Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Képes kalandozások a Naprendszerben

Győr - A Gyerekegyetem csütörtöki előadásán másfél óra alatt több millió kilométert és több millió évet kalandoztak végig a résztvevők.
A nem mindennapi élményhez dr. Horváth András fizikus, egyetemi docens és a Celestia nevű játékos számítógépprogram segítette a közel kétszáz kisdiákot a Széchenyi-egyetemen. Számos kérdés közül a legtöbb kamaszt az foglalkoztatta, hogy miért gömbölyű a Föld, mekkora a Naprendszer, milyen lenne az élet a Földön a Nap nélkül, melyek a legjellegzetesebb kisbolygók és mi a Naprendszer jövője.

A Naprendszer titkairól hallgathattak izgalmas előadást a győri Gyerekegyetem résztvevői. Fotó: Bertleff András

– Miért foglalkozunk a Naprendszerrel? – tette fel a kérdést előadása kezdetén dr. Horváth András.

– Mert érdekes, szép, mert veszélyforrást jelenthet, és azért is, mert a nagy egész ismeretében jobban megértjük öreg bolygónkat, a Földet, amit bizony lassan-lassan kinövünk. Vagyis a Naprendszer történései sokféleképpen hatnak a földi történésekre.

S hogy mindezt a Széchenyi- egyetem egyik előadójában összesereglett közel kétszáz kíváncsi diák jobban megértse, dr. Horváth András bolygóközi képes kalandozásra hívta a Gyerekegyetem hallgatóit.
A képzeletbeli – látványában mégis valóságos – túrát egy sajátos számítógépprogram segítette. A vetítővásznon irányítható tempóban forgott a Föld, közeli-távoli képeken jelentek meg a kontinensek, és röviden rápillantottak a hallgatók a Kárpát-medencére is. Majd hirtelen ismét távolból szemlélhették az öreg bolygó éjszakai oldalát. Az előadó a „képzett" sötétben mutatott a gyerekeknek egy jól kivehető fényfüzért, amelyről megtudhatták: a kivilágított japán nagyvárosok fénye olyan erős.

Eltávolodva a Földtől a virtuális kirándulás a Holdon folytatódott. Dr. Horváth András kalauzolásával jobbról-balról körbejárták az „ezüstgolyót", majd újabb kérdés hangzott el: „Ki látta hajnalban a teljes holdfogyatkozást?" Néhány bátortalan kéz emelkedett fel a sorokból, ami a korai idő – 4 óra – miatt érthető volt, de az előadó kárpótolta a gyerekeket, és a számítógép segítségével visszapergette az időt és bemutatta: mit láttak volna, ha tegnap korán kelnek. Bemutatta, miként vetült rá a Föld árnyéka a Holdra.

– Milyen érdekes! Ami számunkra a Földről nézve holdfogyatkozás, az a Holdról csodás napfogyatkozásnak tűnik – jegyezte meg dr. Horváth András, majd a „kétféle" jelenséget pillanatok alatt a vetítővászonra varázsolta. Utána kiadta a jelszót:
– Mars a Marsra! Amelynek messziről fehérlő hósapkája van és egy holdja, ami bizony nem olyan szép, mint a mi „kerek" Holdunk, mert az olyan krumpliforma.

Közel kétszáz diák hallgatta figyelemmel a Naprendszerről szóló közel kétórás előadást. Fotók: Bertleff András

Az előadó megkérdezte a gyerekeket, hogy szerintük melyik a legszebb a bolygó. Megoszlottak a vélemények, de legerősebb „hangnak" mégis – minden bizonnyal különös gyűrűje miatt – a Szaturnusz bizonyult.
A „nagy utazás" közben pihenésként néhány Naprendszerre vonatkozó adat következett. Így például a Föld és a Hold átmérője, az egyes bolygók közötti távolság millió-milliárd kilométerei.

A képes kalandozás folytatását a nyúli Cserháti Helga kérdése – „Üres-e a világűr?" – indította el. Dr. Horváth András válaszából a gyerekek megtudhatták: korántsem üres, mindenütt gáz és por „kering".
Az előadó ezután néhány kisbolygót mutatott be hallgatóinak. Így többek között a Cerest, amely hideg és kráterekkel teli, a Vestát, amely tojásdad alakú és akkora, mint Magyarország, illetve a Cleopatrát, amely 100 kilométer átmérőjű és leginkább „egy olyan csontra hasonlít, amit Bodri már megrágott kicsit". Aztán a forgó-mozgó, színes látványból megszületett a közös következtetés: minél kisebb valami a Naprendszerben, alakja annál szabálytalanabb, a nagyobbak – így a Föld is – egyre inkább gömbformájúak.

Újabb „kikapcsolódásként" az előadó bemutatta a gyerekeknek a most éppen messze járó Halley-üstököst. A kalandozóprogram ismét csodát művelt, hiszen dr. Horváth András egészen 1986-ig pergette vissza az időt, hogy hallgatói találkozhassanak a csóvás csillaggal, amely a tudósok szerint olyan, mint egy piszkos hógolyó, és csóvája a Föld méretének többszöröse.

Horváth András másodszor tartott nagy sikerű előadást a Gyerekegyetemen. " href="http://www.kisalfold.hu/kepek/kepgaleria/2003062/2095870/" target="_blank">Dr. <a href=Horváth András másodszor tartott nagy sikerű előadást a Gyerekegyetemen. " src="http://www.kisalfold.hu/kepek/kepgaleria/2095870.jpg" border="0">

Bognár Péter a győri Prohászka-iskolából arra volt kíváncsi, hogy milyen lenne a Nap nélkül a Föld. „Nélküle nem lehetne élni" – hangzott a rövid válasz, majd a megnyugtató folytatás: „fény- és hőforrásunk, s remélhetőleg még pár milliárd évig sugározni fog".

– Káros sugárzás is érkezik a fénylő égitestről – jegyezte meg dr. Horváth András –, de ettől többek között a légkör véd bennünket, ezért kell nekünk pedig a légkört védenünk.

A fizikus előadó beszélt arról is, hogy miként hat a Hold a Földre, miként befolyásolja például a tengerek árapályjelenségeit.

Szólt a jövőről is, arról, hogy előbb-utóbb bányászni fognak az űrben. Megjegyezte: biztos, hogy nem a Holdon, mert ott részben kevés nehézfém van a felszín közelében, illetve a kitermelt érceket nem tudnák felemelni. Így minden bizonnyal valamelyik kisbolygón nyílik majd űrbánya, persze messzi évtizedek múlva, talán a XXI. század derekán. Dr. Horváth András érdekességként külön beszélt a „9. bolygóról", a Plútóról is, amelyet az 1900-as évek elején egy 20 éves angol fiatalember fedezett fel. Hosszú ideig nem volt a bolygónak neve, míg végül egy 11 éves kislány lett a „keresztanyja", aki sokat olvasta, tökéletesen ismerte a görög mitológiát és számára – az égitest-elnevezések logikája szerint – a Plútó következett. Ezt elmesélte nagyapjának, aki egyik csillagász ismerősének továbbította az „ötletet", amely az amerikai grémium elé került, amely azt nagy többséggel megszavazta. Ennek kapcsán hangzott el az is, hogy néhány napja a csillagászati unió az egyik magyar felfedezésű kisbolygó nevének Széchenyi Istvánt fogadta el.
Gerzsabek Martin

Dr. Horváth András többször hangsúlyozta: az itt ülő gyerekek még megérhetik az első Marsra szálló embert, megérhetik az űrbányászatot. Így valószínű, hogy a győri Gerzsabek Martin is tanúja lesz az eseménynek, akit – neve eredetéhez kapcsolódva – az előadásból a Marsról szóló rész érdekelt a legjobban. Fiatal emberként megérheti ezt Marton Benjamin is, aki a Gyerekegyetemen választ kapott (egyébként többek) kérdésére: a gravitáció „gyalulta" gömbölyűre a Földet, mert a nagy égitestek felszínén arányosan erősebben érvényesül.

Marton Benjamin

Olvasóink írták

  • 2. fikusz 2008. március 21. 22:44
    „azám! összeesküvés! csalódottak lehetünk h nem robbantották fel az egész kócerájt a terroristák..”
  • 1. Tibi 2008. február 22. 22:34
    „Megy a fiatalok agymosása .! Gyerek egyetem?
    Egy-két embernek komoly bevétel!! amúgy az egész ámítás.
    Kiváncsi lennék kik állnak mögötte.?
    Nem Magyar gondolkodású emberek az biztos.
    Valami közelkeleti vallású bőrnyúzók.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Molnár Csaba az új program megbízottja

Magyarország - Az Új Tulajdonosi Program az emberek felemelkedéséről szól – állítja Molnár… Tovább olvasom