Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Kerékpárút a Kossuth hídon: `ne legyen igazam, de ebből sok baleset lesz tavasszal´

A Magyar Kerékpáros Klub győri tagja szerint a gyakorlat be fogja bizonyítani tavasszal, hogy a Kossuth hídon kialakított kerékpárutak balesetveszélyesek. A Győri Útkezelő Szervezet szerint ha az előző közlekedési rend maradt volna életben az új rakparti út átadása után, az jelentene nagyobb veszélyt.

A Kisalföld napilap december közepén adott hírt arról, hogy a Kossuth híd felújítása után két helyen is a szabványos 2 méter helyett 1 méter 70 centin kell elférni egymás mellett a bicikliknek.

Noha az első cikk megjelenése után a Győri Útkezelő Szervezet munkatársai "finomítottak" a szóban forgó kerékpárúton - a sávfelfestést módosították és véglegesítették -, a győri Horváth Zsolt, a Magyar Kerékpáros Klub tagja szerint továbbra is több gond akad az új úttal.


Videó: Cseh Róbert.


"Egy autós számára sokkal biztonságosabb folyamatosan látni a kerékpárost az út mentén"

"A szigetközi út és Jedlik Ányos utca közötti útvonal hídon átvezető része az úttesten eddig is probléma nélkül és évtizedek óta biztosított volt.

Kerékpárost ott baleset tudomásom szerint soha nem ért, a 2010-ben felfestett kerékpáros nyomok, ha valahol, hát a Kossuth hídon indokoltak voltak, és hatékony elemei lehettek volna az autós-kerékpáros együttélésnek" - kezdte portálunknak Horváth Zsolt.

"Győr nem sűrű beépítésű nagyváros. Közepesnek is csak jóindulattal, és magyar méretviszonyok között mondható, ugyanakkor ideális méretű település volna a kerékpárral való közlekedés számára, ha azt ésszel szerveznék.

Máthé-Tóth úr decemberi nyilatkozatában `előnyként értékelte, hogy a kerékpárosokat elválasztották az autósoktól´.

Ez tragikusan idejétmúlt, ősrégi felfogás. Statisztikák bizonyítják, hogy a városi forgalomban sokkal biztonságosabb minden közlekedő számára, ha a kerékpárosok a gépjárművekkel egy útfelületen, ugyanakkor a gyalogosoktól elkülönítve haladnak.

Egy autós számára sokkal biztonságosabb folyamatosan látni a kerékpárost az út mentén, mintsem arra figyelni, hogy a bringák hol eltűnnek a járdára felfutó kerékpárutakon, hol hirtelen ismét megjelennek az úttesten, mert visszavezeti őket az eltűnő kerékpársáv, hol pedig váratlanul keresztezik egymást útjaik a minden logikát nélkülöző átvezetések miatt" - folytatta Horváth Zsolt.


Balesetveszélyes az új kerékpárút a Kossuth hídon? - fotók: Cseh Róbert.

"A kerékpárút szélessége a hídon nem kétszer egy méter, hanem kétszer kilencven centi"

"Nem egy európai nagy, valóban nagyváros ismerte már fel, hogy a kerékpár már nem csupán sporteszköz, hanem közlekedési eszköz is, amely jellegénél fogva inkább való az úttestre, mint a járdára.

London nem kicsit nagyobb és sűrűbben lakott város, mint Győr, mégsem tolják a gyalogosok közé a kerékpárokat.

A révfalui oldal biztonságosságát illetően az a gyakorlati meglátásom, hogy a terv egészét illetően szükségszerű megoldás, ám csupán baleseti gócpont, amely feleslegesen megduplázza a gyalogos és kerékpáros forgalmat keresztirányban a Rónay Jácint úton.

A kerékpárút szélességét illetően nem voltam rest és megmértem, most, hogy a feltehetően végleges felfestés is felkerült. Máthé-Tóth úr erősen nagyvonalú a méretezést illetően.

A kerékpárút szélessége a hídon nem kétszer egy méter, hanem kétszer kilencven centi (és akkor én is nagyvonalúan mértem).

Ez talán kis eltérés, de ha úgy vesszük, tíz százalék, és ha úgy vesszük, fittyet hány a szabványra. A biztonságos szélesség a kőposztamenseknél nem 1,7 méter, hanem bőven mérve is csupán 1,3.

Hozzáteszem: MTB, illetve Cruiser bringák esetén nem ritka a 700-750 mm széles kormány, illetve, ha már Eurovelo: egy jól megrakott túrabringa szélessége is simán eléri a 70-80 cm-t" - közölte a Magyar Kerékpáros Klub győri tagja.

Gyalogos a `tiltott zónában´ - képek: Cseh Róbert.

"A kerékpáros balesetek és kerékpáros-gyalogos konfliktusok fognak történni a hídon"

Lehet, hogy ez lokális szűkület, de attól még balesetveszélyes marad, csakúgy, mint a lámpaoszlopok, és a palánk rudazatai, amelyek attól, hogy sárga csíkot festettek melléjük, még a helyükön maradtak.

Nem kekeckedni szeretnék. Egy dolgot szeretnék megértetni: lehet, hogy ez a beruházás sok pénzbe került. Lehet, hogy látványos. Lehet, hogy megfelel, vagy erőszakkal megfeleltethető az építési előírásoknak.

Lehet, hogy beleillik egy durván idejétmúlt, erős felülvizsgálatra szoruló, fotelből gyártott, sokfelől tolt-igazgatott-támogatott városi közlekedésrendezési tervnek. Mindez lehet.

Ami azonban bizonyos: a gyakorlat be fogja bizonyítani, hogy nem előre- hanem visszalépés a város forgalmának racionalizálása terén.

Jelenleg még nem nyilvánvaló a dolog, de amint a jó idő beköszönt és a kerékpáros forgalom ismét számottevően megnövekszik, az alábbiak fognak történni. A Kossuth-híd áteresztő képessége a két végén kialakuló keresztforgalmak miatt látványosan romlani fog, ahelyett, hogy javult volna.

A kerékpáros balesetek és kerékpáros-gyalogos konfliktusok fognak történni a hídon, részben a hely szűkössége miatt, részben pedig amiatt, hogy a gyalogosok a kifolyásoldalt továbbra is a magukénak fogják tekinteni.

Révfaluból a belváros felé nagyon sok kerékpáros továbbra is a hídon keresztül fog közlekedni; meg fog nőni a kerékpáros balesetek száma a híd révfalui oldalán. Ne legyen igazam, de nézzük meg pár hónap múlva tavasszal" - vélekedett Horváth Zsolt.

Mit javasol a Magyar Kerékpáros Klub győri tagja? 

Arra a kérdésünkre, hogy szerinte milyen megoldás(ok) lennének megfelelőek a Kossuth hídon, Horváth Zsolt úgy válaszolt: "ha a kifolyás oldal felújítása elkerülhetetlen volt, akkor fel kellett volna újítani, de szélesítés nélkül.

Sem kerékpárosként, sem autósként semmiféle más változtatást nem látok indokoltnak.

A híd gyalogjáróit mindkét oldalon meg kellett volna hagyni a gyalogosoknak, a kerékpárosok számára pedig ismételten és hangsúlyosan felfesteni a kerékpáros nyomokat az úttesten, és meghagyni számukra az autókkal közös útfelületen történő irányhelyes közlekedést.

Valószínűleg olcsóbb, és közlekedéstechnikai szempontból biztosan jobb megoldás lett volna.

Ezt nem mint közlekedésmérnök, hanem mint olyan gyakorlati közlekedő merem állítani, aki mind kerékpáron, mind autóval elég sokat rója az utakat".

"Amíg zárva volt a Kossuth-hídi kerékpárút, a hídon áthaladó kerékpárosok hajmeresztő mutatványokkal keresztezték le a kanyarodó úttestet, sokszor gyermeket szállítva"

Portálunk megkérdezte a Győri Útkezelő Szervezet tájékoztatásért felelős mérnökét, Máthé-Tóth Pétert is a Kossuth híd új kerékpárút vitája kapcsán.

"Egy alapvető tényt figyelmen kívül hagy Horváth úr a kritikái között: a szigetközi út és Jedlik Ányos utca közötti útvonalon az alsó rakpartra vezetett út ívben keresztezné a kerékpáros nyomvonalat.

Gyalogosok számára működőképes a középszigetes gyalogátkelőhely, de itt kerékpáros átvezetést kialakítani aggályos lett volna.

Az élő példa be is mutatta: amíg zárva volt a Kossuth-hídi kerékpárút, a hídon - szabálytalanul - áthaladó, Révfalu felől közlekedő kerékpárosok hajmeresztő mutatványokkal keresztezték le a kanyarodó úttestet, sokszor gyermeket szállítva" - kezdte Máthé-Tóth Péter.

"A veszélyes, illetve nagy forgalmú utakon el kell választani az autósokat és kerékpárosokat"

"Az út nyomvonal változtatása magával vonzotta a kerékpárút kialakítását is, melyet a Kossuth-híd konzolfelújításával kombinálni lehetett.

A kerékpárosok és autósok elválasztásának `tragikusan idejétmúlt, ősrégi felfogásról´ annyit: amennyiben nincsen lehetőség széles, fizikailag is elválasztott kerékpársáv kialakítására (ami ideális lenne mindenkinek), de lehetőség marad a járdafelületek használatára - amennyiben a szélességi méretekkel dolgozni lehet -  a járdafelületen alakítunk ki kerékpárút hálózatot.

Nem értünk egyet Horváth úr, mint a Magyar Kerékpáros Klub tagjának
álláspontjával, hogy jobb a kerékpárosnak az úttesten. A veszélyes, illetve nagy forgalmú utakon el kell választani a két közlekedési nemet, az integráció nem minden esetben működik!

Számunkra ez a vélemény radikálisnak minősül, csak a gyorsan, minden körülmény között akadálymentesen közlekedő kerékpáros vélekedhet így. Nekünk és az utakat üzemeltetőknek minden résztvevő biztonságos és gyors előrejutását kell figyelembe venni, nem csak a kerékpárosokét!

Ezen kívül Londont Győrrel összehasonlítani nem szerencsés, nemzeti
kultúrájában, a közlekedésben eltöltött idejében, költségvetési lehetőségeiben, úthálózatában alapvetően eltérő világvárosról van szó" - folytatta a Győri Útkezelő Szervezet műszaki vezetője. 

Százezres megyei jogú város, ahol nem szokták meg a kerékpárutat a biciklisek - mert nincsen

"Arról pedig szó sincsen, hogy bárki is közülünk csupán sporteszköznek ítélné a kerékpárt, többen azzal járunk munkába, óvodába a gyermekért.

Győrben már a '70-es években épültek kerékpárutak, mert a megyeszékhely ipari városként vonzotta a munkaerőt és csak a kerékpár volt sok esetben a legjobb lehetőség a közlekedésre.

Véleményét azért sem tudom osztani, mert a közlekedési infrastruktúrával kevésbé megáldott egyik megyei jogú (!) városban az alábbi jelenség látható: a százezres városban kerékpárút csak a város külső területein épült, a sűrűbben lakott területeken kerékpárút nincsen.

A biciklisek ennek következtében nem az úttesten, hanem a járdákon közlekednek - mert így érzik magukat biztonságban!

A fentiekkel kiegészítve a decemberi nyilatkozatomat továbbra is fenntartom" - zárta szavait Máthé-Tóth Péter.




 

Olvasóink írták

58 hozzászólás
  • 58. Sceptic 2012. január 25. 22:01
    „humer, jogos, bocs.”
  • 57. humer 2012. január 24. 10:19
    „Sceptic: félre értettél, én arra gondoltam, hogy a belvárosból nem lehet szabályoasan eljutni Kismegyerig, mondjuk a Sági út, vagy a 82-es felé a városhatárig”
  • 56. Sceptic 2012. január 23. 20:19
    „bringaval: jó az oldalad, okos kritikával, ésszerű meglátásokkal. Remélem, más is hasznosnak fogja találni. Ha aktuális lesz, megkereslek. (Úgy tervezem, már rövid lesz a tél... :) )”
  • 55. Sceptic 2012. január 23. 20:13
    „humer: nem élhettem a teljesség igényével, ami a kritikát illeti, mert ahhoz kevés a hely. :S Ami Pannonhalmát illeti: ha bevállalósabb vagy, próbáld meg egyszer a hosszabb utat: ha elgurulsz Ménfőcsanakra, onnan Tényőre, a tényői templomnál balra felfele (elhaladva a Dombi és Fiai vendéglő mellett) van egy kb. 15 km-es aszfaltos mezőgazdasági út, ami bringával jól járható és nagyon szép, nyugodt erdős területen át vezet. Néhol kicsit meredek, de nem megmászhatatlan. Átvezet Ravazdra, onnan pedig már csak egy nagyobb szusszantás Pannonhalma. Visszafelé - ha más útvonalat választasz - megjátszható az Écs-Nyúl útvonal (a kettő között sajnos kihagyhatatlan pár km a 82-es úton és itt tényleg vigyázni kell), majd Nyúlról Győrújbarátra, onnan pedig ismét Csanakra juthatsz, vagy esetleg a Győrság-Pér-Győr útvonal is játszhat, de itt a 81-es a potenciális veszélyzóna hazafelé... Ha a szuflából telik, visszafelé esetleg újra be lehet vállalni az erdei utat is, és valahol a Ravazd felőli harmadánál balra ki lehet jutni Sokorópátkára, onnan pedig vissza Tényőre, majd Csanakra és Győrbe. Errefelé én csak egyszer féltem, amikor úgy ötvenes tempóval gurulva a lejtőn kis híján behajtottam egy vaddisznócsaládba, ami ráérősen kiballagott az útra... :)”
  • 54. bringaval 2012. január 23. 17:23
    „Sceptic, nagyon tetszik az ötleted, hogy személyesen megmutatnád újságírónak, városvezetőnek, útépítőnek, hogy mi, akik biciklivel is közlekedünk, miként látjuk a város (és a környék) kerékpáros létesítményeit.
    Hasonló elhatározásból született az én kis gyűjteményem is, abban reménykedtem (reménykedem), hogy ha csak egyetlen kis döntést a jobb irányba tudok fordítani, akkor már nem hiába dolgoztam. (bringaval.uw.hu)
    Ha valamiben tudok segíteni, a fenti lapon található e-mailcímen megtalálsz, megtaláltok.”
  • 53. humer 2012. január 23. 15:36
    „Sceptic: nagyon jó gondolatok, és az útkezelővel kapcsolatos kritikáidat is osztom.
    Negatív példák közé sorolom a Bartók-Szt.Imre utat kerékpáros szempontból. Mind városi közlekedés, mind a pannonhalmi turistautak kapcsán. Én pl nem tudok olyan szabályos útvonalat, amelyiken a Révfausi hídtól (EeroVelo6) ki lehetne jutni Pannonhama felé. (persze el lehet jutni, de lehetetlen szabályosan, vagy közvetlen balesetveszély mentesen)”
  • 52. Sceptic 2012. január 23. 13:19
    „urbanistapista, jex.thoth: rajtam nem múlik. :) Remélem, máson sem.”
  • 51. jex.thoth 2012. január 23. 10:46
    „Sceptic! Tökéletesen egyetértek! A kerékpárút-guide-ot én is vállalom!”
  • 50. urbaniastapista 2012. január 23. 10:30
    „#48. Sceptic
    Csatlakoznánk, ha lehet.”
  • 49. gabodick 2012. január 23. 02:40
    „Tölünk nem is olyan messze, de egy kicsit nyugatabbra a kerékpárutak az autósforgalommal SZEMBEN !!! vannak az AUTÓUTAKRA !!! fölfestve. Tehát NEM a járdán, hanem az autóutakon ! ?gy nem zavarja a kerékpáros a gyalogost - és fordítva; valamint az autós is látja a kerékpárost - és fordítva. Arról már nem is beszélve, hogy a kerékpárost nem ijeszti meg egy esetleg a háta mögül a saját sebességéhez viszonyított, vele egyiránban, de mindenképpen gyorsabban haladó jármü. Tehát mindenki lát mindenkit, és mindenki tud figyelni mindenkire. Jajj, de bonyolult. Vagy csak valakik ismét pénzt vettek föl ´"modernizálás" címszóval? Abból a karosszékböl gondolkodva (?), aki egy centit sem kerékpározik (?) - ahogy azt egy elözö beírás is jelezte?”
  • 48. Sceptic 2012. január 22. 23:10
    „3. Még valami: eredeti levelem megírásakor is említettem, és továbbra is fenntartom azon felajánlásomat, hogy ha bárki - újságíró, a város képviselője (akár MTP úr) - hajlandó velem eljönni, egy kellemes tavaszi bebiciklizés során szívesen és tételesen elmutogatom és elmagyarázom, hogy bizonyos kerékpáros infrák miért is veszélyesebbek, mintha eleve nem is lennének. Szívesen megmutatom, hogy szerintem melyek azok a beruházások, amelyek drágák és látványosak voltak ugyan, de a legkevésbé sem szolgálják a kerékpárosok érdekeit (vagy a problémamentes autós-kerépkáros-gyalogos együttélést), noha elvileg ezzel a céllal épültek.
    Egyfajta összegzésként: nagyon szeretem a városomat. Szeretek itt élni, és szeretnék itt minél többet bringázni (mert környezettudatos akarok lenni, mert drága a benzin, mert logikusabb a bringa használata, mert szeretek kerékpározni), de a városvezetés jelenlegi szemlélete ezt nem teszi lehetővé. Győr szavakban kerékpárosbarát város, csak éppen bringázni nem lehet benne. Ezen kellene változtatnunk.”
  • 47. Sceptic 2012. január 22. 23:01
    „Ami Győr kerékpárútjait illeti: MTP úr büszke a hetvenes években épült kerékpárút-hálózatra, ugyanakkor nem említi azt az apróságot, hogy ezzel a hálózattal nagyjából akkor foglalkoztak utoljára... Szégyen a Fehérvári út melletti bringaút, arról nem beszélve, hogy balesetveszélyes. Kátyúkkal, padkákkal, gyökérbuckákkal teli a Ménfőcsanak felé vezető útszakasz. Nem lehet normálisan eljutni Győrszentivánra. Szigethy Attila úti bringaút is inkább a balesetveszélyt fokozza állapotával, mintsem a közlekedést segítené. A belvárosban a színház előtti szakasz ugyancsak tragikus. A viszonylag újabb részeken a Nádor aluljárótól Nádorváros felé vicc, amit csináltak, ide-oda tologatják a bringasávokat, mind a gyalogosokhoz, mind az autósokhoz képest, a minőségről pedig itt is kár beszélni. A Nádor aluljáró elején és végén több centis a szintkülönbség a kockakő-burkolat (ami önmagában is egy rossz vicc a bringások számára) és az öntött útfelület között. A Kossuth híddal kapcsolatos aggályaimat pedig elmondtam és fenntartom, kiegészítve azzal, hogy egyetértek egy korábbi előttem szólóval: amit a korlátokkal műveltek (háromféle korlát átabotában lerakva, plexilemez stb) az már inkább építészeti bűncselekmény, mint szégyen.”
  • 46. Sceptic 2012. január 22. 22:51
    „Jó estét. Én vagyok az a bizonyos kerékpáros, aki a cikkben szereplő észrevételeket tette. Kicsit figyeltem a vitát, és örülök, hogy meglátásom nem egyediek.
    A cikkhez és a hozzászólásokhoz volna néhány megjegyzésem. Először is, bár bringás klubtagságomat hangsúlyoztam, ezt elsősorban mondanivalóm fajsúlyosabbá teendő tettem. A mondandóm szigorúan a saját véleményem, nem a Kerékpárosklub hivatalos állásfoglalása (bár bízom benne, hogy ők sem látják másként a dolgot.)
    Van néhány olyan megszólalás a hozzászólások között, amik hangzatosak és/vagy jó ötletnek tűnnek, de megvalósításukra nem sok reális esély van. Ilyen a híd részbeni vagy egészbeni autómentessé tétele, ami szuper volna, de sajnos vagyunk még mindig annyira autóközpontúak (a vezetés minden lépése is erre utal), hogy nem sok valószínűségét látom. A híd Károly-híd szerűvé alakítása merőben irreális és drága, ráadásul minden eredetiséget nélkülöző, nekem feleslegesen gigantománnak tűnő elképzelés, bár biztosan közelebb állna városvezetésünkhöz, mint az autómentes híd gondolata.
    Ami a cikket illeti: ahogy MTP úr, úgy én is fenntartom a véleményemet, hogy ez egy elhibázott, szakmailag nulla, kivitelezését tekintve silány munka.
    Fenntartom azt a véleményemet is, hogy nekünk, kerékpárosoknak nem a gyalogosokkal van egy szinten a helyünk. Győr forgalma autós szemmel nem gyors. A kerékpárosok sokkal inkább képesek igazodni az autóforgalomhoz, mint a gyalogosokhoz. Ha ezzel nem foglalkozunk, és a bringásokat, meg az autókat csak olykor-olykor "eresztjük össze", azzal nem védjük, hanem veszélyeztetjük a bringásokat: nem tesszük lehetővé számukra, hogy megtanuljanak a város valós forgalmában közlekedni. A védettnek vélt kerékpárutakról, bringagyalogokról hirtelen előttünk termő kerékpáros (mert a bután tervezett kerékpárút-hálózat egyik pillanatról a másikra levezeti az autók közé) veszélyesebb és veszélyeztetettebb, mint az a bringás, aki megtanul együtt élni az autóforgalommal és közlekedő partnernek, nem potenciális veszélyforrásnak tekinti az autóst. Fordítva is igaz: minél több kerékpárosssal osztják meg az autók az utat, meggyőződésem, hogy annál inkább elfogadják őket egyenrangú társnak az aszfalton.
    Folytatom.”
  • 45. révfaluiszúnyog 2012. január 22. 16:20
    „Az exmunkásőrt kellene átkerekeztetni egy háromkerekűn, nézzük elfér-e?”
  • 44. Uomo 2012. január 21. 23:19
    „Győrt régen a kerékpárok és a vizek városának ismertem meg. Ma nincs hol úszni, ami van drága és kevés, és ha valaki kerékpárral közlekedik, akkor egyre szomorúbb lesz. A híd csak az egyik gond; de a városban a kerékpárutak többsége alkalmatlan közlekedésre, annyira rossz állapotban vannak. És az még a kisebb gondok közé tartozik hogy pl. eső idején a Szigethy Attila úton kerékpárral menni játék az életveszéllyel - fény semmi, minden víz alatt, és teli nem látható gödrökkel, repedésekkel - és ez még jó állapotban van: fényes nappal merek rajta menni .. A legnagyobb bajom, hogy a győri városvezetők egyike se jár kerékpárral, így semmit se értenek a gondokból. A közlekedést mindig úgy alakítják hogy még több előnyt az autóknak. Lehet élhetőbb lenen a város ha a tömegközlekedés és a kerékpárosok kapnának nagyobb teret. De ha mondjuk olyat nézek hogy új utakon szegéllyel megy át a kereszteződésen a kerékpárút!! vékony kerekű biciklivel nem tudok közlekedni mert a felnim tönkremegy - miért? mert a közlekedésmérnökök is buták hozzá! szóval a híd csak egy probléma, az egész megy egyre inkább káoszba, a hozzá nem értő MTP-k miatt. Nyilatkozni tud, ésszerűen cselekedni nem! akkor nem került volna pozícióba :(”
  • 43. háté 2012. január 21. 23:17
    „öcsi100 -igazad van! -de fáj a szívem a városunkért! - még nem voltam biciklivel az új részen, de érdekes lesz találkozni a szembejövővel! - vagy megállunk, vagy a korlát-közeli megy a Dunába, mert nem férünk el. Soha nem volt gondom átjönni a hídon, sem kerékpárral sem autóval.Tudomásul vettem és veszem, mások is közlekednek. Egyeseket az zavar, hogy a közlekedésben mások is részt vesznek és nincsenek egyedül.Volt amikor kocsival "közlekedő" a biciklist szidta a zebránál, na megkapta a magáét. Soha nem volt kötelező a Kossuth hídon átmenni, aki arra járt bekalkulálta a piacot, az egyetemistákat.”
  • 42. révfaluiszúnyog 2012. január 21. 20:36
    „38! Ez a biboldó Bodrossy Attila képlete. Nagy marhaság.”
  • 41. vabra 2012. január 21. 18:54
    „Én havi kb. 1000+ km-t tekerek sport céllal, de ebből a városban a lehető legkevesebbet, mégpedig azért, mert a városi kerékpárutak minősége kritikán aluli. A révfalusi hídon akkor közlekedek, ha Győrből a szigetközi kerékpárúton megyek Mosonmagyaróvárra (aminek az állapota szintén megérne egy-két hsz-t). A hídon sosem volt problémám azzal, hogy az autók számára fenntartott sávon közlekedtem, mégpedig azért, mert táblakihelyezéstől függetlenül ipodos/telefonáló/két nagy cekkeres gyalogosokkal, vagy egymásra figyelő és beszélgető párokkal vagy diákcsoportokkal volt mindig tele mindkét oldalon a járda, megspékelve a szembejövő kerékpáros forgalommal. Nagyobb a dugó a járdán, mint az úttesten. Ez az állapot attól, hogy kitesznek pár táblát, nem fog megváltozni.
    Az úton közlekedve (különösen csúcsforgalmi időszakban) simán tudtam tartani a forgalom gépjárművek által diktált ütemét, és mindig figyeltek rám, bár hozzáteszem, hogy nem a 10-15 centi magas padkától pár centire bizonytalanul bicajozva, hanem a sáv közepén, előzésre csábító helyet sem hagyva, határozottan mentem át a hídon olyan sebességgel (mint említettem), ami nagyjából megfelelt az autósok által a vonatkozó útszakaszon tartott sebességnek.
    Az újonnan kialakított rendet nem tartom szerencsésnek. A bicajom kormánya a magyar viszonyokhoz képest széles (olyan szélsőségesen diktatórikus / :) / országban gyártották, mint az USA), és még annyira sem biztonságos vele ilyen szűk helyen közlekedni, mint egy "városi csettegőnek". Úgyhogy új rend ide vagy oda, a kis ívű kanyarokkal, szűk átjárókkal szabdalt és gyalogosforgalommal vegyített csillivilli kerékpárút helyett közlekedek a magyar szabványnak, eu-s előírásoknak mindenben megfelelő (CE megfelelőségi tanúsítvány van) bringámmal az autók között továbbra is, akinek meg nem tetszik, érjen utol. Nem tartom annyira balesetveszélyesnek magamra és a többi közlekedőre nézve, mintha a kialakított kerékpárúton közlekedek.”
  • 40. urbaniastapista 2012. január 21. 17:35
    „#38.
    Az 5 milliárd + kleptokráciánk, azaz 12 milliárdba kerülne ma.
    A kettős hídnál nem nagyon értem mire gondolsz? Régen fahíd volt, ami helyett kb. 120 éve a mostani Révfalusi-hídhoz nagyon hasonló acélhidak készültek, aztán közvetlenül a második világháború után épült a mostani vasbeton.

    A belvárosi oldalon a balra kanyarodó kerékpársáv jó ötlet, már eddig is sokan így használtuk, amíg a "kifolyási oldali" kerékpáros rettenetet kókányolták.
    Ezután is így fogom használni.”
  • 39. bbalint 2012. január 21. 17:09
    „kisokoska! jó ötlet, még egy projekt amin gazdagodhat a fidesz és csőbe húzhatnak pár vállalkozót!”
58 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Állások munkakeresőknek

Győri kirendeltség és szolgáltató központ (ügyintézés helye: 9024 Győr, Bartók Béla út 2., telefon:… Tovább olvasom