekednek. Néha mindkettőn egyszerre... Pl. Tihanyi Á. utca, Szigathy A. utca.
2, A kerékpárutak és a közutak találkozásai az esetek 90%-ában pocsékok, néha egyenesen katasztrófálisak. Egyszerűen nem képesek egy szintbe hozni a bringautat és a közutat. Sem a piros díszköveset, sem a szegélyköveset. A rámpák néha 35-45 fokosak, képtelenség rajtuk normálisan áthajtani, és a legrosszabb az, ahol nincs is ilyen. Hihetetlen, hogy ki volt az az idióta műszaki… Tovább olvasom »
Ausztriaban es MO-on sokat turaztam. Az adottsagok megvannak MO-on is, de hianyzik egy koordinalt orszagos program ahhoz , hogy a kerekparturizmus sikeres legyen Ausztriahoz hasonloan.
A kerekparszezon lenyegesen hosszabb mint a nyari furdoszezon, de ugylatszik ez meg titok otthon. Sajnos a sogorok elobbre vannak , habar nem kellene tulsok penz ahhoz , hogy a kerekparturizmus MO-on is egy sikerag legyen.
Egy amerikai magyar kerekpar turista
Nem az a baj, hogy felküldek minket a járdára a gyalogosok közé, (amióta megcsinálták az osztott járdákat, mindig azon megyek és soha semmilyen problémám nem volt), hanem az hogy a legtöbb helyen az aszfalt minősége maradt, amilyen volt, vagyis nem alkalmas kerékpározásra. A kerékpáros infrastruktúra másik sarkalatos pontja a tárolók hiánya városszerte.
Marcalvárosból Csanak felé menet az útpadkákon ugratni kell, mert nem sima az út. Visszafele ugyanez a helyzet. Az akadálymentesítést megoldhatnák arrafele is.
ma nádorvárostól marcalvárosig eljutva csak 3 esetben találkoztam olyan utcasarokkal ahol a járdára felfestett sárga csík egy agyrém,mert sem a kerékpáros sem pedig a gyalogos nem fér el a maga sávjában---még egymaga sem nemhogy esetleg kisgyermeket vezetve,babakocsit tolva,idős esetleg beteg embert támogatva´
ennél már csak az idiótább megoldás mikor a bicikliseknek szánt sáv hol az úttest melletti hol a házak melletti részén van a járdának és kanyarog mint az ökörh.....ás!
kisgyermekeinket arra tanítottuk amire minket is a szüleink---a járda a gyalogosoké----na ezt húzta át valaki egy elmebeteg ötlettel mikor engedélyezte ezt a járdán sárgacsíkos kerékpárútmegoldást---amit jelzem a bringások sem tartanak maradéktalanul jó ötletnek!
mindenesetre az autósoknak bezzeg csinálják a helyeket---lásd bartók béla út az s-marketnél---leszükítik a járdát hogy legyen parkolóhely az autóknak ezt még le lehet nyelni,de ha oda arra a megmaradt keskeny járdára még sárga csíkos bicikliutat… Tovább olvasom »
hirdetés
18°C
Hozzászólok! 
