Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Kérdezz-felelek 2.0: olvasóink újabb kérdéseire válaszoltak az adóhatóság munkatársai

Tíz kérdés, tíz válasz: a 2010-es szja-bevallással kapcsolatos olvasói felvetésekre válaszoltak a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának munkatársai.


Március elején a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának munkatársai győri szerkesztőségünk vendégei voltak, s olvasóink tucatnyi kérdéseire feleltek online interjú keretein belül.

Akkor annyi kérdés érkezett Önöktől, hogy nem maradt idő az összeset megválaszolni.

Dr. Lázár József, a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának győri osztályvezetője és Kotrics Istvánné, tájékoztatási ügyintéző most válaszoltak az online interjú során "elmaradt" felvetésekre is.


2011. május 20-ig lehet beadni a 2010-es szja-bevallást.
2011. május 20-ig lehet beadni a 2010-es szja-bevallást.


- 2010. januárjában szakmai gyakorlatom utolsó hónapjában voltam egy cégnél, ahol kaptam ösztöndíjat. 2010. februárjától egy másik cégnél helyezkedtem el dolgozni (jelenleg is ennél a cégnél dolgozom).

Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben hány hónapra jár az adókedvezmény igénybevételi lehetősége? 11 hónap vagy 12 hónap? Vagyis az ösztöndíjas hónapra jár adókedvezmény?

- Az a juttatás (ösztöndíj), amelyet felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló magánszemély a gyakorlati képzés idejére kap, nem minősül munkabérnek, így arra tekintettel adójóváírást sem lehet érvényesíteni.

2010-ben - mivel levele szerint februártól áll munkaviszonyban a munkáltatójánál -, összesen 11 havi jóváírást tud figyelembe. Az ösztöndíj (juttatás) minimálbért meg nem haladó részét a 1053. számú adóbevallás 23. sorában ettől függetlenül szerepeltetnie kell, mint adóterhet nem viselő járandóság.

Ehhez kapcsolódóan a bevallás 33. sorában tudja ennek az összegnek az adóját az összevont adóalap adójából levonni.

Ha a juttatás több volt, mint a minimálbér, az afeletti összeg egyéb jövedelemként adózik.

- Szeretném megkérdezni, ha valaki nyugdíj mellett dolgozik és a kereset 6 hónap után átlagban átlépi a nyugdíj kétszeresét, akkor az adóhatóság jelenti a Nyufig fele, vagy személyesen kell bejelenteni?

- A nyugdíj folyósítását abban az esetben kell szüneteltetni, ha a magánszemély az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, öregségi jellegű (bányász-, művész-, korkedvezményes, korengedményes, polgármesteri, önkormányzati képviselői) nyugdíj folyósításban, valamint a nők 40 éves szolgálati viszony utáni öregségi teljes nyugdíjban részesül és a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév január elsején érvényes minimálbér tizennyolcszorosát (azaz 2011-ben az 1.404.000 Ft-ot ).

A szüneteltetési kötelezettség nem vonatkozik azokra, akik 2007. december 31-én már a fenti ellátásokban részesültek.

Fontos kiemelni, hogy - a korábbi évekhez hasonlóan - továbbra is az egyéni nyugdíjjárulék alapját kell figyelembe venni a jövedelemkorlát számításánál, amely nem feltétlenül azonos a jövedelemmel, hiszen figyelemmel kell lenni a nyugdíjjárulék-fizetési felső határra is.

A nyugdíjjárulék alapja felső határának elérését 15 munkanapon belül be kell jelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, de az állami adóhatóság hivatalból is értesíti a nyugdíjfolyósítóját.

- Egy olyan kérdésem lenne, hogy a férjem tavaly január és április 15-e között magyar bejelentéssel dolgozott, majd utána átjelentették Szlovákiába. A kérdésem: kell-e neki a szlovák munkaviszonyról itthon adóbevallást csinálni, vagy nem?

- A válasz során feltételezzük, hogy az Ön állandó lakóhelye továbbra is Magyarországon van, így adójogi szempontból belföldi illetőségűnek minősül. Ebben az esetben a magyarországi jövedelme mellett a Szlovákiában megszerzett jövedelmét is be kell vallani a 1053. számú bevallásban.

A munkaviszonyból származó szlovákiai jövedelmét a két ország közötti kettős adózást kizáró egyezmény Magyarországon mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelemként határozza meg.

A szlovákiai jövedelmét a 1053. számú bevallás 20. sorában kell szerepeltetni, mint adóterhet nem viselő járandóságot. Ehhez kapcsolódóan a bevallás 33. sorában ennek az összegnek az adóját, az összevont adóalap adójából levonhatja.

- Életbiztosítási szerződésünk van nejemnek és nekem Biztosító Társasággal. Tájékoztatott a Biztosító Társaság, hogy 2010 évre nem lehet visszaigényelni adó-visszatérítést a bevallásnál a 2010 évi befizetéseink után.

Ha ez így van, akkor nagyon rosszul járunk mindketten, mert az egész biztosítást csak így volt érdemes megkötnünk, ennek az adó-visszatérítésnek a figyelembevételével, máskülönben a banki elhelyezés kamatos kamattal hosszabb távon sokkal kedvezőbb lett volna.

Az eddigi befizetés visszaváltása a biztosítás lejárta előtt a Biztosítótól pedig katasztrofálisan kedvezőtlen lenne.

Kérdésem az, hogy ez az adóvisszatérítési lehetőség ténylegesen eltörlésre került 2010 évre? Az ebből adódó károm enyhítésére mit tudok tenni?

- Az életbiztosítások után 2010-től adókedvezmény már nem érvényesíthető, erre utoljára 2009-ben volt lehetőség. A személyi jövedelemadó törvény kompenzációs lehetőséget nem biztosít a kedvezmény eltörlése miatt.

- 2009. novembertől GYES-en voltam, a munkahelyemen fizetési nélküli szabadságon. 2010. januárban jeleztem a munkahelyemen, hogy nem kívánok visszamenni dolgozni, kiveszem a felhalmozódott szabadságomat, s márciusban megszünt a munkaviszonyom.

Január és február hónapban nem kaptam jövedelmet, márciusban kifizettek 51 nap szabadságot egy összegben.

Március közepén elkezdtem dolgozni az új munkahelyemen. Az adójóváírást a fentiek figyelembe vételével 10 vagy 12 hónapra érvényesíthetem?

- Az adójóváírás tekintetében jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér, egy jogosultsági hónapnak számít.

A szabadság-megváltás címén kapott adóköteles jövedelem az szja-törvény rendelkezése alapján bérjövedelem, így adójóváírás is figyelembe venni utána. A levele szerint 2010. márciustól van új munkaviszonya. Amennyiben 2010. január, február hónapban már a szabadságát töltötte, 12 havi adójóváírásra jogosult.

Abban az esetben viszont, ha január, február hónapban ténylegesen még Gyes-en volt, csak 10 havi adójóváírásra jogosult. A január, február havi jogosultságot a volt munkáltató által kiadott igazolásból lehet megállapítani.

- Munkáltatói adó-megállapítás során egy adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolás késve lett benyújtva, ezért az adókedvezmény érvényesítéséhez ÖNELLENŐRZÉSt kell (majd május 20. után) benyújtanom.

Kérdésem: a 16-01-es lap különbözeti mezőjének helyes előjelére vonatkozik: Idézet a 1053 kitöltési segédletéből: 16-01-es lap "Önellenőrzés esetén az 1-22. sorokban, ahol erre lehetőséget ad a nyomtatvány, az eredetileg bevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettség alapjának különbségét, továbbá az eredeti kötelezettség összegének és a helyesbített kötelezettség különbségét kell feltüntetni."

Az eredeti bevallásban X forint fizetendő adó van feltüntetve, a
helyesbített bevallásban 0 forint. A különbségüknek POZITÍV számnak kéne lennie, a kitöltőprogram mégis csak NEGATÍV előjellel fogadja el a különbözetet. Ez a kitöltési segédletben egy fogalmazási hiba, vagy más oka van?

- A beadott 1053. számú személyi jövedelemadó bevallás korrekciójára, önrevíziójára valóban az eredeti esedékességet követő naptól (2011.05.21.) van lehetősége. Az önrevízió során az adókötelezettség csökkenést negatív előjellel tudja szerepeltetni.

Például: 10 ezer forint volt az eredeti adókötelezettsége, a önrevízió során ez a kötelezettség lecsökken 0-ra. Ebben az esetben a kötelezettség csökkenés -10 ezer forint lesz, hiszen a fizetési kötelezettsége az önellenőrzés alapján megszűnt.

- Az elmúlt években az életbiztosításom után igénybe vettem adókedvezményt. Amennyiben a biztosításomat idén visszavásárolnám, kamattal növelt összeget kellene visszafizetnem.

Kérdésem az lenne, hogy ezt az idei vagy a jövő évi adóbevalláskor kellene megtennem, illetve, hogy mekkora kamat terheli az igénybe vett adókedvezményt?

- Az életbiztosítás 2011. évi – futamidő előtti – visszavásárlása miatt a korábban érvényesített biztosítási adókedvezményeket vissza kell fizetni.

A visszafizetendő biztosítási adókedvezmény számításakor a rendelkezési jog gyakorlásának évét (2011. év) megelőző három évben igénybevett biztosítási adókedvezményt kell figyelembe venni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2008. évben érvényesített biztosítási kedvezményt 20 százalékához hozzá kell adni a 2009. évben érvényesített kedvezmény alapjaként figyelembe vett biztosítási díj 36 százalékát, és együttesen, egy összegben kell szerepeltetni majd a bevallásában.

A korábbi években igénybe vett kedvezményre a visszafizetési kötelezettség már nem vonatkozik.

Ugyancsak nem kell visszafizetni a kedvezményt, ha a biztosítás megszüntetése a szerződés megkötését követő 10 éven túl történik.
A visszafizetendő adókedvezményt a 2011 évről szóló, 2012. május 20-ig beadandó bevallásban kell szerepeltetni.

- Minden munkahelyi papírom megvan, az egyik korábbi munkáltatómmal kapcsolatos iratokat viszont sajnos nem találom (valószínűleg egy költözés során vesztek el).

A 2010-es év 1. hónapját érinti ez - az adóbevallással kapcsolatosan -, ugyanis 2010. jan. 31-ig dolgoztam egy budapesti cégnél.

A konkrét kérdésem az volna, hogy eredetinek megfelelő (hiteles másolat) státuszú papírokat kérhetek-e a volt munkahelyemtől, illetve ezzel párhuzamosan kérdezem, hogy amennyiben ők csak másolatot küldenek erről az időszakról (valamint az azt megelőző három évről, hiszen addig dolgoztam ott), érhet-e adóbevallással kapcsolatban, vagy más egyéb hivatalos ügyben hátrány?

- A személyi jövedelemadó bevallást a munkáltató, kifizető által adott igazolása alapján kell elkészíteni. Amennyiben nem rendelkezik eredeti igazolással, természetesen a kifizető, munkáltató által kiállított másolat (hiteles másolat) is megfelelő, emiatt joghátrány nem érheti.

- Az lenne a kérdésem, hogy a munkaügyi központ által folyósított vállalkozóvá (mezőgazdasági őstermelő) válási támogatást melyik sorban kell feltüntetni? A támogatás összege havonta 73.500 Ft (az akkori minimálbérnek megfelelő összeg) volt fél éven keresztül.

- Jogszabály alapján folyósított vállalkozóvá válási támogatást főszabály szerint nem kell bevételnek tekinteni, ezért a bevallásban sem kell szerepeltetni. Amennyiben azonban vállalkozóként olyan költséget számol el, amelyet a támogatásból fedezett, a költségként elszámolt összeget a vállalkozói bevételei között szerepeltetnie kell.

- Tavalyi jövedelmem munkaviszonyból 213 790 forint volt, ezt be kell vallanom? Ha be, melyik számú nyomtatványon?

- A munkaviszonyból származó jövedelmét összegtől függetlenül be kell vallani a 1053. számú adóbevallásban, azt a bevallás 1. sorába kell beírnia.

A bérjövedelemre tekintettel – a munkáltató által adott igazolás alapján – adójóváírást érvényesíthet azokra a hónapokra, amelyekre bér illette meg.

A bevallás beadási határideje magánszemély esetében 2011. május 20-a.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elaludt a volán mögött és az árokba hajtott

Könnyen sérült az a gépkocsivezető, aki csütörtökön reggel negyed 9-kor a Románd és Gic közötti úton… Tovább olvasom