Kisalföld logö

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -6°C | 1°C

Kerékpárutak gyerekcipőben

Győr-Moson-Sopron - A szombatra tervezett kerékpáros felvonuláshoz (Bringapolis) kapcsolódóan utánajártunk, a biciklisek mennyire érezhetik magukat egyenrangúnak a megye útjain. Mi tagadás, a megyét még nem szövik keresztül-kasul a kerékpárutak, bár három településünk a közelmúltban nyert milliókat erre a célra.

A megyében egyelőre mindössze két nagyobb szakaszon épült bicikliút: a Szigetközben és a Fertő tó körül. Büszkék vagyunk rájuk, jóllehet egy osztrák vagy egy német turista egyáltalán nem érzi magát kellemesen ezeken az utakon. S akkor még nem beszéltünk a városokról és a városok környékéről, amelyek nem sokakat ösztönöznek a mindennapi kerékpáros ingázásra. Kobrizsa Ádám, a hétvégi Bringapolist szervező Keret Egyesület elnöke – aki főként Győrt és a turistaútvonalakat ismeri – a városon belül azt tartja a legfőbb gondnak, hogy az elkülönített kerékpárutakon a biciklisek és a gyalogosok osztoznak, s ez veszélyesebb, mintha levezetnék őket az autók mellé.



A rendőrségi statisztika kicsit sem kedvező, 2006-hoz képest jelentősen nőtt a kerékpárosok által okozott balesetek száma: míg két éve 69, tavaly már 109 baleset történt a megyében. Több mint beszédes adat az is, hogy idén január 21. és április 13. között 67 kerékpárosnál jelzett a szonda – ellenük szabálysértési feljelentést tett a rendőrség. Hogy szükséges a kerékpárosok ellenőrzése is, mutatja még egy adat a sok közül, miszerint a kerékpárosok által súlyos sérülést okozott balesetek közül (összesen 46 volt) hatot ittasan követtek el.

Akik idén kerékpárutat építhetnek

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tájékoztatása szerint a Kerékpárút-hálózat fejlesztése forgalmas útszakaszok mentén című pályázati felhívásra a 2007. november 16-i beadási határidőig 18 pályázat érkezett be, amelyekből végül 12 pályázat felelt meg a formai követelményeknek. A befogadott tucatnyi pályázat támogatásigénye 1043 milliárd forint volt, a pályázati felhívásban azonban 700 millió forintot oszthattak szét. A február 1-jei ülésen a bírálóbizottság ezek közül 9 projektet javasolt támogatásra, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség el is fogadott. A megyében három település nyert: Fertőd 192,3 millió forintot, Szany 22,2 milliót, Lébény pedig 52,6 milliót (lásd részletesebben a hírgrafikát). Győrről azért muszáj külön említést tenni, mert a megyeszékhely, nem tudni miért, egyetlen pályázatot sem nyújtott be szemben Szombathellyel és Zalaegerszeggel, amely igen, s nyert is.
De vissza a szabályosan közlekedő kerékpárosokhoz:
– Nyugat-Európában elfogadott, hogy a biciklis az úttesten halad és felfestett burkolati jel választja el őt az autóstól. Így a kanyarodó sofőrök jobban látják, míg a gyalogút szerepét is betöltő vonal kereszteződésein egy kerékpárosnak igen kockázatos megállás nélkül áthajtani – folytatja Kobrizsa Ádám.

Azért sem megoldott a dolog, mert hiába van a kerékpárosnak egyre több helyen külön sávja, az egyrészt nem folyamatos, másrészt sok helyen ráengedik a buszmegállóba érkező gyalogosokra, jó példa erre Győrben a Tihanyi út és a Rónay Jácint utca.

Szerintem sokkal egyszerűbb és célravezetőbb megoldás az úttesten egy sávot festeni, s csak ott gondolkodni külön útban, ahol erre elegendő a hely és külön járdát is ki tudnak építeni. Állandó gondot okoznak még a körforgalmak is: itt a biciklis háromszor kénytelen leszállni egy balra ívelő kanyarhoz – véli a Keret elnöke.

Kobrizsa Ádám úgy látja: a nagyobb településen kívüli részeket illetően minden önkormányzatnak érdemes lenne felmérni, hogy meddig tart a városból kiköltözők „tartománya" és honnantól kell turistaútban gondolkodni. Mert ami például a szigetközi kerékpárutat illeti, az az ingázásra tökéletesen alkalmas. Turistaútnak viszont már nem igazán, mert keskeny a kétirányú közlekedéshez, s az Atlanti-ócentól a Fekete-tengerig tartó „Eurovelo 6" útvonalon jóformán ez az első szakasz, ahol a kerékpárosok nem mehetnek egymás mellett.

Nem beszélve arról, hogy a Mosonmagyaróvár felől jövők Halászi után már nemigen csodálhatják a folyót, márpedig a turista inkább harminc kilométert is kerül, ha elég széles, forgalommentes és szép tájon haladhat. Ezért a tájékozottabbak szívesebben mennek el Püski és Lipót felé a Lajta mentéről, még ha tovább is tart az út. Régi nóta egyébként, hogy nem megoldott a győrújfalui szakasz, a szigetközi biciklis útja itt járdákon át vezet.

Nem kell mondani, hogy egy kerékpáros szemével katasztrofális a veszprémi út forgalma. Nem elsősorban a Balatonra igyekvők szempontjából – mert ők választhatják a Sokoró sokkal nyugodtabb másik oldalát is Tényőn át –, hanem főleg azok miatt, akik Nyúlról és Écsről járnak be. (A várostól ennél messzebbi településeknél már jellemző a biciklis ingázás.) A 82-es problémáját már csak külön kerékpárúttal lehetne megoldani, s igaz ez a pápai útra is, mert a Győrszemeréről vagy Koroncóról érkezők „éveket öregednek" ezen a vonalon. Ám a Győr környéki agglomerációra a legjobb példa talán Győrújbarát, ahonnan csak 6 kilométert kell jönnie a biciklisnek. Az út erre alkalmas is volna, a baj vele csak az, hogy az autósok néhány perc alatt akarják megtenni a távot, ezért életveszélyes az út. Viszont ha már a 140-nel „döngetőket" nem lehet jobb belátásra bírni, jó lenne kiszélesíteni ezt a másodrendű utat.

Ami a megye másik kerékpárútját illeti, a Fertő tó mentére is csak addig vagyunk büszkék, amíg nem beszélünk egy osztrákkal.

Molnár Balázs, az ökorurizmust szervező Natura Bt. vezetője szerint szomorú, hogy Ausztriában ellenkampányt indítottak a Fertő tó magyar partja ellen, mondván, jobb, ha messziről elkerüli a turista. Ez persze sarkított vélemény.

De az tény, folytatja, hogy a megnyílt határ két oldalát össze sem lehet hasonlítani. Ott kezdődik, hogy az út valahol még nem is épült meg, így a biciklis útja Fertőrákos és Balf között megakad. Vannak persze igen igényes szakaszok, például Fertőhomoknál és Hidegségnél, de olyanok is, ahol a rossz aszfaltot feltörte a nyárfa gyökere. Molnár Balázs szerint nem túl ésszerű félmegoldás született: az árnyékot adó fákat kivágták, ám a beton nyilvánvalóan ma is rossz. Még mindig a városon kívül maradva, megoldatlan a Harkáról és Ágfalváról a volt határig vezető két szakasz, a biciklis földúton megy – persze csak Ausztriáig, mert ott kisimul a talaj. Sopron pedig – véli Molnár Balázs – azért nem biciklisbarát, mert szinte alig van két olyan pontja, amit egybefüggő kerékpárút kötne össze és ne kellene a településen áthaladóknak állandóan leszállni és átkelni a másik oldalra.

A pályázatokról kontra...

Lajtmann Csaba, a Reflex munkatársa szerint örök probléma, hogy a kerékpárutak fejlesztését több program is támogatja az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül. A Közlekedés Operatív Program (Közop) a nagyobb forgalmú utak településeket összekötő szakaszai mellett, a Nyugat-dunántúli Operatív Program pedig a településeken belüli, illetve a több számjegyű, kisebb forgalmú utak mellett támogatja a kerékpárút-hálózat fejlesztését. Sajnos így a fejlesztések „elkerülhetik" egymást, és előfordulhat, hogy a biztonságos kerékpárútról hirtelen beesünk egy nagy forgalmú, kerékpárút nélküli településre. Ezt a problémát egyébként a Közop legújabb pályázati felhívása (http://www.nfu.hu/doc/857) már próbálja orvosolni, melynél feltétel, hogy a kialakított új útszakasznak mindkét végén már meglévő kerékpárútszakaszhoz kell csatlakoznia.

Olvasóink írták

  • 5. Bagó István 2008. május 15. 09:13
    „A győri kerékpárutakkal több baj is van:

    1, A kerékpárutak jelentős része normális sebességű (15-25 km/h) haladásra teljesen alkalmatlan, mert sárga festékkel készültek, a járdák leszűkítésével. A felületüket 5-10 cm nagyságú felgyűrődések, kb. ugyanilyen mély gödrök és repedések tarkítják, és sokhelyen balesetveszélyesek.
    Arról nem is beszélve, hogy az ilyen "iker" gyalog-,ill. kerékpárutak sok esetben amiatt is veszélyesek, hogy a gyalogosok (és néha a bicajosok is) ötletszerűen hol az egyik részen, hol a másikon közlekednek. Néha mindkettőn egyszerre... Pl. Tihanyi Á. utca, Szigathy A. utca.

    2, A kerékpárutak és a közutak találkozásai az esetek 90%-ában pocsékok, néha egyenesen katasztrófálisak. Egyszerűen nem képesek egy szintbe hozni a bringautat és a közutat. Sem a piros díszköveset, sem a szegélyköveset. A rámpák néha 35-45 fokosak, képtelenség rajtuk normálisan áthajtani, és a legrosszabb az, ahol nincs is ilyen. Hihetetlen, hogy ki volt az az idióta műszaki ellenőr, aki átvette az építőtől a Praktiker előtti bicikliutat, vagy ha tovább megyek onnan a Szent Lélek templom felé, akkor a körforgalomnál lévő bringautat, illetve a 83-as út mellettit. Sehol nincs rámpa. Semmilyen!!!

    3, Az új építésű kerékpárutak is pocsékok néha... Pl. a legújabb a Mécs Károly utca végén az új barkácsáruháznál elkészített körforgalom, ahol a bringaút eléggé zötyög, az úttesten való átvezetés 4-ből három helyen jó, a nagyadiknél van 5 cm szintkülönbség! Ugyanez a helyzet a 83-as főút melletti bicajútnál. Ott sem sikerült egy szintbe hozni a két utat. Pedig ez kizárólag odafigyelés kérdése lett volna. A hédervári út melletti új bicikliút pedig maga a katasztrófa. Vadiúj széles bicajút, de olyan hullámos, hogy az ember lelkét kirázza. Ennek a műszaki ellenőrével is elbeszélgetnék szívesen....

    4, A meglévő utak karbantartásával a kutya sem törődik... Sajna. A 83-as főút melletti bicajút (talán az első volt a városban) tele van 30 cm mély gödrökkel, repedésekkel, felgyűrődésekkel, ugratónak is beillő egyenetlenségekkel. Mióta az út elkészült, azzal senki sem foglalkozott, az akkori remek, sima aszfalt ma már rázós, egyenetlen, néhol balesetveszélyes bicajút lett. Többhelyen feltőrte a fű az aszfaltot, a repedéseket tovább szélesítve, valaha próbálták a repedéseket foltozással javítani, de ezzel azt érték el, hogy egy ugrató helyett két kisebb lett. A repedéseket persze nem öntötték ki bitumennel... Pedig sokan járnak rajta ki a nagy áruházakhoz és Ménfőcsanakra is. De pl. a Pápai úti lámpás keresztezésnél, vagy a Szent Lélek templomi lámpánál megint csak 10-15 cm-es ugratón kell áthajtani, rámpa nincs!

    Sajnos, a fenti példák nem egyediek, az egész városra jellemző ez. Az utak építésével foglalkozó "szakemberek" valószínűlag sohasem mentek végig bingával rajtuk, és fogalmuk sincs, mit is kellene csinálniuk. Papírból dolgoznak és valószínűleg Audival járnak...

    Az sem ártana, ha a sajtó jobban rászállna a témára, mert itt is lehetne és kellene is felelősőket keresni!”
  • 4. Lukacsy Jenoe 2008. április 22. 05:06
    „Ausztriaban es MO-on sokat turaztam. Az adottsagok megvannak MO-on is, de hianyzik egy koordinalt orszagos program ahhoz , hogy a kerekparturizmus sikeres legyen Ausztriahoz hasonloan.
    A kerekparszezon lenyegesen hosszabb mint a nyari furdoszezon, de ugylatszik ez meg titok otthon. Sajnos a sogorok elobbre vannak , habar nem kellene tulsok penz ahhoz , hogy a kerekparturizmus MO-on is egy sikerag legyen.
    Egy amerikai magyar kerekpar turista”
  • 3. Trekkinges 2008. április 19. 10:37
    „Nem az a baj, hogy felküldek minket a járdára a gyalogosok közé, (amióta megcsinálták az osztott járdákat, mindig azon megyek és soha semmilyen problémám nem volt), hanem az hogy a legtöbb helyen az aszfalt minősége maradt, amilyen volt, vagyis nem alkalmas kerékpározásra. A kerékpáros infrastruktúra másik sarkalatos pontja a tárolók hiánya városszerte.”
  • 2. bringás 2008. április 18. 20:19
    „Marcalvárosból Csanak felé menet az útpadkákon ugratni kell, mert nem sima az út. Visszafele ugyanez a helyzet. Az akadálymentesítést megoldhatnák arrafele is.”
  • 1. tricse 2008. április 18. 12:12
    „ma nádorvárostól marcalvárosig eljutva csak 3 esetben találkoztam olyan utcasarokkal ahol a járdára felfestett sárga csík egy agyrém,mert sem a kerékpáros sem pedig a gyalogos nem fér el a maga sávjában---még egymaga sem nemhogy esetleg kisgyermeket vezetve,babakocsit tolva,idős esetleg beteg embert támogatva´

    ennél már csak az idiótább megoldás mikor a bicikliseknek szánt sáv hol az úttest melletti hol a házak melletti részén van a járdának és kanyarog mint az ökörh.....ás!

    kisgyermekeinket arra tanítottuk amire minket is a szüleink---a járda a gyalogosoké----na ezt húzta át valaki egy elmebeteg ötlettel mikor engedélyezte ezt a járdán sárgacsíkos kerékpárútmegoldást---amit jelzem a bringások sem tartanak maradéktalanul jó ötletnek!

    mindenesetre az autósoknak bezzeg csinálják a helyeket---lásd bartók béla út az s-marketnél---leszükítik a járdát hogy legyen parkolóhely az autóknak ezt még le lehet nyelni,de ha oda arra a megmaradt keskeny járdára még sárga csíkos bicikliutat is tesznek az már szegénységi bizonyítvány lesz!

    persze gondolom aki ezekre engedélyt ad meg nagy okosan jó pénzért kiterveli az még a slozira is autóval jár !”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fogságba estek az autók

Győr - Az Inter Pa-Ko Kft. az elöregedett gázvezetéket cseréli a Szigethy Attila úti házak előtt. A… Tovább olvasom